Orbán Viktor: Ehhez nem kellenek belső reformok az EU-ban

ORBÁN Viktor
Budapest, 2023. november 17. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. konferenciáján Budapesten, az Országházban 2023. november 17-én. MTI/Máthé Zoltán
Vágólapra másolva!
Maga az EU sem tudja eldönteni igazán, miképpen gondolkodjon a délkelet-európai térségről: kényelmetlen feladatot, nehézséget, problémát vagy inkább lehetőséget lát-e benne - mondta Orbán Viktor. A kormányfő szerint "mi, akik később csatlakoztunk, a bővítésre mindig lehetőségként tekintettük".
Vágólapra másolva!

Dinamika, növekedés, energia, erő az utóbbi években is az újabban felvett országok gazdaságából jött az Európai Unióban - mondta a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján pénteken az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő azt mondta, Európa egy nehéz időpontban tekint a nyugat-balkáni régióra. A bővítést illetően sokkal inkább indokolt a kritika, mint az elismerés hangján beszélni az EU politikájáról - jelentette ki.

Hozzátette, maga az EU sem tudja eldönteni igazán, miképpen gondolkodjon a délkelet-európai térségről: kényelmetlen feladatot, nehézséget, problémát vagy inkább lehetőséget lát-e benne.
"Mi, akik később csatlakoztunk, a bővítésre mindig lehetőségként tekintettük" - hangsúlyozta Orbán Viktor. Megjegyezte,

Orbán Viktor: A bővítés pozitív megítéléséért harcolni kell az EU-ban Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az Európai Unió bővítésének "meg kell történnie", ugyanakkor a bővítés pozitív megítéléséért harcolni kell az EU-ban - hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő közölte: a visegrádi négyek, a közép-európaiak, immáron az Unión belülről, a balkáni irányú bővítést egy energia- és erőforrásnak, egy lehetőségnek tekintik. Görögország és Magyarország között "egy geopolitikai luk" van uniós tagság tekintetében, márpedig, mivel kitöltetlen tér nincs, így ha mi ezt a térséget nem integráljuk, akkor erre a térségre vonatkozóan másoknak is lesznek tervei - mondta.

Összeomlás

Orbán Viktor hozzátette: a magyar-szerb határ a kínai szabadkereskedelmi övezet és az Európai Unió közös piacának találkozási pontjává vált, s noha a szerb-kínai szabadkereskedelmi megállapodás nyilván nem férne össze az európai uniós tagsággal, a szerbek jól teszik, ha több vasat is benne tartanak a tűzben, mert ha máshogy nem, így lehet Európát cselekvésre sarkallni.

A miniszterelnök kiemelte: az orosz-ukrán háború "jól összezavart mindent", mert "elbizonytalanítja magát az Európai Uniót", amely addig egy összeurópai biztonsági architektúrát és az olcsó orosz energia és a magas színvonalú európai technológia összekapcsolását irányozta elő.

Ez a biztonsági architektúra összeomlott

- fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, miközben a szankciók lényegében ellehetetlenítették ezt a modellt, ma nem világos a válasz arra, milyen szerződésrendszerrel akarjuk garantálni Európa biztonságát.

Ehhez nem kellenek reformok

- jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta, Magyarország támogatja az Európai Bizottság azon előterjesztését, hogy a tagjelölt országok minél hamarabb részesedjenek a tagsággal járó előnyökből, azelőtt, hogy ezek az államok beléptek volna az Unióba. A kormányfő támogatta azt is, hogy az EU 2024 és 2027 között a növekedés érdekében adjon támogatást ezeknek az országoknak. Elmondta, Magyarország ennek a forrásnak az előteremtése érdekében szívesen fizet be akár többet is az Unió költségvetésébe.