Hollik István november másodikán jelentette be, hogy három gazdasági tematikájú kérdés fog szerepelni a nemzeti konzultációban. A Fidesz kommunikációs igazgatója akkor úgy fogalmazott, hogy Brüsszel megtámadta Magyarországot, és ránk akarja erőltetni az akaratát. Kifejtette, hogy
Brüsszel nem csak a rezsicsökkentést akarja eltörölni, hanem a kamatstopot és az extraprofitadót is.
Hollik szerint ilyen komoly politikai vitában mindenképpen ki kell kérni a magyarok véleményét, a dollárbaloldal viszont nem így gondolja, mindenáron meg akarják védeni az ostoba brüszeli döntéseket. Ezt mutatja Dávid Ferenc, "Gyurcsány árnyékminiszterének" azon kijelentése, amelyben időhúzónak és feleslegesnek nevezte a nemzeti konzultációt.
A kormány most a magyarok véleményét kéri ki a jelenlegi legfontosabb témakörökben, ezért fontos, hogy minél többen kitöltsék a kérdőívet, mivel ez nemzeti kötelesség. Így a kormány egy erős fegyvert kaphat a brüsszeli diktatúra ellen folytatott harcba és továbbra is megvédheti a magyar családok érdekeit.
A nemzeti konzultáció egyik kulcsfontosságú témaköre, hogy Brüsszel el akarja törölni a magyarországi extraprofitadót.
A szomszédban zajló háború egy új valóságot teremtett, ebben élünk már lassan két éve. A kormány a háború okozta negatív hatások miatt extraprofitadót vetett ki a nagyvállalatokra, amelyek a háború és az azt megelőző járvány időszakában jelentős extraprofitot halmoztak fel. Hiszen elvárható, hogy ők is kivegyék a részüket a közös teherviselésből, hiszen az nem járja, hogy míg a magyar családok a külső hatások miatt nehéz helyzetbe kerülnek, a nagyvállalatok közben rajtuk nyerészkedjenek.
A cégek nyerészkedésére pedig számos bizonyíték áll rendelkezésre. Az idei év elején már egyre biztosabban látszott, hogy az infláció hátterében meghatározó mértékben nem az ár-bér spirál vagy az árstopok, hanem a költségek növekedését jelentősen meghaladó áremelési hullám, azaz egyfajta „profit-ár spirál" állt.
A vállalatok megpróbálták a járvány miatti bevételkiesést azzal pótolni, hogy a járványt követően emeltek az árakon.
Ekkor jött a háború, azonban a gyakorlat folytatódott. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 2022 nyarán jelentette be, hogy a kabinet soproni kihelyezett kormányülésén döntés született a rezsi és a honvédelmi alap felállításáról, valamint az extraprofitadó kivetéséről.
Hangsúlyozta, hogy a többek között a bankokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, valamint a légitársaságokat érintő extraprofitadók célzottak és átmenetiek. A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát tehát nem az embereknek kell megfizetniük. Hozzátette: az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a nagy multicégek olyan jelentős extrahaszonra tettek szert, amiért nem dolgoztak meg, ezt pedig be kell vonni a közteherviselésbe.
Nagy Márton azt is kiemelte, hogy 2022-ben 800 milliárd forint, 2023-ban pedig mintegy 1000 milliárd forint folyhat be a rezsialapba illetve a honvédelmi alapba az extraprofitadóból. A Világgazdaság nem sokkal később arról számolt be, hogy a bankoknak 2022-ben az előző évi, teljes adóévre vonatkozó nettó árbevételük 10 százalékát, 2023-ban pedig a 2022-es évi nettó árbevételük 8 százalékát kell önadózás útján befizetniük.
A különadó mellettük az energiatermelő vállalatokra is vonatkozott, de a légitársaságokra, a brókercégekre, a céges autókra, a gyógyszerforgalmazókra, a távközlési cégekre, a biztosítótársaságokra is.
A Handelsblatt az online cikkében akkor méltatta Magyarországot. A német lap arról írt, hogy más országokban is sikeresen alkalmazták a magyar kormány stratégiáját, többek között Nagy-Britannia, Olaszország, Görögország, Spanyolország és Ausztria is vetett ki extraprofitadót. A Handelsblatt arról is írt, hogy az energiavállalatoknak 2022 második felében további 300 milliárd forintot kell átadniuk a magyar államnak. A pénz egy része honvédelmi alapba kerül, a másik részét Orbán Viktor miniszterelnök a lakosság között akarja szétosztani, hogy kompenzálja a magas inflációt.
Brüsszel azonban a magyaroknak jogosan járó uniós pénzek befagyasztásával azt akarja kizsarolni, hogy a kormány a rezsicsökkentés és a kamatstop mellett az extraprofitadót is eltörölje. Nem veszik figyelembe a magyar családok érdekeit, továbbra is azt akarják, hogy a multik kivéreztessék a magyarokat. A kormány ezt viszont nem engedi. A sikeres küzdelemhez azonban arra is szükség van, hogy minél többen töltsék ki a nemzeti konzultációt, ezzel üzenve Brüsszelnek.
Brüsszelben rettegnek a magyar demokráciától, hiszen náluk sosem fordulhatna elő, hogy az állampolgárok ilyen módon hangoztathassák véleményüket.
Ezért egyre gyakoribb és egyre súlyosabb támadások érik Magyarországot. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár nemrég arról írt, hogy Brüsszel támadást indított a nemzeti konzultáció ellen, és mindent megtesz a magyar emberek elhallgattatásáért.
Eric Mamer hétfőn kijelentette, hogy szerinte a magyar kormánynak a nemzeti konzultációval kapcsolatosan az uniós testületet érintő állításai "teljesen valótlanok". Kovács Zoltán erre úgy reagált, hogy
Brüsszelnek nem tetszik, hogy Magyarország nem úgy táncol, ahogyan ők fütyülnek
A magyar kormány számára ugyanis Magyarország az első. Ezért is akarja Brüsszel mindenáron a hatalomra juttatni az idegen célokat szolgáló dollárbaloldalt.
Brüsszel meg akarja szüntetni a magyarországi extraprofitadót.
A kormány extraprofitadót vetett ki azokra a nagyvállalatokra, amelyek a járvány és a háborús válság idején jelentős extraprofitot halmoztak fel. Elvárjuk, hogy ők is vegyék ki a részüket a közös teherviselésből. Brüsszel azonban azt akarja, hogy Magyarország idén év végéig szüntesse meg az extraprofitadókat.
Ön mit gondol erről?
A – Fenn kell tartani az extraprofitadót.
B – Nincs már szükség az extraprofit megadóztatására.