Mutatjuk, hogyan látják a jövőt a magyar családok

A Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométere a háztartások pénzügyi helyzetét, fogyasztási szokásait és jövedelmi várakozásait vizsgálta 2023 szeptemberében. Ezzel elindította a fogyasztói barométerét. 

A 2010-es évek kimondottan kedvező fogyasztási eredményei után egyszerre zuhant a világra és Magyarországra számos, a fogyasztást elhalasztó vagy csökkentő körülmény, amiben vastagon beleszámít az EU szankciós politikája miatt kialakult inflációs környezet.

Épp csak elcsitult a pandémia, ami után az elhalasztott fogyasztások meg tudtak jelenni a piacon, következett az energiaválság, a globálisan magas infláció, majd a kockázatos és negatív hazai, illetve nemzetközi gazdasági helyzetben kitört konfliktusok.

A KSH adataiból kiindulva a Nézőpont Intézet fogyasztói bizalmi indexének alapját a háztartások elkölthető jövedelmének alakulásához passzította.

A magyar háztartások jövedelme átlagosan havi nettó 503 ezer forint volt szeptemberben, egy főre vetítve ez átlagosan nettó 204 ezer forintot jelent.

Ha a háztartások jövedelméhez hozzáadjuk a hitel- és kölcsönfelvételüket, illetve a korábbi megtakarításaik felhasználását, akkor a háztartások havi elkölthető pénzmennyisége nettó 694 ezer forint.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ebből a havi átlagosan elkölthető pénzmennyiségből le kell vonni a hiteltörlesztés és a megtakarítás összegét. Így háztartásonként havonta átlagosan 602,5 ezer forint marad fogyasztásra.

Egy átlagos háztartásban tehát havonta fejenként 251 ezer forint fogyasztásra fordítható összeg marad. A bizalmi indexnek tehát ez a pénzügyi alapja. A másik része a pszihológia, amit nagyban befolyásol a gazdasági, politikai és nemzetközi környezet.

A gazdasági nehézségek ellenére a háztartások enyhén optimisták:

többen vannak azok, akik szerint inkább növekszik majd a jövedelmük (21 százalék), mint azok, aki csökkenésre számítanak (17 százalék).

A háztartások többsége (58 százalék) ugyanakkor azzal kalkulál, hogy jövedelme a következő hónapban változatlan marad.

Forrás: shutterstock

Más elemzés ezt alátámasztják, hiszen például a vállalati menedzserindex kutatások mind arra világítanak rá, hogy a cégek nem terveznek elbocsátásokat, de sajnos a többség fizetésemeléssel sem kalkulál, tekintettel arra, hogy a idén megtették a jelentős korrekciót. Az más kérdés persze, hogy a novemberben várható minimálbér és bérminimum növekedése alapvetően változtatja majd a meg a vállalkozások álláspontját a bérekkel szemben.

A Nézőpont Intézet kutatása szerint a háztartások közel egyharmada (31 százaléka) szeptember hónapban felhasználta korábban félretett pénzét, vagy annak egy részét. A megtakarításaikhoz hozzányúlók majdnem fele (44 százaléka, az összes háztartás 14 százaléka) 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet vett ki tartalékaiból.

Tízből négy háztartás (41 százalék) ugyanakkor képes volt havi jövedelméből megtakarítani.

Azoknak, akik meg tudtak takarítani a hónap folyamán, közel kétharmada (65 százaléka, az összes háztartás 27 százaléka) 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet tett félre – állapítja meg a Nézőpont Intézet felmérése.

Vélhetőn a magas hitelkamatok miatt, a megkérdezett háztartások mindössze 3 százaléka számolt be arról, hogy 2023 szeptemberében hitelt vagy kölcsönt vett fel, akár hitelintézettől, akár magánszemélytől. Ugyanakkor a háztartások 45 százaléka jelezte, hogy korábban felvett hitelt vagy kölcsönt kell törlesztenie