G. Fodor Gábor a Tranziton: Európa veszte, hogy egy bürokrácia vezeti

Tranzit, Tihany, Tranzit politikai fesztivál, Nemzetek Európája, vagy Európai Birodalom, Unió, G. Fodor Gábor, Tóth Csaba, Rosonczy-Kovács Mihály, 2023.08.26.
Vágólapra másolva!
Amikor az EU még a valósággal foglalkozott, az jó volt, előre vitte Európát, de ma már egy bürokrácia, amely szabályokról szól és ezek kijátszásáról. Európa fontos problémája a versenyképességi harcban, hogy bürokrácia vezeti, és nincs rendes vezetése. A szabályok kijátszása vált a legfőbb logikává – jelentette ki G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója a Tranziton. G. Fodor Gábor a Nemzetek Európája vagy európai birodalom? – vita az unió szerepéről című vitán Tóth Csaba politológussal, a Mentat Consulting alapító partnerével vitázott. A felek abban egyetértettek, hogy a kereszténység szerepe erősebb most Amerikában, mint Európában, ráadásul azzal gyengíti saját magát, hogy nem foglalkozik a gyökereivel. A beszélgetés során az is felmerült, hogy a liberálisok félthetik a szabadságot, de azt kell látni, ki tudja ezt valóban garantálni. G. Fodor Gábor úgy látja, hogy a liberálisok szerint az erős vezető elnyomó, diktatórikus, de valóban így van? – tette fel a kérdést. A vita moderátora, Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója volt.
Vágólapra másolva!

Birodalmiság vagy nemzeti alapon szerveződő Európa?

G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója szerint körmönfont erők játékáról van szó, és annak a kijelentésnek, hogy ma Brüsszel visszaél a hatalmával, van alapja. Kifejtette, ha valaki a nemzetek Európájában gondolkozik, látnia kell, hogy ez egy eszközvita, és Európa gyengítése jellemző rá, mert aki Európai Egyesült Államokat szeretne, annak az egy célvita, a nemzetek bedózerolását célozza.

Tóth Csaba politológus, a Mentat Consulting alapító partnere nem gondolja azt, hogy szerencsés kijelenteni azt, hogy ma Európa széttagolt lenne, és létezik nemzeti Magyarország. Szerinte nem lehet kisajátítani a nemzeti fogalmat, és ítélkezni az Unió felett.

Szükség van-e a nemzeti szerveződésre?

A vita moderátora, Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója felvetette, hogy jó-e az, ha vannak nemzetek, és nem csak egy olvasztótégely Európa? Mitől lehet jó egy országban élni? G. Fodor Gábor politikai filozófus szerint

az emberek nem elemzik adatok alapján a mindennapi életüket, hanem csak értik, mi a jó nekik.

Szerinte az érzelmek és érvek szempontjait kell ennél a kérdésnél elővenni. A hagyományok, a nemzettudat érzelmi természetű érvek, nem racionálisak. Az igazgató úgy látja, hogy az EU-ról szóló vita nem cél, hanem eszközvita, mert nem azt kell nézni, jó-e, hogy vannak nemzetek, hanem azt, hogy a nemzetek Európája létezik, mert ezt naponta érzékeljük. Aki ezen változtatni akar, annak nagyon erős érveket kell felsorakoztatnia a mellett, ez miért ne lenne jó.

Vita a páston. Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Lappangó hatáskörbővítés: mire jó nekünk az EU?

Tóth Csaba kifejtette a moderátor kérdésére, hogy az embereknek szerinte párhuzamos identitásuk van, és ez a kultúrában manifesztálódik. Mire jó nekünk az EU? Tóth szerint békét teremtett a második világháború után, másrészt

szerinte hazánk az EU tagjaként tud nagyobb erőpozíciót felmutatni világszinten, csak emiatt.

G. Fodor Gábor erre reagálva elmondta, hogy ezek az érvek nem ellenérvek, mert nem az a kérdés, hogy a nemzetet kell-e kalkulus tárgyává tenni, hanem éppen ellenérveket kellene felsorakoztatni, de ezt nem tudnak az Európai Egyesült Államok mellett érvelők, mert ez nem a célvitához kapcsolódik. Az igazgató úgy látja, hogy

odáig nem fajulhat az integráció, hogy feltegyék emberek a kérdést: megéri-e magyarnak lenni, és inkább európaiak legyünk.

Az igazgató szerint a vita egyik döntő kérdése, hogy a nemzeti identitások meggyengíthetőek úgy, hogy más kérdések nagyobb súllyal kerüljenek fókuszba a politikai színtéren, lásd például gendervita, mint az, hogy valaki magyar-e. Erről szólnak az aktuális politikai viták is. Tóth erre azt reagálta, hogy ő büszke rá, hogy van magyar identitás, de nem értett egyet az igazgatóval, mert szerinte senki nem kívánja a nemzet szétverését, csupán meg akarják élni a többféle identitásukat.

Tóth Csaba politológus Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Az EU ma a szabályok kijátszásáról, nem a valóságról szól

Tóth Csaba felháborodva fogalmazta meg a vita során, hogy az EU szakpolitikái nem ideológiai kérdések, mert az EU-nak még sok kérdésben nincs hatásköre.

Tóth kifejtette, hogy szerinte minél több dologban jobb lenne a többségi döntés, nem konszenzusos döntés. Leszögezte: ezt a véleményét nyíltan vállalja.

G. Fodor Gábor erre úgy reagált: a vétónak az az értelme, hogy nekünk magyaroknak legyen szavunk az uniós asztalnál, mert egyébként nincs. Az igazgató szerint,

amikor az EU még a valósággal foglalkozott, az jó volt, előre vitte Európát, de ma már egy bürokrácia, amely szabályokról szól és ezek kijátszásáról. És ezt Soros György mondja

– tette hozzá. A politikai filozófus szerint mindent bürokratizálni akarnak az uniós vezetők, és a politikai képviselet során fontos, hogy megjelenítsék a magyar érdekeket az EU-ban, de ott erre valódi lehetőség nincs.

Európa veszte, hogy egy bürokrácia vezeti

Az igazgató úgy látja, hogy

G. Fodor Gábor Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Hozzátette: ma hatáskör viták és halasztgatások sora zajlik, és

G. Fodor felvetette, hogy a fontos a stabilitás, a döntésképesség, a biztonság, és

Az igazgató hangsúlyozta, hogy fontos manapság megérteni, hogy

a liberálisok félthetik a szabadságot, de azt kell látni, ki tudja ezt valóban garantálni. Szerinte a liberálisok szerint az erős vezető elnyomó, diktatórikus, de valóban így van?

Tóth Csaba erre úgy reagált, hogy a liberálisok gyanakodnak, de jogosan aggódnak, mert az intoleráns és erőszakos embereket ő nem a liberális oldalon látja.

Mennyire fontos a kereszténység Európában?

A parázsvita egy pontján a két vitapartner egyetértett abban, hogy Európa kulturális értelemben keresztény, és ebből fakad, hogy mi európaiak keresztények vagyunk, de

a kereszténység szerepe erősebb most Amerikában, mint Európában, ráadásul azzal gyengíti saját magát, hogy nem foglalkozik a gyökereivel.

G. Fodor Gábor, Tóth Csaba és Rosonczy-Kovács Mihály Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Mi a négy kétharmad titka?

Tóth erre a kérdésre egyből rávágta, hogy a médiapropaganda, G. Fodor szerint viszont a politikát az emberek csinálják, és emberekről szól. Az igazgató szerint Nyugat-Európa azért fontos a liberálisok számára, mert ott meg lehet élni az örömöket, de Keleten más a helyzet. G. Fodor szerint a politika nem egydimenziós, és nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberek azon késztetését, hogy szeretnének jól élni. Nem megvetendő, hogy az emberek jól akarnak élni, de nem következik belőle, hogy túlzásokba kell esni. Az igazgató hangsúlyozta, hogy oka van, amiért a magyar himnuszra állunk fel, erős kultúránk, hagyományaink vannak. Szerinte energiákkal lehet igazi közösséget alkotni, mozgósítani.

Mik ma az európai értékek? Mit képviselnek az uniós vezetők?

Tóth Csaba elmondta, ő nem látja azt, hogy az EU-t és képviselőiket külföldi érdekek mozgatnák. G. Fodor erre válaszul kifejtette, hogy neki az a fontos, hogy a magyarok úgy éljenek, ahogyan nekik jó, nem az a releváns, hogyan élnek mások más országokban. Az igazgató szerint 12 éve van politikai megoldása annak, hogy a választók eldöntötték, mi legyen Magyarországon, de fontos, hogy

itt a magyarok döntöttek a magyarokról.

És szerinte ettől különbözik az, amit Tóth Csaba mondott, mert hiába drukkol valaki más országoknak, akkor is

a magyar érdek az első.

Rosonczy-Kovács Mihály Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Tóth szerint az emberek csak azt döntik el, ki kormányozza az országot, nem azt, mi legyen az országban. G. Fodor erre azt mondta, hogy a fontos a választásokon a fontos kérdések megválaszolása is, és ilyenkor az emberek azt is eldöntik, kinek a válaszait, megoldási javaslatait támogatják. Emlékeztetett: 2014-ben az volt a Fidesz programjának szlogenje, hogy Folyatjuk! , és ez azt jelentette, hogy amit addig csináltak, arra számíthatnak tőle a jövőben is az emberek. A politikai filozófus szerint

akik birodalomnak gondolják magukat, azok hozzá akarnak szólni a világ dolgaihoz, ilyenek a németek, a franciák is. A magyaroknak más kiindulópontja van.