Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A két intézet együttműködésében, Magyarországon és Németországban is ezer-ezer fős mintán elvégzett közvélemény-kutatás kapcsán a tárcavezető kiemelte: voltak már jobbak a magyar-német kapcsolatok. Ugyanakkor a mostani eredményeket különösen értékelni kell annak fényében, "mennyien, milyen hosszú ideje és milyen állhatatosan dolgoznak" a két ország viszonyának megrontásán – tette hozzá. Gulyás Gergely kijelentette:
a politikai nézetkülönbségekből adódó vitákat nem szabad a gazdaság területére átvinni.
Nem tartozunk azok közé az európai uniós tagállamok közé, akik a németek pénzéből akarunk élni, viszont Magyarország jó befektetési lehetőség arra, hogy a németek pénzt és profitot teremtsenek, miközben magas tudással, hozzáadott értékkel, technológiával mindez a magyar gazdaság javára is válhasson
– fogalmazott a miniszter, aki szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha "ott vész el az együttműködés, ahol a két ország alapvetően ugyanazt gondolja". Gulyás szerint érdemes áttekinteni a német kereskedelmi kamara közvélemény kutatását, mert
a német vállalatok 80 százaléka értékeli kedvezőnek a magyar befektetési környezetet.
Gulyás Gergely szerint mindkét ország egy erős Európai Unióban érdekelt, és olyan területek, mint a versenyképesség, a gazdaságpolitika, a valós, teljesítményalapú értékelés mindkét országnak fontosak.
Gulyás Gergely úgy látja, hogy a német médiakörnyezet nem kedvez a magyar-német kapcsolatoknak, mert
a német sajtó sokszínűsége nem létezik, 90 százalékban vagy afölötti arányban liberális-zöld többség uralkodik.
A bemutatott barométer adatai szerint a német médiában a megkérdezettek 23 százaléka vélekedik negatívan a magyarokról, és a miniszter szerint ez nem jó arány.
Gulyás Gergely úgy látja, hogy a német médiakörnyezetet érdemes megnézni: a németek fele nem tartja hitelesnek a német médiumokat, tehát így nem adnak hitelt a magyarokat kritizáló híreknek. A miniszter szerint a két ország kapcsolatai egy ezredévesek, Magyarországon a másik nyelv még mindig a német, és fontosak a gazdasági kapcsolatok, a jó együttműködés. Az export és import arányból is látszik, hogy a németek keresni tudnak Magyarországon, és ez mindkét országnak hasznos.
Gulyás Gergely szerint hosszabb távon nézve: érdemes lesz azt egyszer belátni, hogy az európai társadalomfejlődés különbözik Keleten és Nyugaton, így a nyugati és keleti társadalom más, és az általuk képviselt értékek is eltérnek. Ezért sem véletlen, hogy máshogyan vélekednek a migrációról, integrációról, családpolitikáról. Gulyás leszögezte:
mi nem akarunk a németek helyett dönteni, de az jó lenne, ha az intoleráns álláspontból, amit ma Nyugat-Európa nagy része képvisel, el lehetne mozdulni.
Szerinte toleráns együttműködés kell ahhoz, hogy a két társadalomban a különbségeket ne ellenszenvvel nézzék, csak azért mert egy-egy ország más döntést hoz egy adott kérdésben. Ha ez sérül, akkor a közös értékek sérülnek, és ez olyan területre is kiterjed, amely mindkét országnak hosszú távon káros lesz.
Mráz Ágoston Sámuel a köszöntő beszédében bemutatta a Magyar-Német Barométer 2023-as eredményeit. A tanulmány legfontosabb megállapításai az alábbiak:
A kutatás eredményeinek bemutatása után a kerekasztal-beszélgetésen Gulyás Gergely miniszter kifejtette, hogy szerinte az nagyon jó, hogy magas a jó szomszédi kapcsolatokra vonatkozó arány. Tehát összességében nézve, nincs baja egymással a német és magyar népnek.
Gulyás Gergely miniszter azt is elmondta a magyar-német együttműködésről, hogy
a zöldek mindent megtesznek azért, hogy ne legyenek normális kapcsolatok, és sok esetben az ideológiailag meglévő kritikák adják az alapot, de a gazdasági vetület más.
Szerinte ma a német belpolitika, amire amúgy a stabilitás jellemző, instabil, és jelenleg egy félelmekkel tarkított közeg, ami nem kedvező.
Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti képviseletvezetője kifejtette, hogy szerinte meglepetés, hogy a személyes kapcsolatok terén magas a kölcsönös nagyrabecsülés, amely 2017 óta egyébként valóban látszik (azóta van magyar-német barométer – a szerk). Szerinte személyesen is érezhető a nagyrabecsülés, amely tapasztalható a mindennapokban. A magyarok és németek jól megértik egymást a személyes kapcsolatok során, és ez lényeges oszlopa a német-magyar kapcsolatoknak. A mostani kutatás abban segít, hogy
tényekre, számokra alapozva tudjanak vitázni a felek a fennálló helyzetről.
Konkrét példát is hozott: óriási különbség van abban, hogyan értékelik az USA-t a két ország lakosai. A németek 68 százaléka pozitívan, ehhez képest a magyaroknál csupán 33 százalék ez az arány.
Történelmi szempontból kiváló örökséget kaptunk az elődeinktől, ezt kellene jól felhasználni a jövő építése során: világítótoronyként kell használni a meglévő kapcsolatokat.
Bauer Bence, a Matthias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója elmondta, hogy szerinte igazi kincs a kölcsönös tisztelet, és a magyarok szeretik a németeket. Hangsúlyozta: pozitív, hogy milyen most a kelet-németek hozzáállása Magyarországhoz, ami viszont negatív hír, hogy minél kevesebbet tudnak rólunk a németek, annál rosszabbat gondolnak rólunk. Szerinte ha kevés az információ, akkor nyilvánvalóan rosszabb lesz a véleményük.
Bauer szerint sok ember van, aki józanul gondolkozik a világról, és a németek a társadalom gerincét alkotva józanul, és sokszor hasonlóan gondolkodnak mint a magyarok. Ezek a mostani adatok abban segíthetnek, hogy sok helyzet tisztázódjon, mert a médiumok rengeteg félreértést generálnak. Bauer Bence szerint mindenki a saját területén tud tenni a jobb kapcsolatokért.
A teljes barométer kutatás ITT olvasható el!
