V. kerületi önkormányzat: Nem akadályoztuk a Széchenyi tér felújítását

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere

Karácsony Gergely Facebook-bejegyzést tett közzé, melyben arról írt, hogy alkotmányellenesen vettek el a fővárosi önkormányzattól négy emblematikus közterületet, a Podmaniczky, a Vörösmarty és a Széchenyi teret, valamint a József Attila utcát. A belvárosi önkormányzat viszont arra emlékeztetett, hogy a főváros a terek üzemeltetésére szinte alig fordított valamit.

Karácsony Gergely tegnapi Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott:

alkotmányellenesen vettek el a fővárosi önkormányzattól négy emblematikus közterületet, a Podmaniczky, a Vörösmarty és a Széchenyi teret, valamint a József Attila utcát.

A belvárosi önkormányzat emlékeztetett, hogy 2014 óta a közterület-felügyeleti feladatokat és 2019 óta túlnyomórészt a terek tisztántartását is a főváros helyett az V. kerület önkormányzata látta el.

Tehát, miközben a fővárosnak a terek hasznosításából bevétele származott, a terek üzemeltetésére szinte alig fordított valamit.

A Széchenyi tér megújítása régóta húzódik. A Fővárosi Közgyűlés több ízben döntött a fejlesztés időszerűségét bemutató tanulmányterv kidolgozásáról, azonban a főváros jelenlegi vezetése 2019-től 2022 augusztus 1-jéig nem valósított meg semmilyen fejlesztést.

Hangsúlyozták, hogy nem igaz a főpolgármester azon állítása, amelyben a Széchenyi térrel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy az V. kerület vezetése – bár korábban nyitott volt az együttműködésre – adminisztratív eszközökkel akadályozza a tervezést, és hogy az V. kerület korábban azt is elismerte, hogy nincs is pénze a tér megújítására.

A belváros sajtóosztálya válaszában kiemelte azt is, hogy az V. kerületi önkormányzat a terek jogi helyzetének 2022. augusztus elsejei változását megelőzően teljes mértékben együttműködött a fővárossal a Széchenyi István tér és a József Attila utca megújításának tervei elkészítésében, mind politikai, mind szakmai szinten.

Karácsony Gergely. Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Azonban az V. kerület önkormányzatának elképzeléseit, kéréseit a főváros nem kívánta beépíteni a tervekbe.

A terek jogi helyzetének 2022. augusztus elsejei változását követően a főváros azzal kereste meg az V. kerületet, hogy az a kész terveket vegye át. A tervek átvételére az V. kerület részéről azért nem került sor, mivel az V. kerületi elképzelések olyan mértékű átdolgozást igényelnének – például a zöldfelület méretének növelése tekintetében –, hogy egyszerűbbnek tűnt a tervezést elölről kezdeni.

Mint válaszukban jelezték, a Széchenyi tér felújításának a kérdésével az V. kerületi önkormányzat komolyan foglalkozik.

Nem működik Budapest annak ellenére, hogy tavaly 30 milliárd forinttal több iparűzési adó folyt be a főváros kasszájába.

A főpolgármester tegnapi Facebook-bejegyzése, szerint:

a bíróság is kimondta, hogy a kormánypárti kétharmad alkotmányellenesen vett el a Fővárosi Önkormányzattól négy emblematikus közterületet, a Podmaniczky, a Vörösmarty és a Széchenyi teret, valamint a József Attila utcát. Beadványunk alapján a Fővárosi Törvényszék a tereket einstandoló törvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól,

ifj. Lomnici Zoltán a Magyar Nemzetnek kifejtette:

a kiindulópont az, hogy a bíróság még július hónapban – a folyamatban lévő per felfüggesztése mellett – az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vonatkozó törvényi szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítását, és a két törvényi rendelkezés megsemmisítését, valamint ezen rendelkezések perben való alkalmazásának megtiltását. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint ha bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli az AB előtt kezdeményezheti a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.

Kiemelte, hogy az említett bírósági végzés tehát nem állapította meg a közterületek – ellenzéki szóhasználat szerinti – „államosításának" alaptörvény-ellenességét, ezt nem is teheti meg egy rendes bíróság, viszont arra lehetősége van az eljáró bírónak, hogy amennyiben úgy észleli, hogy a konkrét ügyben alkalmazandó jogszabály szerinte alaptörvény-ellenes, akkor kérheti az Alkotmánybíróság eljárását. Jelen esetben is ez történt: az Alkotmánybíróságra hárul ezért a feladat, hogy a jogszabály alkotmányosságát megvizsgálja. Az Alkotmánybíróság a vonatkozó jogszabály alapján a rendes bíróságoktól függetlenül és eltérő hatáskörökkel rendelkezve működik, mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.

Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette: a fővárosi vezetésnek azt is tudnia kellene, hogy az önkormányzatok nemzeti vagyon részét képező tulajdona köztulajdon, és mint ilyen, közcélokat szolgál.