Lánczi Tamás: Résen kell lennünk

"Fontos, hogy el lehessen kerülni a 2022-es hasonló beavatkozási kísérleteket" – fogalmazott Lánczi Tamás a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője elmondta, hogy azok az erők, amelyek Magyarországgal szemben dolgoznak, nem fognak egy csapásra megszűnni. Szót ejtett arról is, hogy a hivatal feladata alapvetően a feltárás, a vizsgálat és a kutatás. Felhívta a figyelmet, hogy a világban két eszmeáramlat van: az egyik, amit úgy ír le Soros György, hogy a nyílt társadalom, míg velük szemben állnak azok, akik jónak tartják a nemzetállami szuverenitást.

– Mi volt a reakciója, amikor megtudta, hogy a miniszterelnök önt kéri fel a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetésére?

– Megtiszteltetésnek éreztem és örömmel vállaltam el a feladatot. Húsz éve foglalkozom politikával, és azóta különböző aspektusokból ugyan, de mindig is a nemzeti szuverenitás kérdésével foglalkoztam, ezért természetes volt, hogy elfogadjam a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetésére vonatkozó felkérést.

Azért fogunk dolgozni, hogy Magyarország a nagy geopolitikai átalakulások közepette is megőrizhesse szuverenitását, és önállóan, saját maga dönthessen legnagyobb sorskérdéseiről.

Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

– Miért szükséges a hivatal életre hívása?

– Látjuk, hogy mi zajlik körülöttünk a világban. Nemzetállamok rendülnek meg, háborúba keverednek – akár konkrét fegyveres összetűzésbe vagy kereskedelmi konfliktusba –, de zajlik egy kulturális harc is Nyugaton. Ezek mind veszélyeztetik a nemzetállamok létét.

A jövő sajnos borúsan fest, ha nem vagyunk résen, akkor különösen egy tíz-tizenöt milliós közösség számára, mint amilyen a magyar, ez egy nagyon nehéz időszak lehet.

De mindez igaz az összes kelet-közép-európai népre is. A térségben sokan értik ezeket az összetett kihívásokat, ugyanakkor Magyarország volt az első, amely erre intézményes választ is adott.

– Milyen feladatai lesznek a hivatalnak?

– A törvény egyértelműen fogalmaz: a Szuverenitásvédelmi Hivatal alapvetően feltár, vizsgál és kutat. Feltérképezi, hogy hol sérül vagy hol sérülékeny a magyar szuverenitás. Ezeket a potenciális gócpontokat és veszélyforrásokat próbálja feltárni és rámutatni. Ehhez a munkához pedig igénybe veheti más állami szervek segítségét. A Szuverenitásvédelmi Hivatal maga nem folytat nyomozást, mivel nem titkosszolgálat, rendőrség vagy ügyészség. De együttműködhet az említett állami szervekkel, információkat kérhet tőlük, amelyeket elemezhet a hivatal, ezeket az elemzéseket pedig időről időre közre fogja adni. Ezenfelül javaslatokat fogalmazhat meg a döntéshozók számára, ha úgy látja, hogy jogszabályt kell alkotni a magyar szuverenitás megvédéséhez.

– Tehát szankcionálási jogköre nem lesz a hivatalnak?

– Nincsen szankcionálási jogköre a hivatalnak.

A legfontosabb eszközünk és fegyverünk a nyilvánosság. A magyar embereknek ugyanis joguk van ahhoz, hogy tisztán lássanak, hogy kik és hogyan próbálják meg befolyásolni a véleményüket.

Teljesen jogos választói igény az, hogy kiderüljön, hogy a politikai aktorok vagy a politikai térben lévő szereplők mögött milyen finanszírozás áll, adott esetben kiknek az érdekei ügyében járnak el. Ugyanez érvényes azon civilnek mondott szervezetekre is, amelyek céljaik közt fogalmazzák meg az átláthatóságot, ugyanakkor saját magukra már nem tartják kötelező érvényűnek ezt az elvet.

– Figyelembe vesznek nemzetközi példákat a hivatal működésében, valamint irányításában?

– Tájékozódunk és figyeljük, hogy mi zajlik a világban. Sokan gondolkodnak a szuverenitás kérdéséről. Franciaországban is van egy, kifejezetten az államtanács által szervezett konferenciasorozat, amelyik a francia szuverenitás védelméről szól. Emellett törvényt is alkottak Franciaországban, amely a francia befektetések védelméről szól, hiszen óriási vagyonok mozognak a világban és tradicionális francia cégeket vásárolnak fel külföldi szereplők, ennek pedig ellen próbálnak tartani a franciák. De ez csak egyetlen példa.

Szerte a világban zajlik a szuverenitás védelméről egyfajta gondolkodás, amelyeket figyelünk, és amennyiben látunk jó gyakorlatokat, akkor ezeket javasoljuk a magyar jogalkotónak, hogy ültesse át.

– Milyen szerepe lesz a hivatalnak az önkormányzati és az európai parlamenti választási kampányokban?

– A helyzet nem könnyű, mivel a hivatal február elsejével áll fel, és egyszerre kell a hivatal struktúráját felépíteni, valamint foglalkozni azzal a kihívással, amit az európai parlamenti, illetve az önkormányzati választás jelent. Ki fogunk dolgozni egy módszertant, amellyel monitorozzuk a választás tisztaságát abból az aspektusból, hogy történik-e külföldi beavatkozás.

A teljes interjút itt olvashatja el!