Egy nagyon fontos határidő jár le szerdán

Budapest, 2022. október 14. Az európai uniós szankciókról szóló nemzeti konzultáció kérdőíveit kézbesíti egy postás Budapesten 2022. október 14-én. MTI/Balogh Zoltán

Még szerdáig lehet kitölteni a nemzeti szuverenitásról szóló nemzeti konzultációt. Eddig több mint 1,2 millió kérdőív érkezett vissza.

Szerdáig lehet kitölteni a szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultációt – emlékeztetett közösségi oldalán Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, minden vélemény számít, így január 17-ig bárki elküldheti még a konzultációs kérdőívet.

A kormány egy hete döntött arról, hogy meghosszabbítja a kérdőív visszaküldési határidejét. A kormány mindenkinek szeretné biztosítani a lehetőséget, hogy elmondja a véleményét, ezért a válaszadási határidőt egy héttel meghosszabbítja – jelezték, hozzátéve, hogy ennek alapján január 17-ig lehet visszaküldeni a kérdőíveket.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) múlt héten közölte, változatlanul nagyon sok konzultációs kérdőív érkezik vissza, a résztvevők száma meghaladta az 1,22 milliót.

Nemzeti konzultáció: ezért döntő fontosságú, hogy válaszoljon erre a 11 kérdésre

Mi most azt akarjuk, hogy legyen egy újabb nemzeti konzultáció. Fontos, hogy az embereknek adjunk lehetőséget, hogy elmondják, mit szeretnének. Így a kormány magabiztosan tárgyalhat Brüsszelben

– mondta Orbán Viktor kormányfő még október 27-én. A novemberben induló új nemzeti konzultáció során 10-11 kérdésben kérik ki az emberek véleményét. Szerinte Brüsszelben változtatni kell a migráció és a gazdaságpolitika ügyében is, mert képtelen gazdasági ötletek is vannak az asztalon.

Hamarosan kezdődik az új nemzeti konzultáció Forrás: MTI/Balogh Zoltán

November 17-én pedig elindult a nemzeti konzultáció. A kérdőíveket már elkezdték kézbesíteni. A kormány közösségi oldalán közzétették a kérdéseket. Ezek között a rezsitámogatásra, a kamatstopra, az extraprofitadóra, a migránsgettókra, a palesztin szervezeteknek nyújtott brüsszeli támogatásokra, Ukrajnára, a gyermekvédelmi törvényre és a külföldről érkező kampánytámogatásokra vonatkozó kérdések is szerepelnek. Szentkirályi Alexandra közölte: a kérdőíveket karácsonyig minden háztartásba kézbesítik, és 2024. január 10-ig lehet visszaküldeni azokat. A későbbiekben pedig a nemzeti konzultáció internetes kitöltésére is lesz lehetőség. Most pedig nézzük az egyes kérdéseket, és hogy ezek miért fontosak.

Az első kérdés a rezsicsökkentésről szól

A rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta az Európai Bizottság több alkalommal is kísérletet tett arra, hogy a magyar családok életét alapvetően megkönnyítő kedvezmény felszámolására kényszerítse a kormányt. Brüsszel azt akarja elérni, hogy "eltöröljük a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót". Az Európai Bizottság az írásos állásfoglalásában azt írta, hogy az energiatámogatási intézkedéseket, vagyis a rezsicsökkentést fokozatosan meg kell szüntetni. Azt a rezsitámogatást akarják eltörölni, amelynek köszönhetően az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági gáz és áram ára, és havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a családok energiaszámláit.

A rezsicsökkentés megőrzése is téma lesz a nemzeti konzultációban Fotó: Major Kata - Origo

A magyar energiapolitika az elmúlt években kifejezetten arra törekedett, hogy megteremtse Magyarország szuverén ellátásbiztonságát, valamint hogy a lakossági fogyasztóknak megfizethető legyen az energia – mondta Cseh Tamás Zoltán, az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója a Magyar Nemzetnek. A kutatóintézethez most csatlakozott jogász, energetikai szakértő szerint ráadásul a magyar modell specifikuma, hogy mindez fenntartható módon, a megújuló energiatermelés erős ösztönzése mellett ment végbe. A rezsicsökkentés viszont most ismét a brüsszeli viták középpontjába került, a szakértő szerint ezért szakpolitikai szempontból is kiemelkedő a nemzeti konzultáció vonatkozó része.

1400 milliárd forint rezsivédelemre

Mindezek mellett a kormány a következő esztendőben is fent kívánja tartani a rezsitámogatási rendszert. Az energiaválság nem ért véget, ráadásul a brüsszeli elhibázott szankciós politika következményeként egész Európában jelentősen megemelkedtek az energiaárak. A 2013 óta fenntartott rezsivédelemnek köszönhetően a magyar családok fizetik a legolcsóbb energiaárakat az Európai Unión belül.

A már megszavazott 2024-es költségvetésnek is része marad a mintegy 1400 milliárd forintos rezsivédelmi alap, melynek a fedezete az extraprofitadókból és egyéb bevételekből származik.

Ennek segítségével az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is védelmet nyújthat az állam a magyar családoknak és vállalkozásoknak a világpiaci energiaárak emelkedésével szemben. Sőt, az alapból biztosított a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok kompenzációja, az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok rezsitámogatása is.

Gyurcsányék eltörölnék a rezsicsökkentést Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A dollárbaloldal eltörölné a rezsicsökkentést

A „DOLLÁRBALOLDAL" A REZSICSÖKKENTÉST 2013-AS BEVEZETÉSE ÓTA TÁMADJA.

Egy évtizede beszélnek arról, hogy a rezsicsökkentés tarthatatlan, az árszabályozó intézkedések, mint a rezsicsökkentés, rosszak. Sőt, Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerint „a rezsicsökkentés, az egy hülyeség".

Sőt, egy friss európai parlamenti szavazáson a magyar baloldal egységesen a rezsicsökkentés ellen szavazott. Brüsszel mellett voksolt a momentumos Cseh Katalin és Donáth Anna, a jobbikos Gyöngyösi Márton, a DK-s Molnár Csaba, Rónai Sándor és a szintén a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéhez tartozó Ujhelyi István is.

Kamatstop

A második kérdés a kamatstop fenntartásáról szól. A magyar emberektől azt is megkérdezik, mit gondolnak arról, hogy Brüsszel a kamatstopot is el akarja törölni. Ez olyan intézkedés, amely 300 ezer családot és csaknem 30 ezer vállalkozást véd az ukrajnai háború miatt megemelkedett banki kamatoktól. A kamatstop legutóbbi, májusi meghosszabbításakor ugyanakkor az is elhangzott, hogy – miután a jegybanki irányadó kamat alakulásával együtt mozognak a referenciakamatok is – a kormány a jövőre vonatkozóan azt az elvi döntést hozta, hogy a kamatstopok kivezetésére csak akkor adódik lehetőség, ha a jegybanki irányadó kamat egyszámjegyű lesz. Mindezek alapján adott az elvi lehetősége annak, hogy novemberben az újabb hosszabbítás mellett dönt a kormány, hiszen az elemzők várakozásai szerint valamikor a jövő év elejére eshet 10 százalék alá a magyar irányadó ráta.

Brüsszelnek a kamatstop sem tetszik Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2019 Tendo/Shutterstock. No use without permission./Tendo

A kamatstop további sorsáról szóló döntést a lakossági és kkv-hiteladósok igen jelentős része kitüntetett figyelemmel kíséri majd: a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) korábbi tájékoztatása szerint a lakossági kamatstop 2023 májusáig már mintegy 350 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben, az ügyfelek – mintegy 300 ezer család – kamatstoppal védett hitelállománya meghaladja az 1360 milliárd forintot.

A kamatstop 2022-ben 80 milliárd forinttal, 2023 első felében pedig további 60 milliárddal segíti a családokat, azaz összesen 140 milliárd forintnyi kamatfelárat vesz le a háztartások válláról

- tették hozzá. A korábban tervezett, júniusi kivezetésnek pedig igen fájdalmas következményei lettek volna: a lakossági ügyfeleknél a kamatstop kivezetésével az éven belül átárazódó hiteleknél átlagosan 60 százalékkal, a kiterjesztett, legfeljebb ötéves kamatperiódusban fixált jelzáloghiteleknél pedig mintegy negyedével (24 százalékkal) emelkedne átlagosan a törlesztőrészlet.

Mi lesz az extraprofitadóval?

A harmadik kérdés az extraprofitadó megtartásáról szól. A kormány extraprofitadót vetett ki azokra a nagyvállalatokra, amelyek a járvány és a háborús válság idején jelentős extraprofitot halmoztak fel. Ezért elvárható, hogy ők is vegyék ki a részüket a közös teherviselésből.

Brüsszel azonban azt akarja, hogy Magyarország idén év végéig szüntesse meg az extraprofitadókat.

A kormány kíváncsi az emberek véleménylére, hogy szerintük is fenn kell-e tartani az intézkedést.

Migránsgettókat akar Brüsszel

A negyedik kérdés a migránsgettók felállításáról szól. Brüsszel ránk akarja erőltetni az illegális migránsokat, de a magyar kormány álláspontja egyértelmű: nemet mond a migránskvótára és a migránsgettókra - jelentette be korábban Kovács Zoltán államtitkár.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig elmondta: a nemzeti konzultáció migrációval kapcsolatos kérdésének megválaszolása abban segít, hogy Magyarország az emberek többségének véleményén nyugvó, világos álláspontot foglalhasson el a vitában.

Azt szeretnék világossá tenni, hogy az a migrációs politika, amit Brüsszel képvisel, tarthatatlan, és most már közvetlen veszélyt is okoz, elsősorban azoknak a honfitársainknak, akik a határainkat őrzik

– jelentette ki a frakcióvezető.

Fontos megemlíteni, hogy a brüsszeli tervezet szerint ugyanis az Európai Unió területére érkező migránsok 28,3 százalékának a menekültkérelmét Magyarországon kellene elbírálni, ami

több mint 30 ezer migráns egyidejű elhelyezését tenné szükségessé.

Brüsszelben nem konszenzussal, hanem minősített többséggel akarják elfogadni a kötelező kvóták bevezetését. Az EU az alapító okiratnak megfelelően szuverén államok közössége, amelyekre nem lehet ráerőltetni az akaratuk ellenére egy intézkedést. A közösség alapvetően a béke megőrzésére és konszenzussal meghozott döntésekre épül. Ezzel szemben most azt látjuk, hogy az EU az ukrajnai háború egyik legnagyobb finanszírozója, illetve a migránskvóta kapcsán figyelmen kívül próbálja hagyni annak a hat országnak a döntését, amely elutasította a migránskvótát, illetve tartózkodott a szavazáskor.

Brüsszel Magyarországra telepítené a migránsokat Forrás: Szerb rendőrség

Brüsszeli pénzek a Hamásznál

Az októberben kirobbant izraeli konfliktus, a Hamász palesztin terrorszervezet brutális támadása után központi kérdéssé vált Európában, hogy Brüsszel az elmúlt években sok százezer euróval támogatott palesztin szervezeteket. A támogatás egy része ráadásul a Hamász terrorszervezethez is eljutott. Most pedig a nemzeti konzultáció ötödik kérdésében erről is véleményt mondhatunk.

Az elmúlt hetekben Európa nagyvárosaiban bevándorlók tömegei ünnepelték a közel-keleti terrortámadásokat, így a Brüsszel által ösztönzött migráció révén a terrorizmus ismét fenyegeti a kontinensünket.

Időközben az Európai Bizottság azonnal megháromszoroztaa Gázának nyújtott humanitárius támogatást több mint 75 millió euróra. Az is kiderült, hogy erős a gyanú, hogy a Brüsszel által a palesztinoknak nyújtott összesen 691 millió eurónyi támogatásbólnagy arányban juthatott a Hamász terrorszervezetnek is. Napvilágot látott az is, hogy a palesztinokhoz is került az Európai Unió egyetemi támogatási programjából, az Erasmusból. (Az Erasmus-programmal kapcsolatban is megpróbál Brüsszel visszaélni a hatalmával és nem adni a pénzből a magyar diákoknak.)

Brüsszel pénzeli a Hamász nevezetű terrorszervezetet is Forrás: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Kell-e még több fegyver Ukrajnának?

Brüsszel a kezdetektől fogva háborúpárti álláspontot képviselt, és fegyverszállítást sürgetett. Ennek megfelelően már eddig is több mint ötmilliárd eurót költött az ukrán hadsereg fejlesztésére. A legújabb javaslat szerint pedig további húszmilliárd eurót adnának Ukrajna felfegyverzésére. A további fegyverszállítások azért is visszássak, mert egyre több állami, nemzetközi szerv és hatóság tartja veszélyesnek, hogy az Ukrajnának szánt fegyverekből a feketepiacra is kerülhettekpusztító eszközök, sőt a Hamász terroristái is hozzájuthattak ezekhez.

Emlékezetes, Wesley Satterwhite, az amerikai külügyminisztérium egykori tanácsadója korábban már felszólította az Egyesült Államokat, hogy vezessen be hatékony ellenőrzést az Ukrajnának küldött fegyverek követésére, hogy megakadályozza, hogy azok a feketepiacon végezzék. Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet eközben arról beszélt, az ukrajnai szállítmányok az uniós országok szervezett bűnözéséből származnak. Egyébként a NATO és az EU is riasztást adott ki korábban az ukrajnai fegyvercsempészet miatt.

Az Ukrajnának szánt pénzekről is dönteni lehet majd

Mindezek mellett a konzultációban téma lesz az is, hogy Brüsszel újabb ötvenmilliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, és ezt a pénzt a tagállamokkal akarja kifizettetni, Magyarországtól is pluszbefizetéseket kér. Erről is elmondhatják véleményüket a magyar emberek a nemzeti konzultáción – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára. Menczer Tamás kiemelte:

Brüsszel több tízmilliárd euróból akar fegyvereket vásárolni, ezeket a fegyvereket Ukrajnába akarják küldeni, és „a brüsszeli kalkuláció szerint a háború a szomszédságunkban még legalább négy évig tartani fog"

- mondta. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány ezt nem akarja, hanem azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar.

Úgy kérnek Magyarországtól további hozzájárulást, hogy hazánk jó ideje nem kapja meg a neki szerződés szerint járó uniós pénzeket. Magyarország már eddig is sok milliárd forintot költött az Ukrajnából menekülők megsegítésére. Ezek fényében világossá teheti mindenki a konzultációban, hogy nem szeretne több pénzt fizetni az adóforintjainkból Ukrajnának, amíg a nekünk járó pénzt nem kaptuk meg.

Ukrajnát az Unióba?

A nyolcadik kérdés Ukrajna esetleges uniós csatlakozásának támogatásáról szól. Egy friss felmérés szerinta magyarok 62 százalékos többsége nem ért egyet azzal, hogy Ukrajnának csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz, s kevesebb mint feleannyian (26 százalék) értenek egyet vele. A kormánypárti szavazók többsége egységes állásponton van, csaknem négyötödük (78 százalék) ellenzi Ukrajna csatlakozását.

Forrás: Magyar Nemzet

Nehéz feladat elé állítja azonban a baloldali pártokat a baloldali szavazók megosztottsága, miután ugyanakkora arányban tartják elfogadhatatlannak (44 százalék) Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mint amekkora arányban támogatnák azt (44 százalék). Ráadásul a radikális jobboldali ellenzék, a Mi Hazánk szavazótábora is egyértelmű véleményen van a kérdésben, 81 százalékuk ellenzi az ukránok belépését.

Míg az Unió brüsszeli vezetése egyre sürgeti az ukránok csatlakozási tárgyalását, a magyar kormány nem támogatja azt, amíg a kárpátaljai magyar kisebbség jogai sérülnek.

Génmódosított ukrán gabona

Az Ukrajna uniós tagságából fakadó lehetséges problémák egyike már most látható, mivel a háború kirobbanása után Brüsszel megnyitotta a határokat az ukrán gabonaszállítmányok előtt. Az intézkedésnek elvileg az volt a célja, hogy a szállítmányok eljussanak a világ szegényebb régióiba. A génmódosított ukrán gabona jelentős része azonban ehelyett elárasztotta a kelet-európai országok piacait, és rendkívül nehéz helyzetbe hozta a térség termelőit.

Magyarország ugyan megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított terményeket.

Ukrajna elárasztotta génmódosított mezőgazdasági termékekkel a közép-európai térséget Forrás: MTI/Vajda János

Korábban írtunk arról, hogy Ukrajna Brüsszel támogatását élvezve beperli többek között Magyarországot a gabonaimport-tilalom miatt.

Felháborító, elfogadhatatlan és nem átlátható, ahogy Brüsszel arról döntött, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmát az Ukrajnával határos öt európai uniós tagországban

- jelentette ki Nagy István agrárminiszter korábban Brüsszelben annak kapcsán, hogy Ukrajna pert indított a Kereskedelmi Világszervezetnél. Nagy István elmondta: komoly gondokat idéz elő, hogy az Európai Bizottság nem hosszabbította meg az ideiglenes importtilalmat, de az külön politikai kérdéseket vet fel, hogy Ursula von der Leyen, a testület elnöke nem az uniós tagországok vezetőivel egyeztetett az ügyben, hanem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az EU vezetőit a tagállamok választották meg. Feléjük tartoznak elszámolással, őket kellene támogatniuk, ehelyett azonban egy teljesen kívülálló harmadik ország érdeke sokkal fontosabb nekik, mint az uniós tagországoké

- mutatott rá Nagy István. Az agrárminiszter szerint az EU Ukrajna kezébe adta az ukrán gabona importjának megoldási lehetőségét, mégpedig úgy, hogy

majd Kijev vállal kötelezettséget az importellenőrzésre vonatkozóan, ami már önmagában is nevetség tárgya.

Felhívta a figyelmet, hogy az ukrán gabona behozatali tilalma hatmilliárd eurót jelent az öt tagországra kivetítve.

Brüsszel ezt nem akarja megérteni, ezért kell bátor, kemény és egyoldalú nemzeti intézkedéseket hozni. Mert ha nem védjük meg a határainkat, akkor eláraszt bennünket aratás előtt az az ukrán gabona, amivel nem tudunk aztán mit kezdeni.

Terítéken a gyermekvédelmi törvény

A tizedik kérdés a gyermekvédelmi törvény jövőjéről szól. Brüsszelben éles kritikát váltott ki, és mindent megtesznek a jogszabály visszavonásáért, az Európai Bizottság bíróságon is megtámadta azt.

Ezzel szemben, ahogy azt a tavalyi gyermekvédelmi népszavazás is mutatja, a magyar emberek elvárják a kormánytól, hogy védje meg a gyermekeket.

Ráadásul, mivel egyre több hír lát napvilágot a gyermekeket célzó agresszív LMBTQ-propagandáról, a gyermekvédelmi törvény további szigorítása is napirendre került. A magyarok ebben az ügyben is elmondhatják majd a véleményüket a nemzeti konzultációban.

Dollárbaloldal

Az elmúlt időszakban különböző külföldi szervezetek milliárdos összegekkel támogattak magyar politikai szereplőket és hozzájuk kapcsolódó aktivistacsoportokat. Így akarják kikényszeríteni, hogy Magyarország változtassa meg álláspontját a meghatározó kérdésekben. Sokak szerint ez nem más, mint politikai korrupció – összegezik a konzultáció 11. pontjában azt a botránysorozatot, amelyre a múlt évben derült fény, amikor nyilvánosságra került, hogy mintegy négymilliárd forintnak megfelelő dollárral támogatták – elsősorban a tengeren túlról – a hazai baloldal kampányát.

Korábban Nacsa Lőrinc azt mondta: évtizedekig tartó közmegegyezés volt arról, hogy egyik párt sem fogadhat el külföldi kampánytámogatást, hiszen az a magyar belügyekbe történő durva beavatkozás lenne. A "dollárbaloldal" azonban ezt az egyezséget 2022-ben felrúgta - tette hozzá. Úgy folytatta, hogy Márki-Zay Péter, a "dollárbaloldal" közös miniszterelnök-jelöltje buktatta le a teljes ellenzéket, amikor bevallotta, hogy több milliárd forintnyi dollár érkezett külföldről az ellenzéki kampányra, és nem sokkal később még az is kiderült, hogy Karácsony Gergely egyesületébe is "begurult" 500 millió forintnyi euró.

Azt is sejthetjük, hogy mit kérhettek a finanszírozók cserébe, hiszen a dollárbaloldal a háború mellé állt, támogatta a migrációt és még a gyermekvédelmi törvényt is megtámadta

- fogalmazott Nacsa Lőrinc, hozzátéve, hogy a Fidesz-KDNP úgy véli, hogy ezzel a dollárbaloldal átlépett egy olyan határt, amit nem szabadott volna: a hatalomra kerülés érdekében elfogadott külföldi pénzeket és ezzel kiárusította a magyar politikai függetlenséget.