Óriási a tét: a Zeneakadémia jövője függ a rektorválasztástól

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Wesselényi utcai új épülete, Zeneakadémia
Vágólapra másolva!
Bolyki György zenész, producer, a Bolyki Brothers tagja. A Kaposfest társalapítója, majd tíz évig igazgatója, ezt követően pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar igazgatója volt. Jelenleg a tehetséges fiatal zenészeket felkaroló Szikra Projekt vezetője. A zeneakadémiai rektorválasztás körül kialakult vita kapcsán beszélgetett vele a Magyar Nemzet.
Vágólapra másolva!

Bolyki György a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben írta meg véleményét a Zeneakadémia rektori posztja körül kialakult vita kapcsán. A Magyar Nemzetnek elmondta:

Feltette a kérdést:

Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas magyar hegedű- és brácsaművész, érdemes művész a július 23-ig tartó Fesztivál Akadémia Budapest rendezvénysorozat Zeneakadémián rendezett nyitó gálahangversenyén, amelyen a Concerto Budapest a Fesztivál Akadémia Budapest vendégszólistáival lépett fel 2023. július 14-én. Forrás: MTI/Mónus Márton

A rektorválasztás kapcsán kifejtette:

A felmérések alapján tíz felnőttből nyolc szeretne tudni játszani valamilyen hangszeren, azonban csak másfél tud. A többiek nem találták meg azt a képzési formát, ahol számukra megfelelő hangszeres tudáshoz juthattak volna.

Leszögezte:

Magabiztosan jelentették ki: akit ez a képzés nem érdekel, az nem jön ide, és kész. Úgyhogy ma már nem is mennek, és kész. Egyszerűen nincs meg a kiszolgálói attitűd a rendszerben, és ezzel rengeteg szülőt tereltünk a zeneiskoláktól más intézmények irányába - mondta el Bolyki. Hozzátette: rendszerszinten van tehát probléma, amivel kapcsolatban valamiért nem vagyunk hajlandók beszélgetést, előremutató vitát folytatni. Ehelyett úgy csinálunk, mintha a mai kitüntetett pozíció alanyi jogon járna a magyar zenei életnek, az adófizetők mindig finanszírozni fogják mind az oktatás, mind az előadó-művészet kimagasló költségeit.

Bolyki György Forrás: Kurucz Árpád

Éles kritikát fogalmazott meg

- szögezte le a zenész, aki szerint mintha az egyetemi polgárság nem érzékelné, hogy a következő generációk öröksége azon múlik, milyen döntéseket hoz a Zeneakadémián jelenleg található szürkeállomány. Mindenki tudja a két legfontosabb kérdést: honnan lesznek az Akadémiának minőségi növendékei; és ki fogja azt a folyamatot megfordítani, hogy a tehetségük révén mobilis gyerekek zöme nem tartja megfelelő alternatívának a budapesti Zeneakadémiát – helyette inkább külföldre mennek tanulni, hiszen karrierük szempontjából sokkal többet ér ott megszerezni a mesterdiplomát, mint Budapesten. Nos, válasz nincs, csak mindenki reménykedik, hogy majd valaki biztos megoldja.

Mi a legnagyobb hiányosság ezen a téren?

Bolyki szerint kisebb gond a tanári kar összetétele, mint az, hogy a karrierhez elengedhetetlenül szükséges nemzetközi kapcsolatok kiépítésére sokkal több lehetőség van külföldön, egy valóban nemzetközi, sokak számára vonzó felsőfokú intézményben. Kifejtette:

Hogyan lehetne nemzetközi szinten ismét elismertté és vonzóvá tenni az intézményt?

Bolyki szerint

Úgy véli, hogy nem egy-két hét lesz, amíg sikerül egy új, működőképes, jövőbe mutató koncepciót megalkotni, jó lenne, ha addig nem szabadesésben lenne az intézmény a nemzetközi térben, hanem egy elismert művész saját reputációja ejtőernyőként fékezné az esés sebességét.

Éppen ezért most demokráciásdit játszani azt jelenti, hogy valakik többre tartják a saját szerepfelfogásukat, mint a jövő generáció lehetőségeit.

Milyen rektorra lenne szükség?

− mondta el Bolyki György, aki azt is hangsúlyozta, hogy nyilván ehhez kell mellé egy csapat, melynek segítségével fel kell tárni, mi vezetett odáig hogy – bár bizonyára mindenki jót akart, valahogy mégis ez lett a vége – nem vita lett belőle, hanem a szenátus szerint az egyetem autonómiájának csorbítása, ha valaki ebbe bele akar nyúlni.

Forrás: Shutterstock

Mi jelenthetne megoldást erre a helyzetre?

Inkább el kéne indulni egy másik irányba, és meg kellene kérdezni az Akadémiát elkerülő diákokat, akik szívesen elmondanák, mit szeretnének.

Ha a rektor úgy hívja fel Gidon Kremert, Joshua Bellt, vagy bármelyik sztárt, mint barátját, eggyel több esélyünk van a meggyőzésükre, mint ha utcáról kopogtatunk. Lehet, hogy még hátrébb kerülnénk az akadémiai rangsorban, mivel kevesebb energia menne a tudományos értekezések megjelentetésére, de a világ zenei életének körforgásába ez tudna fenntartható módon visszavinni minket.

− mondta el Bolyki György.

A teljes interjú ITT olvasható.