Ezek Mártha Imre „sikerei”

KARÁCSONY Gergely; MÁRTHA Imre; MIKLÓS István; TÜTTŐ Kata aláírás ÁLTALÁNOS KULCSSZÓ bérmegállapodás elnök főpolgármester főpolgármester-helyettes Közéleti személyiség foglalkozása megállapodás politikus SZEMÉLY vezérigazgató
Budapest, 2020. március 9. Mártha Imre, az FKF Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának elnöke (b), Karácsony Gergely főpolgármester (b2), Tüttő Kata főpolgármester-helyettes (j) és Szalmásy Miklós István, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (FKF Nonprofit Zrt.) megbízott vezérigazgatója (j2) az FKF és szakszervezet között létrejött 2020. évi bérmegállapodás aláírásán a cég vezérigazgatóságán 2020. március 9-én. A megállapodás szerint a fizikai dolgozók tízszázalékos, a szellemi dolgozók egységesen hétszázalékos béremelést kapnak. MTI/Máthé Zoltán
Vágólapra másolva!
A Magyar Nemzet mutatta be először, hogy – ismét – sokmilliós jutalmat kapott Karácsony Gergely főpolgármestertől Mártha Imre. A fővárosi közműcég vezetője a mindezt szóvá tevő Fidesz-frakcióvezetőnek, Kocsis Máténak üzenve a végzettségével és korábbi céges tapasztalataival védte meg a kifizetéseket. Utánanéztünk Mártha Imre céges „sikereinek".
Vágólapra másolva!

„Ha majd egyszer sikerül neki elvégezni az angliai cambridge-i egyetemet (nekem ösztöndíjjal sikerült) és évtizedekig több ezer fős hazai és nemzetközi közműtársaságokat irányítani (volt tisztem vezetni többek között az MVM csoportot, az Invitel csoportot, jelenleg a Budapesti Közműveket), akkor érdemes lesz figyelni a gazdasági, cégvezetési ügyekkel kapcsolatos mondanivalójára. Addigi szerepe csak foxi-maxi jelentőségű ebben a kérdésben” – írta közösségi oldalán Mártha Imre Kocsis Máténak üzenve.

Mindez válasz volt arra, hogy a Fidesz-frakcióvezető szóvá tette Mártha sokmilliós – közel 8 millió forintos – prémiumát, ahogy fogalmazott: „csak hogy világos legyen:

És úgy tervezik, hogy még fél évtizedig ezt fogják csinálni: a városban semmit, a városházán mindent.”

Mártha Imre és Karácsony Gergely 2020. március 9-én Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Mivel Mártha Imre – a szerénységet és a jó helyesírást kerülve – végzettségével és korábbi munkahelyeivel is indokolta a kifizetéseket, a Magyar Nemzet megvizsgálta életpályáját.

Következzenek tehát azon Mártha Imre sikerei, akiből Gyurcsány Ferenc „többet” szeretne!

Mártha Imre édesapja, dr. Mártha Imre orvosként dolgozott Záhonyban, majd Mándokon. 1994 őszén, tehát már a balliberális koalíció idején az SZDSZ képviselőjelöltjeként indult, és nyert mandátumot utóbbi település önkormányzatában.

Fia pedig a harmadik MSZP-SZDSZ-kormány idején, a Gyurcsány-korszakban vállalt komoly szerepet, amelynek értékeléséhez érdemes felidéznünk a szabad demokrata tézist, miszerint az állam rossz tulajdonos.

Erre volt példa, amikor 2006-ban az állami MVM kereskedelmi igazgatójaként jelentős veszteségekről Mártha Imre adott számot, miközben a külföldi tulajdonú áramszolgáltatók nagyot kaszáltak. Mártha magyarázkodásáról a Világgazdaság 2006. február 9-ei száma is beszámolt: ”Emlékeztetett azonban (Mártha Imre – a szerk.), hogy cége az ártörvény és a hatályos rendeletek szerint kötötte árameladási szerződéseit, ezektől nem tud eltérni. Emiatt tavaly is jelentős vesztesége keletkezett, s komoly deficitre számít az idén is. Eddig sikertelenül próbált új szerződéseket kötni az áramszolgáltatókkal, miközben e kontraktusok kötöttségei miatt tavaly és várhatóan cége az idén is nagy veszteséget könyvel el.”

A második Gyurcsány-kormány idején, 2006. augusztus 1. napjától új közüzemi nagykereskedőn keresztül történt Magyarország közüzemi villamosenergia-ellátása.

Az MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. augusztus 1-jei hatállyal megkezdte tényleges működését, vezérigazgatója pedig Mártha Imre lett.

2007-ben komoly problémát okozott a villamosenergia-rendszer számára a klímaberendezések terjedése, miközben a gyurcsányi megszorítások jócskán megemelték a rezsiköltségeket is. Mártha Imrének volt javaslata, a Népszabadság 2007. június 14-ei számában arról beszélt, hogy „külföldi példák alapján azt javasolná a lakossági fogyasztóknak, hogy a napi csúcsok idején (reggel 8 és este 9 között, de leginkább estefelé)

ne kapcsolják be azokat a nagy áramfogyasztó berendezéseket, amelyek működtetése elhalasztható más napszakra is.

Ha kimegyünk egy helyiségből, kapcsoljuk le a villanyt, a ventilátort, a számítógépet” – szólt a vezérigazgatói tanács.

A bajok azonban fokozódtak. 2007. október 27-én már újabb áremelésekről volt szó.

A Magyar Nemzet így írt: ”Mártha Imre, az MVM kereskedőcégének vezérigazgatója tegnapi tájékoztatóján elmondta, hogy a piacra kényszerülő intézményi és ipari fogyasztók számára biztosan húsz százalék alatt marad az emelkedés, a lakossági pedig nem éri majd el a tíz százalékot.”

A gyurcsányi megszorításokhoz való asszisztálás eredményes volt. 2008 májusában az addig vezérigazgató-helyettesként tevékenykedő Mártha Imre lett az MVM Zrt. vezérigazgatója.

Mindez azért is volt meglepő, mert a Figyelő azon kérdésére 2008 áprilisának elején, hogy ambicionálná-e a posztot, azt válaszolta:

Hogy mekkora lett végül a „korona” okozta teher, annak maga Mártha a megmondhatója. Mindenesetre ő és Gyurcsány az egyre súlyosabb válság idején a lakosságra hárította a terhek egy meghatározó részét. A Privátbankár összesítése szerint

a 2006 és 2010 közötti időszakban 61,5 százalékkal emelték a háztartási energiaárat, a baloldali kormányzás nyolc esztendeje alatt pedig duplázódott az áramár.

Mindeközben 2008-ban – tehát Mártha vezérigazgatói működésének első időszakában is – Gyurcsány cége,

a Motim egy 2007 decemberi megállapodás alapján az „elvileg legalacsonyabb” hazai, hivatalos aukción kialakult, nagykereskedelminek tekinthető árnál is olcsóbban vásárolhatott áramot.

A vezérigazgató a tabudöntésekkel sem maradt adós. 2010 márciusában például a Heti Válaszban vetette fel a bős-nagymarosi vízerőmű megépítésének lehetőségét: ”Talán szentségtörésnek tűnik, de az energetikai szakma egyöntetűen ki tud állni a vízi erőművek mellett. S ha már a hajózhatóság érdekében hozzá kell nyúlni a Duna szabályozásához, s esetleg gátak felépítésére is szükség van, akkor kész gazdasági öngyilkosság, ha nem helyezünk el bennük áramtermelő erőműblokkokat.” Az MVM-vezért végül 2010 nyarán a hivatalba lépő új kormány menesztette.

Mártha 2009-2010-ben egyre több bulvárhírrel szolgált. 2010 szeptemberében a Dunaújvárosi Hírlap egy új szerelemről írt: „Mindig nagy sikere volt a hölgyek körében Mártha Imrének. Ám a csúcsmenedzser új párját, Balogh Edinát ez nem zavarja. A hírek szerint gyereke apjaként is el tudná képzelni a Magyar Villamos Művek volt vezetőjét, aki nyugdíjas édesapját és édesanyját nemrég egy balatoni házzal lepte meg.” A pár azonban 2011 januárjában a bulvárlapok szerint szakított. Ezt követően szintén ilyen jellegű híradások alapján 2011 nyarán már Szabó Zsófi volt a csúcsmenedzser barátnője, egészen 2011 novemberéig.

2012 decemberében Mártha közös megegyezéssel távozott az ELMIB nevű magánvállalat éléről, amelyet 2011 májusa óta vezetett. A menedzser 2013 márciusában az Invitel élére került. 2014 áprilisában a Magyar Nemzet írta meg, hogy Szigetvári Viktor, Bajnai Gordon embere Mártha Imre aláírásával jutott állami megbízáshoz a paksi bővítés kapcsán: „Milliókat keresett a paksi bővítés farvizén Szigetvári Viktor cége 2008-2009-ben. A Bajnai Gordon-féle Együtt-PM jelenlegi társelnöke – a Szonda Ipsos két vezetőjével együtt – 2007-ben hozta létre a Szigetvári és Társai Kommunikációs Kft.-t, amely 2008 augusztusában bruttó 2,7 milliós, majd 2009 márciusában bruttó 2,8 milliós – összesen bruttó 5,5 millió forintos – megbízást kapott a Magyar Villamos Művektől.

A szerződéseket Szigetvári Viktor, illetőleg a villamos művek akkori vezérigazgatója, Mártha Imre írta alá.

Feladatuk mindkét esetben az volt, hogy egy egyszeri, reprezentatív telefonos közvélemény-kutatást készítsenek 1200 ember megkérdezésével arról, mi a véleményük a paksi atomerőmű tervezett új blokkjának építéséről, a paksi üzemidő meghosszabbításáról, illetőleg általánosságban a hazai villamosenergia-szolgáltatásról.”

Mártha az Inviteltől 2017-ben távozott, ottani tevékenységéről árulkodó adat, hogy

2013-ról 2014-re, Mártha első teljes évére csökkent a cég adózott eredménye. 2015-ben az Invitel üzemi szinten újra veszteséges lett, igaz, a 2014-es 1,2 milliárd forintról 182 millió forintra csökkent a mínusz.

Az egyre többet politizáló cégvezér végül – már a Karácsony-Gyurcsány-féle fővárosi kinevezés előtt – a baloldali pártok közelébe került, mikor 2018-ban az MSZP, a DK és a Párbeszéd a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságába jelölte, de az erről döntő parlamenti bizottság nem támogatta a jelölést.