Nő a bizonytalanság a világban

Az elmúlt két évben egyre növekedett a bizonytalanság a világban, ami részben annak a következménye, hogy azok a nagy progresszív ideológiák, mind a gazdaságpolitika, mind a társadalompolitika területén, amelyeket a nyugati világban az elmúlt évtizedekben alapvetésnek tekintettünk, összeomlottak – mondta lapunknak Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője az iCon intelligent economy és a Századvég közös eseményén szombaton Sopronban.

Ilyen nehéz, bizonytalan időkben talán még nagyobb jelentősége van annak, hogy a magyar gazdaság meghatározó szereplői mind szakpolitikai, mind piaci oldalról kooperáljanak és növeljék az együttműködést és a közös gondolkodást

– fogalmazott a konferencián az Origónak Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője.

Mint elmondta, nagyon jó, hogy vannak olyan platformok, amelyek azt célozzák, amelyek az együttgondolkodást elősegítik és a kooperációk növelését célozzák. Ez az ikon egy ilyen kezdeményezés, ahol csúcskormányzati szereplők és csúcs-vállalatvezetők is előadnak, és ahol a résztvevők betekintést nyerhetnek mindkettő oldal szempontjaiba, a szemléletmódjába, és a programok között pedig beszélgethetnek egymással, illetve az előadókkal is, és ez segíti azt a hálózatosodást, ami ahhoz szükséges, hogy hazánk ellenállóbbá váljon a válságoknak, a bizonytalanságoknak.

A szakértő nemrég megjelent könyvéről is beszélt az Origónak, amelyet Fűrész Gáborral közösen adtak ki, Egy új hidegháború küszöbén - Három mítosz, amelyet megdöntött az orosz-ukrán konfliktus címmel.

Hortay Olivér az Origónak elmondta, könyvük három fő fejezetből áll, három nagy mítosz, mítoszcsoport megdőléséről szól. Az első fejezetben az amerikai hegemónia repedezésérről írnak, áttekintettek több nagy civilizációs modellt, különböző nemzetközi szerzőknek a civilizációs modelljeit.

Forrás: Origo

„Az egész mögött a háttérmotiváció az volt, hogy a Fűrész Gáborral, a szerzőtársammal mind a kettőnk szakterületét markánsan befolyásolják a geopolitikai folyamatok. Én energiapolitikával foglalkozom, és az energiapolitikában az elmúlt két és fél évben a geopolitikai folyamatok meghatározóvá váltak, és ezért sokat foglalkoztunk ezeknek a feltárásával, és

mivel mind a ketten adatbolondok vagyunk, ezért olyan megközelítésmódot, modelleket kerestünk, amelyek adatalapon kínálnak koherens magyarázatot a körülöttünk zajló eseményekre, és két szerzőt, két szerző modelljét hívtuk segítségül

– részletezte a szakértő.

Az egyik Peter Turchin, egy orosz származású amerikai szerző, a másik pedig Ray Dalio, aki egy pénzügyi alapkezelőnek az alapítója és részben tulajdonosa. Ők már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy a főbb civilizációs mutatók tekintetében az Egyesült Államok, és egyébként az európai országok is egy ereszkedő fázisba kerültek, és ezzel párhuzamosan vannak olyan tipikusan keleti aspiránsok, akik pedig dinamikus emelkedésbe kezdtek. Itt elsősorban talán Kínát érdemes említeni.

„Mind a két szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy a történelemben azokban az időszakokban, amikor a hegemón nagyhatalom elkezdett ereszkedni és jöttek az aspiráns hatalmak,

a konfliktusok, akár fegyveres, akár gazdasági konfliktusok gyakorisága és mélysége megnövekedett”

– emlékeztetett Hortay Olivér. Mint mondta, ezek a modellek azt mutatják, hogy most is egy ilyen időszakot élünk, amikor egy ereszkedő hegemón találkozik a feltörekvő aspiránsokkal, és ez a magyarázat arra, hogy olyan konfliktusok bontakoznak ki, amelyekre korábban nem, vagy csak mérsékelten számítottunk.

A szakértő hozzátette, érdekessége ezeknek a kutatásoknak, hogyha megnézzük az európai országokat, akkor azt látjuk, hogy a nagy európai országoknak, az Európai Uniónak vagy akár az eurozónának a geopolitikai súlya továbbra is ereszkedik, Amerikához hasonlóan.

„Bár továbbra is nagy a geopolitikai súlya, az elmúlt két évben nagyon egyértelműen az lett a tapasztalatunk, hogy az EU nem képes a geopolitikai súlyának megfelelő mértékben érvényesíteni a saját érdekeit”

– emelte ki Hortay Olivér, hozzátéve, hogy a második fejezetben azzal foglalkoznak, hogy ez minek köszönhető.

Az a magyarázatunk, hogy az Európai Unió egy súlyos irányítási válsággal küzd, mert két irányítási modell között ragadt – fogalmazott a szakértő. Mint elmondta, az egyik irányítási modell a nemzetek Európája koncepció, ami erős tagállamokból álló erős Európai Uniót vizionál, a másik pedig az Európai Egyesült Államok víziója, ami pedig egy föderális, a tagállami hatáskörök gyengítése árán megerősített központi intézményrendszert vizionálni.

A könyvünkben amellett érvelünk, és áttekintjük az elmúlt 15 év válságait, az európai közvélemény-kutatások eredményeit, hogy az a birodalmi törekvés, az a föderalista koncepció, amilyen irányba a központi intézményrendszer, a föderalisták próbálják terelgetni az EU-t, és amit szinte minden válságra válaszként, megoldásként találnak, az nem hatékony, és nincs is meg a kellő társadalmi legitimitása, tehát az Európai Uniónak célszerű lenne pragmatikusan visszatérni a nemzetek Európája irányítási modellhez.

Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője az iCon intelligent economy és a Századvég közös eseményén Forrás: Origo

A harmadik fejezet pedig a progresszív mítoszokkal foglalkozik.

„Az elmúlt két évben az is eléggé intenzíven tapasztalható volt, akár az emberek mindennapjaiban is, hogy egyre növekedett a bizonytalanság, és ez részben annak a következménye, hogy azok a nagy progresszív ideológiák, mind a gazdaságpolitika, mind a társadalompolitika területén, amelyeket a nyugati világban az elmúlt évtizedekben alapvetésnek tekintettünk, azok összeomlottak”

– emelte ki Hortay Olivér. Mint mondta, a hidegháború lezárását követően az amerikai modell, a liberális demokráciák, a neoliberális gazdaságpolitika olyan univerzális recepteket ígértek, amelyek bármely társadalmat tartós békéhez, társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, prosperáláshoz juttathatnak. Viszont kiderült, hogy ez nem igaz, az elmúlt 15 évben több válság is rámutatott, hogy ezek a progresszív mítoszok, ezek repedezni kezdenek, és most az orosz-ukrán háborút követően pedig sokkal nagyobb pofont kaptak, mint korábban.

Erre talán a legjobb példát az a fajta blokkosodás jelenti, ami egyre intenzívebben meghatározza a globális gazdasági folyamatokat, jegyezte meg a szakértő. Felhívta rá a figyelmet, hogy egy harvardi közgazdász, Dani Rodrik, aki néhány hónappal ezelőtt írt egy tanulmányt arról, hogy a gazdaságpolitika nagy története átalakul. Pont arra utal Rodrik, hogy

az a fajta szabad verseny, határok lebontására épülő gazdaságszervezési modell, ami az elmúlt évtizedeket meghatározta, és ami segítette a Nyugat hegemóniájának a megteremtését és megőrzését, az bizonyos iparágakban, például a zöld technológiák területén elkezdett a Nyugat ellen dolgozni, tudniillik a verseny, mindig az erős szereplőnek kedvez.

Hortay Olivér ismét Kínát hozta fel példaként. Mint mondta, Kína, fejlődő államával, például a zöld technológiák területén nagyon komoly piaci erőt épített, például napelempanelek több mint 90 százalékát Kínában állítják elő. „Ennek megfelelően a szabad verseny elkezdett Kínának kedvezni ezen a területen, úgyhogy a nyugat beleállt egyfajta blokkosodásba, és ez az egész gazdaság alaptörténetét átalakítja” – jegyezte meg.

Hortay Olivér kiemelte:

Most még nagyon nehéz megmondani, hogy milyen új történet keletkezik, de az egyértelműen kijelenthető, hogy azok a progresszív mítoszok, amelyek az elmúlt évtizedeket meghatározták, azok összeomlani látszanak.