Magyarország semmilyen kérdésben sem támogatja Ukrajnát a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítják azokat a korábbi törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait – jelentette ki Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakának kezdetén. A miniszterelnök egyértelmű üzenetet küldött ezzel Volodimir Zelenszkijnek, miután a tanévkezdéskor a kárpátaljai, munkácsi magyar középiskola új ukrán vezetése megtiltotta, hogy az iskolai eseményeken a magyar himnuszt énekeljék és a magyar nemzeti színeket viseljék.
Ez csak a legutolsó magyarellenes provokáció volt. Az ukránok évek óta sanyargatják a magyar iskolákat, ukrán iskolákká akarják őket alakítani, s ha ez nem megy, be akarják őket zárni.
A magyar kormány minden nemzetközi fórumon harcol a kárpátaljai magyarok, különösen a magyar gyerekek jogaiért. A miniszterelnök kimondta, hogy
UKRAJNÁT SEMMILYEN KÉRDÉSBEN SEM TÁMOGATJUK A NEMZETKÖZI ÉLETBEN, AMÍG VISSZA NEM ÁLLÍTJA AZOKAT A KORÁBBI TÖRVÉNYEKET, AMELYEK GARANTÁLTÁK A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK JOGAIT.
Korábban az Origo is beszámolt róla, hogy 2019 július 16-án részben életbe lépett a magyarokat is kirekesztő ukrán nyelvtörvény, amelynek elemeit fokozatosan vezetik be egészen 2030-ig. Ez egyben azt is eredményezte, hogy minden területen kötelezővé vált az ukrán nyelv használata, a törvény be nem tartásáért pedig bírság, jogi felelősségre vonás, de bizonyos esetekben akár börtön is járhat.
A Velencei Bizottság még 2019 decemberében felszólította Ukrajnát, hogy helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek különbséget tesznek az ukrán és más, az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi nyelvei között, amennyiben az ilyen rendelkezés nem objektív és észszerű indokoláson alapul.
Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete azt javasolta, hogy a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály elkészítésébe vonják be valamennyi érdekelt felet, különösen a nemzeti kisebbségek képviselőit. Az ukránok ezt természetesen nem tették meg, maradt a rendkívül diszkriminatív, magyarellenes nyelvtörvény, amely megnehezíti a kárpátaljai magyarok életét.
Egyértelmű, hogy mi a célja a Zelenszkij-rezsimnek: mindenáron ukránosítani akarják Kárpátalját, ehhez pedig minden eszközt felhasználnak.
A magyar kormány ellenállása miatt Zelenszkijék rákényszerültek arra, hogy 2024. szeptember elsejéig részben elhalasszák az ukrán nyelvre történő átállást azokban az iskolákban, ahol az oktatás valamelyik európai uniós ország nyelvén folyik. A Magyar Nemzet az Ukrajinszka Pravdát idézve írja, hogy
"Ukrajna azon nemzeti kisebbségeihez tartozó személyek, akiknek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelve is, és akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg az általános és középfokú oktatást az adott nemzeti kisebbség nyelvén, 2024. szeptember 1-jéig továbbra is az e törvény hatálybalépése előtti szabályok szerint részesülnek ilyen oktatásban, az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számának fokozatos növelésével".
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy Ukrajnában 99 magyar nemzetiségi általános és középiskola van, amelyeket az új törvény érintene, melynek másik következménye az, hogy a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is megszűnik.
Magyarország már többször jelezte, hogy addig nem hajlandó tárgyalni Ukrajna NATO és EU csatlakozásáról, amíg nem rendeződik a kárpátaljai magyarok helyzete. Ennek ellenére Ukrajna nem törölte el a magyarok érdekeit súlyosan sértő nyelvtörvényt, csupán egy évvel elhalasztotta, vagyis jövőre ugyanúgy ukránul kell majd tanulni azokban az iskolákban is, ahol egyébként magyarul tanultak a fiatalok.
A magyarellenes támadások is egyre gyakoribbak Kárpátalján a Zelenszkij-rezsim nacionalista, diszkriminatív politikájának köszönhetően. 2018-ban betörték a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházának járdára néző ablakát, és robbanóanyagot vagy gyújtópalackot dobtak az irodába. Az épület földszintje szinte teljesen kiégett.
Barta József, a KMKSZ alelnöke akkor arról beszélt, hogy szerinte nem garázdaságról, hanem a kárpátaljai magyarok elleni provokációról van szó. Valakik mindenáron destabilizálni akarják a helyzetet Kárpátalján - mutatott rá az alelnök. Korábban februárban is megpróbáltak ugyanezen a helyen gyújtogatni, akkor gyúlékony folyadékkal tele palackot dobtak az épületre.
A Munkácsi Városi Tanács közgyűlése 2022. október 13-án fogadta el a határozatot a várban álló magyar jelkép, a 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobor "cseréjéről".
A munkácsi polgármesteri hivatalnak már a határozat elfogadását megelőzően négy esztendővel is eltökélt szándéka volt, hogy Ukrajna állami jelképével (a háromágú szigonnyal) váltsa fel a Magyarország „katonai erejét jelképező" turul város fölé magasodó emlékművét. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a magyar történelmi jelképet a döntés kihirdetése után rövidesen el is távolították az obeliszkről, de nem akárhogy, hiszen a kardot tartó madáralakot egyszerűen lefűrészelték a lábáról.
A turulszobor ezt követően sokáig a várárokban hevert.
Az eset kapcsán 2022. október 14-én Szijjártó Péter bekérette a budapesti ukrán ügyvivőt. A külgazdasági és külügyminiszter a magyarokkal szembeni teljesen fölösleges provokációnak nevezte a munkácsi turulszobor eltávolítását, és elmondta, hogy a kormányzó segítségét kérték az ügyben.
A turulmadár helyén 2022 október 22-én avatták fel a háromágú szigony emlékművét, azaz Ukrajna címerét. Ezen a rendezvényen mondott beszédet Andrij Baloga, aki az előző polgármester, Viktor Baloga szélsőségesen magyarellenes helyi oligarcha fia. Úgy tudni, hogy elsősorban Viktor Baloga kezdeményezte a turul eltávolítását.
A Mirotvorec nevű ukrán oldal halállistát kezdett el összeállítani olyan személyekről, akik nem kívánatosak Ukrajna számára. A listán szerepel Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is.
2020 november végén egy döbbenetes, rémisztő videó került fel a YouTube-ra, amelyben egy ukrán szélsőjobboldali csoport halálosan megfenyegette a kárpátaljai magyarokat.
Ukrán földön éltek, mind tudjuk, hogy kik vagytok – mondta a videóban a maszkot viselő férfi. Aki ezután tovább fenyegetőzött, és többek között azt mondta, tudjuk, hol dolgoztok, hol éltek, hol vannak a gyermekeitek.
A videó végén pedig azt mondta: ha a magyarok nem mondanak le az autonómiához fűzött reményeikről, ők eljönnek a magyarok gyermekeiért.
A férfi náci karlendítéssel zárta a Beregszász táblánál rögzített felvételt, melyet a YouTube később eltávolított gyűlöletkeltés miatt.
Az Origo is beszámolt róla, hogy 2020-ban ismeretlenek vélhetően meg akarták mérgezni a magyar többségű Beregszász ivóvízhálózatát. A Police Control Ukraine nevű Facebook-oldal akkor arról írt, hogy azonosítatlan fiatalok egy csoportja
ciánnal akarta megmérgezni Beregszász ivóvízhálózatát.
Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója februárban számolt be a kárpátaljai magyar közösséget ért inzultusokról. Elmondta, hogy a munkácsi kistérségben zászlókat és magyar feliratokat távolítanak el, oktatási és kulturális intézmények vezetőit bocsátják el. A turulvesztett munkácsi várban megtiltják Petőfi Sándor mellszobrának koszorúzását, az államnyelvi jogok biztossága iskoláinkat listázza a Beregszászi járásban.
Tapasztalatai szerint az ukrán nyelvű hírportálok folyamatosan szidják a kisebbségeket, beleértve a magyarokat is, amely a jelenlegi háborús helyzetben tragédiát idézhet elő, hiszen egyetlen apró szikra is elég ahhoz, hogy megtörténjen a baj.
Januárban arról írtunk, hogy az ukránok kényszersorozzák a kárpátaljai magyarokat, akik nagyon nagy számban halnak meg a fronton. Az egyik Munkács közeli halottasház már akkor megtelt a katonák holttesteivel, de akár több száz is lehet a temetetlen holtak száma.