Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kovács Attila kifejtette, hogy Ursula von der Leyen immár negyedik alkalommal mondta el évértékelőjét, amit tulajdonképpen egy semmitmondó beszédnek tart. Az igazgató úgy látja, hogy „sok beszédnek sok az alja". Von der Leyen beszéde szerinte választási kampánybeszéd volt. Bejelentette, hogy már csak 300 nap van hátra az uniós választásokig. Kovács felhívta rá a figyelmet, hogy von der Leyen folytatni akarja az EB vezetését, de az EP-nek abban kulcsszerepe lesz, kire esik végül a választás.
Kovács Attila úgy látja, hogy ez a kampánybeszéd „a külcsínre sokat adott", de nem adott választ azokra az érdemi kérdésekre, amelyek foglalkoztatják az uniós polgárokat. Az igazgató szerint von der Leyen beleszürkült az elefántcsonttoronyba, amelyben ül, és szerinte kevés fogalma van arról, ma mi is foglalkoztatja igazán az európai polgárokat. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az EB vezetőjének beszéde azért is volt döbbenetes, mert
meg sem említette az elmúlt négy év elhibázott Covid-kezelését; a korrupciós botrányt, amely a vakcinabeszerzésekhez kapcsolódik; az orosz-ukrán háborúra adott uniós választ; a brüsszeli szankciókat, és az Európát sújtó inflációt.
Kovács leszögezte: von der Leyen nem beszélt az Európai Unió legnagyobb korrupciós botrányáról, amelynek szálait még most hajtja fel a belga rendőrség, így szerinte még az uniós választások előtt számítani lehet arra, hogy egy-egy dologra még addig fény derülhet.
6732 – ennyi szóból állt von der Leyen beszéde, amelyben egyébként háromszor szerepelt a béke szó. Ez előrelépés, mert tavaly meg sem említette
– mondta el az igazgató, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a béke szót von der Leyen sosem a háború kontextusában használta. Kovács úgy látja, hogy
az EB számára, a brüsszeli elit számára a háború lezárása nem fontos politikai érdek, holott az európai polgároknak ez igencsak fontos prioritás, sőt, létszükség.
Kovács úgy látja, hogy a beszéd föderalista volt, ahol nem volt szó a nemzetállamokról, a tagállamok jogosítványairól, de az uniós alapszerződések módosításának lehetőségét viszont felvetette. Felidézte: a tavalyi beszédben elhangzott, hogy
kevesebb beleszólást kell engedni a tagállamoknak az uniós ügyekbe, ezt most von der Leyen megerősítette. Tehát: az ő politikai öröksége és célja az uniós szerződések módosítása.
Kovács elmondta, hogy a beszédet hallgatva az az érzése volt, hogy „von der Leyen magyarázza az elmúlt négy év bizonyítványát", és Kovács szerint van is mit magyarázni, mert az EB elnöke gyengekezű vezetőnek bizonyult. Az igazgató szerint az EP zsarolásának többször is engedtek az elmúlt években, és nekünk magyaroknak különösen húsbavágó, ha zsarolnak minket jogállami kritériumokra hivatkozva. Kovács szerint von der Leyen a bizottság elnökeként nem tudott megfelelni a szerződések őre szerepnek.
Az igazgató leszögezte: a beszédet és az elmúlt négy évet nézve von der Leyen „mintha egy árnyalattal megengedőbb lenne az uniós érdekekkel szemben az USA érdekei iránt". Felidézte: amikor az uniós vezető a hivatalába lépett, nagyívű elképzelései voltak, az, hogy az EB-ből egy úgynevezett geopolitikai bizottságot kreáljon, nem jött létre, ugyanis az volt a célja, hogy a világ nagy geopolitikai kérdéseiben nagy súllyal essen latba az, amit az EB képvisel.
Kovács a sajtótájékoztatón elmondta, hogy szerinte a beszéd Kínának való üzenete érdekes volt, mert tulajdonképpen von der Leyen megüzente Kínának, hogy az EU nyitott a versenyre, de a tisztességtelen verseny szerint nem engedik meg, hogy „Kína lerabolja az uniós piacot". Kovács szerint ezzel egy kicsit megkéstek már az uniós vezetők, de legalább reagált valamit Leyen. Hozzátette:
veszélyes, ha a Kínával meglévő, egyébként gyümölcsöző gazdasági, diplomáciai és politikai kapcsolatokat le akarják építeni, mérgezik azokat.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ma a világgazdaság ezer szálon kötődik egymáshoz, és „a szálak rendezgetése még rendben van, de ezek elvágása már nincs", az hiba, és nem európai érdek.
Kovács arról is beszélt, hogy a beszédet követő frakcióvezetői felszólalások megerősítették az uniós polgárokban, hogy
a brüsszeli mocsarat valóban le kell csapolni.
Az igazgató azt gondolja, hogy
az uniós választások tétje óriási, mert kell a bátorság ahhoz, hogy új, friss arcokkal vágjon neki Európa a következő öt évnek.
Szerinte ezt a változást a konzervatív jobboldali pártok indukálhatják. Kovács szerint ma az európai törésvonalak nem pártpolitikai természetűek, hanem a föderalista kontra nemzeti tengely mentén húzódnak. A beszéd alapján világos, hogy változásra van szükség, és a háborúval kapcsolatos hozzáállásban különösen, mindent meg kell tenni a békéért. Hozzáfűzte: ebben eddig is közvetítői szerepet kellett volna betöltenie az EU-nak, így sürgetően fontos a szankciós politika felülvizsgálata.
Kovács felhívta a figyelmet arra is, hogy von der Leyen Ukrajna újjáépítésére egyből odaadna 50 milliárd eurót, miközben „kong az uniós kassza", és például hazánknak sem fizetik ki a jogosan járó uniós forrásokat. Von der Leyen a beszédben a fegyverszállítások kilátásba helyezését is említette, amely szintén nem európai érdek.
Ursula von der Leyen beszéde során azt is elmondta, hogy több migránsra van szüksége Európának. Kovács szerint képzett migránsokra gondolt az elnök, viszont ebben van egy logikai bukfenc: eddig is nyitott volt az EU a képzett munkaerőre, de azok a migránsok, akik képzetlenek, nekik ez „felhívás keringőre". Kovács szerint a baj az, hogy ezek az általános politikai lózungok több tízmilliónyi potenciális migráns szemét nyitják majd fel, akik nekivágnak Európának lélekvesztőkön, és embercsempészek révén. Tehát ez azért veszélyes, mert a tűzzel játszik a bizottsági elnök.
Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy von der Leyen
bővítené a jogállamisági kritériumrendszert, új és belépő országok esetén is. A baloldali pártok ezt a javaslatot támogatták, és szerintük különösen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben kell majd ezt alkalmazni.
Kovács Attila úgy látja, hogy von der Leyen a politikai ismeretlenségből került fontos pozícióba, és jövőre akár a politika süllyesztőjébe is kerülhet. Leszögezte:
Macron francia elnöknek kulcsszava lesz abban, ki ül majd az EB vezetői székébe.
Hozzátette: a magyar embereknek is kulcsszerepe lesz, mert nem mindegy, hogy kire szavaznak majd.
Kovács Attila a sajtótájékoztató végén az Origo kérdésére elmondta, hogy továbbra is számítani kell hazánknak uniós kritikákra, támadásokra, mert zajlik a vita az uniós forrásokról, amik egyébként jogosan járnak Magyarországnak, de továbbra is visszatartják ezeket. Az Origo brüsszeli szankciókra vonatkozó kérdésére az igazgató leszögezte:
a szankciós lendület lelassult, mert vannak olyanok, akik érdekeit jobban sértené, így von der Leyen nem akarja őket magára haragítani, tehát várhatóan olyan ügyeket fog elővenni az elkövetkező időszakban, amelyekben nagyobb egyetértés van: így például „Magyarország és Lengyelország pellengérre állítása".
