Teljes a csőd Máté Gábor színházában: se nézők, se darabok

Máté Gábor, színész, rendező, 2023
Budapest, 2015. április 23. Máté Gábor Faust szerepében Johann Wolfgang von Goethe Faust I. című drámájának próbáján a Katona József Színházban 2015. április 23-án. A színdarabot a II. résszel kiegészítve április 25-én és 26-án mutatják be Schilling Árpád rendezésében. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
Madách Imre Az ember tragédiáját "magyarra fordították" - kifordították, zagyván átírták, illetőleg két "rendezői" tákolmány. Ez a Katona József Színház három idei bemutatója. (A néhány tucat nézőnek játszó kamaraszínpadjukon sem sokkal jobb a helyzet.) A baloldal kedvenc színházában tehát teljes szabadságot kapott a baloldali propaganda - és nemcsak úgy, hogy mint kiderült és mint sokszor leírtuk, a Gyurcsány-párt tagjai 30%-os kedvezményt kaptak a színházba. De vajon - most Máté Gábort idézzük - miért kell "leengedni a felezőt" egy-egy előadáson? Eláruljuk. Mert nincsenek nézők. Nézzük a részleteket! 
Vágólapra másolva!

"Novemberben teljesen váratlanul és megmagyarázhatatlanul leállt a jegyvásárlás. A mai napig nem tudom az okát. Pánik volt a szervezésen belül, és a színészek is érzékelték, hogy valami nem stimmel: nem üres, de fél házak előtt játszanak. Egy "Apák és fiúk" előadáson le kellett ereszteni a felezőt. Ez azt hiteti el, mintha tele lenne a színház, de nem volt tele, mindenki tudta, hogy ott a függöny."

Mindezt Máté Gábor mondta az Indexnek, szerdán. Az idézet természetesen szó szerinti.

Egyszóval: a nagyképű Katona József Színház, aminek igazgatója ebben az Index-interjúban kétszer is az ország legjobb színházának nevezi saját magukat (mégis, mitől lenne a legjobb? azért, mert egy nyugdíjas, súlyos alkoholproblémákkal küzdő kritikusnő azt írja róluk egy blogon? Ez a világ már elmúlt, hogy ez bárkit érdekelne), félig sem tudja megtölteni a nézőteret.

370 embert kellene esténként bevinni. Ez azt jelenti, hogy van, hogy 190 ember sem kíváncsi a baloldali propagandára.

És most nem okolhatják a nem baloldali sajtót, hogy miért írják róluk: Katona József Zaklatószínház (lásd Gothár-botrány...), és előre nem szidhatják Demeter Szilárdot sem, amiért - a Gyurcsány-kedvezmény után igen szellemesen - kitalálta a Katona József Pártszínház nevet.

Novemberben váratlanul és megmagyarázhatatlanul. A legjobb színházi időszak jött. Mennyire hihető, hogy előtte nem volt baj? És mi az, hogy egy felelős igazgató nem tudja az okát?

A fentiekkel persze Máté Gábor azt magyarázgatta, ami novemberben derült ki: jelentős kedvezménnyel kaptak jegyet a Demokratikus Koalíció, azaz a Gyurcsány-párt tagjai a fővárosi fenntartású, Máté Gábor által vezetett Katona József Színházban. A mostani kedvezménynek a hátterében egyértelműen az áll, hogy Máté Gábor az elmúlt években lelkes baloldali propagandistaként vett részt különféle kampányokban.

Ennek ellenére a színház vezetősége - ideértve a korábbi súlyos szexuális zaklatási botrányt éppen a Gyurcsány-párt segítségével megúszó igazgatót, Máté Gábort - úgy csinált, mintha nem történt volna semmi különleges. Azzal védekeztek, hogy nem tudtak a kedvezményről, így az a közönségszervezők hibája. A mosdatásban segítségükre volt a baloldali színházi világ színe-java, akik vagy nem reagáltak a sajtómegkeresésekre, vagy megpróbálták bagatellizálni az ügyet. Ascher Tamás főrendező egyenesen azt állította a botrány kirobbanása után az Origó riporternőjének, hogy nem is tud az egészről és meg kell kérdeznie róla Máté Gábort...

Egyébként a nem túl baráti kollegalitással megnevezett, nevetséges érdektelenséggel kísért Turgenyev-adaptációt (Apák és fiúk) éppen Ascher Tamás rendezte.

Máté Gábor most azt állítja, hogy azért beszéltek összevissza a botrány kirobbanása után, mert ő semmiről nem tudott, ráadásul " hétvége volt, amikor a találkozási lehetőségeink korlátozottak a színházon belül". Ez ugye gátlástalan hazugság. Abban reménykedik, hogy egy átlagolvasó nem gondolja végig, hogy pontosan a hétvége a legfontosabb, legdolgosabb idő egy színház életében.

Támadták az SZFE-t, Vidnyánszky Attilát és Koltai Lajost is

Egy kis visszapillantás: Mind Máté Gábor igazgató, mind Ascher Tamás főrendező a gyurcsányi propaganda lelkes kiszolgálói voltak a SZFE 2020-as sikeres átalakítás időszakában és persze azóta is. Nem meglepő módon azóta sem tudnak elszakadni ettől a témától, és ahol lehet, gyalázzák Vidnyánszky Attilát és az SZFE mostani vezetését. A Katona József Színház és a régi SZFE vezetése lényegét tekintve ugyanazokból az emberekből állt. Ők tüntettek egyébként Karácsony Gergellyel együtt 2019 decemberében a kormány ellen is. Mindezek fényében nem meglepő, hogy Máté Gábor a botrányok ellenére 6,3 milliós jutalmat kapott Karácsony Gergelytől. A főpolgármester ellenben pár hónapja még azzal plakátolta ki Budapestet, hogy nincsen pénze a fővárosnak.

Vidnyánszky Attiláról szólva úgy nyilatkozott Máté Gábor még 2020. szeptember 9-én, hogy: Vidnyánszky Attila nem itt nevelkedett. Szerintem ő bizonyos szavakról nem tudja, hogy azok itt, Magyarországon mit jelentenek, ezért belecsúszik néha olyan dologba, amiért utána nekiesnek. „Az elmúlt 50 év színháztörténete elképesztő sikerekről szólt, most az egész színházi nyelvet megváltoztató emberek arcába köptek felelőtlen emberek, akik nekiugrottak az egyetemnek, valójában fogalmam sincs, miért. Azt se tudják, mi folyik a falak közt, egyáltalán nincsenek képben, nem járnak vizsgára és aljas módon meghazudtolták mindazt, amit létrehoztunk” – védte így birodalmukat.

Máté Gábor éppen a gondterhelten töprengő igazgató szerepét játssza

Vagyis, gyáván persze, de a külhoni magyarként felnőtt Vidnyánszky Attilát tudatlannak nevezte, akinek fogalma sincs arról, hogy mi történik itthon.

Máté Gábor mellett

Ascher Tamás a másik olyan vezető a Katona József Színházban, aki elképesztő indulatokkal támadta az új SZFE-t.

A hetvenes-nyolcvanas években még sikeres rendező kis túlzással, szinte mindennap megosztott a közösségi oldalán valamilyen cikket, írást, véleményt az egyetemmel kapcsolatban. Ezeknek a lényege, hogy a mostani vezetést támadja, míg a régi, az ultraliberális baloldali világot jelentő, régi Főiskolát kritika nélkül dicséri. Persze a gyalázkodás és mások sértegetése sem maradhatott el az oldaláról, amiket azóta igyekezett eltávolítani.

A közösségi oldalán lévő borítóképen most is az SZFE bejárata látható a több évvel ezelőtti, politikai indíttatású demonstrációk idejéről.

Mindezek mellett még arra is volt ideje a rendezőnek, hogy Koltai Lajost is gyalázza. ugyanis a Magyar Narancsban megjelent Koltait kritizáló cikket osztott meg a Facebook oldalán. Ahogy többször megírtuk: az Oscar-díjra jelölt operatőr és rendező,

Koltai Lajos személye minden bizonnyal azért is zavarja Aschert, mert - szemben Ascherrel - valóban világhírű.

 

Máté Gábor nyilatkozataiban azonban sokszor összevissza beszél. Van, hogy igyekszik jelentékteleníteni a politika rá gyakorolt hatását, mondván ő felette áll, nem foglalkozik vele, sőt még azt sem tudja, hogy ki az agrárminiszter.

“E pillanatban nem jut az eszembe, de védekezem is az ellen, hogy ilyen részletességgel ismerjem a kormányt. Volt idő, hogy az agrárminiszter nevét is tudtam”- válaszolta az RTL Klub kérdésére.

Azonban mindezzel szembe megy, hogy például a Magyar Hangnak úgy fogalmazott, hogy,

 

A vécén sem lehet nyugtunk a politikától. Kikérem magamnak, hogy még ott is a miniszterelnökre kell gondolnunk.”

 

Azt nem tudjuk persze, hogy ki kérte erre, mármint, hogy hol és kire gondoljon.

Máté Gábor már 2017-ben a baloldali propagandalapnak, a 24.hu-nak adott interjújában is bevallotta, hogy szándékosan ellenzéki színházat csinál, azonban amikor konkrétan rákérdeztek erre, igyekezett elkenni és szépíteni a nyílt kormányellenességet.

A színházigazgató szerint a Katona ellenzéki szerepe mindig is megvolt. (Gyurcsány alatt is???) Majd gyorsan igyekezett korrigálni, úgy fogalmazott:

„Bár ezt inkább kritikai szerepnek nevezném. Ha azt kimondom, hogy ellenzékiek vagyunk, az nagyon veszélyes. (…) a színház nem akarja azt, hogy ebben a kormányzati időszakban ide ne jöjjenek Fidesz-szavazók.”

Máté Gábor tehát attól fél, azzal hogy nyíltan kijelenti a kormányellenességét, és azt, hogy mindenkor az a szándékuk, hogy ellenzéki színházat csináljanak, azzal nem vetnek túl jó fényt magukra, sőt mi több a potenciális látogatókat is elüldözhetik ezzel.

Az említett interjúban a 2018-as évaddal kapcsolatban egyébként azt mondta,

„Nagyon jó arányban jelennek majd meg klasszikus, illetve kortárs művek és ezen belül is a magyar kortárs darabok adják a jövő évi szezon gerincét. És ez nagyszerű.”

A Katona József Színházban egyre-másra mutattak be nyíltan a napi politikával foglalkozó előadásokat, olyanokat, amelyeket nehéz a szó valódi értelmében színháznak nevezni. Többször megírtuk az Origóban: amikor például a baloldalnak az volt a kitalációja, hogy magyarok milliói vándorolnak ki Londonba, hogy ott agysebészek és atomfizikusok legyenek, Illaberek címmel készítettek propaganda-előadást.

Kiszorította a nemlétező, kreált „kortárs” a klasszikust

Azóta ezek az úgynevezett kortárs darabok egyre nagyobb térhódításba kezdtek, ugyanis mondjuk a Lear királyról szóló előadásba sokkal nehezebb belecsempészni a politikai céljaikat. Ahogy kongó nézőtér előtt, hamar le kellett venni a Borisz Godunovot is például.

De a legnagyobb szégyen a két részben előadott Faust volt. (És most itt nem esztétikai szempontból akarjuk értékelni Schilling Árpád rendező "művészetét".) Minden irónia nélkül, a teljes, két estére tervezett Faust bemutatása, mint ötlet, önmagában pozitív tett. Viszont akkorát bukott az előadás, hogy egy idő után kevesebbszer ment az első rész, mint a második. Például, egy adott hónapban kétszer ment a Faust 1., de csak egyszer a Faust 2. Mivel pontosan látták a nézői érdeklődésből, hogy a Faust második részére már a nézők nagy része nem vesz jegyet, ezért kevesebbszer tűzte műsorra a színház. Rendszeresen. Nagyjából ezt úgy kell elképzelni, mintha Wagner Ringjének előestéjét, A Rajna kincsét az Operaház háromszor játszaná egy hónapban, de a többi (Wagner esetében három) részt mondjuk csak egyszer, mert feltűnne az Operának, hogy a nézők az első este kudarca után nem kíváncsiak a folytatásra.

A Katona mindemellett elmaradt előadásokban is bővelkedett az idei évben. Különös, hogy ezek leginkább a novemberi és decemberi időszakra csúcsosodtak, éppen akkor, amikor is a DK-s jegybotrány zajlott...

 

Nyilvánvaló, hogy a jegybotrány és az elmaradt előadások többek között arról is szólnak, hogy esik vissza a színház látogatottsága. (Szaniszló Sándor, a Gyurcsány-párt egyik pesti polgármestere azt mondta az Origónak, hogy azért kellett a DK-kedvezmény, mert rosszul megy a Katona, nincs elég néző.)

 

Már alig vannak hagyományos darabok, csak kreációk

Mivel a klasszikus darabok megbuknak, ezért a Katona József Színház nagyszínpadán idén kizárólag saját kreációk vannak, illetve készülnek bemutatni. A rendezők maguk tákolnak össze egy darabszerűséget, teletömve persze aktuálpolitizálással. (Ez igaz Madách Tragédiájára is - a színlap szerint Nádasdy Ádám prózára fordította Madách remekművét, amit egy Szabó-Székely Ármin nevű úr még át is írt.)

A külföldi vendégjátékokban sem bővelkedett enyhén szólva a színház, ennek oka akár abban is keresendő, hogy a Gyurcsány-közeli, politikai utalások külföldön teljesen érthetetlenek, a hazai közönségre tervezett aktuálpolitikai jelentőséggel bíró darabok iránt pedig nem mutat túl nagy érdeklődést a külföldi közönség.

Máté Gábor vezetői pályafutása alatt 2019-ben és 2022-ben mindössze kettő darab előadást vittek külföldre. Ez pedig jelentős visszaesés. Máté Gábor 2011-től igazgató, a visszaesés az ő regnálásával teljesedett ki. És persze furcsa mód a kommunizmus bukásával kezdődött a lefelé tartó folyamat, a Katona igazán sikeres 1990 előtt volt külföldön. Ráadásul a kilencvenes évek közepére már sorra hagyták ott a Katona József Színházat a legismertebb színészek.

És mára maradt a felező.