A magyar kormány négy elemből álló intézkedéscsomag bevezetéséről döntött annak érdekében, hogy segítse a lakosságot abban, hogy megtakarításai a szankciós infláció közepette is megőrizhessék értéküket. Mint ismert a bankoknak tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleiknek, hogy a lekötött pénzük hogyan gyarapodott volna államkötvényben.
Az egyes intézkedési pontoknak köszönhetően csökken az állam kamatkiadása, javul hazánk önfinanszírozási képessége, nő az állampapírok iránti kereslet, miközben a lakosság megtakarításai is megőrzik reálértéküket.
A kormány 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget írt elő. (Ez alól kivételt képeznek az állampapírok.) Az intézményi szereplőknél a magyar kormány lehetőséget biztosít a bankoknak, hogy csökkentsék az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényeiket.
Végül a befektetési alapoknál a kormány elvárja, hogy az értékpapíralapoknál tartott eszköz arányában érje el a 60 százalékot, az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír- és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a diszkontkincstárjegy részaránya érje el a 20 százalékot.
A kormány ezen intézkedései rendkívül hatékonynak bizonyultak, a kormány várakozásainak megfelelően mind a lakosság, mind az intézményi szereplők jelentősen növelték állampapír-állományukat, összességében pedig a lakosság pénzügyi tudatossága és az ország önfinanszírozási képessége is javult.
A terelőlépések mintegy 1200 milliárd forint közvetett és közvetlen lakossági állampapír-keresletet generáltak az elmúlt hónapokban, miközben a lakosság bankbetétállománya 400 milliárd forinttal csökkent.