Megemlékezéssel kezdődik az Országgyűlés rendkívüli ülése hétfő délután 1 órakor, a képviselők a közelmúltban meghalt Géczi József Alajos MSZP-s képviselő életútja előtt hajtanak fejet. A napirend előtti felszólalásokat követően időkeretben tárgyalják a Magyarország 2024-es központi költségvetési törvényjavaslatához benyújtott bizottsági jelentéseket és az összegző módosító javaslatot, amelyről szavazás is lesz.
Az összegző módosító javaslat alapján az államháztartás központi alrendszerének jövő évi kiadási és bevételi főösszege is csökken. A kiadási főösszeg az eredetileg tervezett 40 775,568 milliárd forint helyett 40 755,101 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 38 260,782 milliárd forint helyett 38 240,315 milliárd forint lehet, a hiány változatlanul 2 514,785 milliárd forint. A határozathozatalokat követően három órán keresztül azonnali kérdések, interpellációk és kérdések hangzanak el. Az Országgyűlés törvényjavaslatok bizottsági jelentéseit és összegző módosító indítványait is megvitatja.
Ezt követően az azonnali kérdések órája következik. A képviselők felvetéseire most Orbán Viktor kormányfő is válaszol, majd ezután következnek az interpellációk és a kérdések.
A Fidesz–KDNP képviselői a gazdasági növekedésről, a SZÉP-kártyáról és az áramszerződések árplafonjáról szeretnének többet megtudni.
Ezután a képviselők befejezik a vitát a beruházási törvényről, a jövő évi költségvetés megalapozásáról, valamint a nemzetiségekről, a szerencsejátékokról, a bányászatról, a helyi adókról, a légitársaságok hozzájárulásáról és a pedagógusok új életpályájáról szóló jogszabályok módosításairól, végül pedig napirend utáni felszólalásokat hallgatnak meg.
Kedd reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik a parlamenti ülés, majd a képviselők megszavazzák az előbb említett jogszabályok többségét, köztük tehát a pedagógusok új életpályájáról szólót is,
illetve új alkotmánybírósági tagokat választanak és vitát rendeznek a kulturális örökség fenntartható fejlesztéséről.
Pénteken 10 óra 30 perckor ül össze a parlament, hogy elfogadja a jövő évi költségvetést, amelyről Varga Mihály pénzügyminiszter korábban úgy fogalmazott: „A 2024-es költségvetés egy védelmi költségvetés. Háborús időkben olyan költségvetésre van szüksége Magyarországnak, amely garantálja hazánk biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll."
Egyébként a baloldali pártok módosító javaslatai közel 3200 milliárd forintos adóemelést jelentenének a jövő évi költségvetésben. Összesen 6528 milliárd forinttal borítanák fel a költségvetést, ebből közel 3200 milliárd forint adóemelést jelentene. A baloldali pártok javaslatai a vállalkozásokat sújtanák a legerősebben, a társasági adót például 9-ről 25 százalékra emelnék, amely többezer milliárd forintos terhet jelentene a cégeknek.
BÁR A LEGTÖBB MÓDOSÍTÓ JAVASLATBAN MÉG CSAK FORRÁST SEM JELÖLTEK MEG A BALOLDALI PÁRTOK AZOK FINANSZÍROZÁSÁRA, A KÖLTSÉGVETÉS 200 MILLIÁRD FORINTOS TARTALÉKÁT NYOLCSZOR KÖLTENÉK EL. A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYT EZZEL 2,9 SZÁZALÉKRÓL 10 SZÁZALÉK FÖLÉ NÖVELNÉK.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy év végén az egy számjegyű infláció elérése azt jelentheti, hogy 2024 tavaszára a jegybanki kamatlábak is egy számjegyűvé válhatnak.
A hitelpiac tehát begyógyulhat, újraindulhat. A növekedésünk legfőbb támasza továbbra is a beruházások és az export marad, a visszahúzó erők közül pedig az infláció csökkenésével párhuzamosan a fogyasztás is magára találhat, ráadásul itt egy jelentősebb visszapattanást várok.Ha összehasonlítjuk a kormány várakozásait a Magyar Nemzeti Bank elemzésével, van egy kisebb eltérés. Mi azt mondjuk, hogy jövőre 4 százalék lesz a növekedés és 6 százalék az infláció, addig a jegybank 3,5–4,5 százalékos GDP-bővülést tart reálisnak és 3-5 százalékos pénzromlást, tehát valamivel alacsonyabb inflációt és alacsonyabb növekedést prognosztizál. A fogyasztás mértéke lesz a kulcskérdés
- tette hozzá.
A pénteki rendkívüli ülésnap bizottsági tisztségviselők megválasztásával és napirend utáni felszólalásokkal zárul az Országgyűlésben.