Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A parlament pénteki rendkívüli ülésén elfogadta a jövő évi költségvetést.
A 2024-es büdzsé garantálja az ország biztonságát,
megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, és a rezsicsökkentést,
miközben a települések számára is többletforrásokat biztosít. A 2024-es költségvetés éppen ezért védelmi költségvetés.
Varga Mihály korábban arról beszélt, hogy háborús időszakban folyamatosan bekövetkeznek váratlan események, de ahelyett, hogy "a vihar elvonulására várnánk, alkalmazkodni kell a viharos körülményekhez", ezért olyan költségvetést terveztek, amely számol az ismert veszélyekkel, mindenek előtt a háború elhúzódásával. Hangsúlyozta:
Ebben a válságos, remélhetőleg átmeneti időszakban a legfőbb feladat a korábban elért eredmények megvédése, fenntartása, és a kormány ezt szolgáló, értékalapú politikájának alappillérei továbbra is változatlanok.
A biztonsághoz elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás, ahhoz pedig egyrészt jól teljesítő gazdaságra, másrészt költségvetési fegyelemre van szükség - magyarázta.
Kifejtette:
A 2024-es költségvetési tervezet továbbra is fenntartja a rezsivédelmi rendszert a gazdaság és a családok védelmében, biztosítja az ország fizikai biztonságához szükséges forrásokat, fenntartja a családtámogatási rendszert, megvédi a már elért teljes foglalkoztatottságot és támogatja a további munkahelyteremtést, a jövőbeli gazdasági teljesítmény megalapozása érdekében támogatja a beruházásokat, az innovációt és a területileg kiegyenlített növekedést, megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét, garantálja a teljes egészében visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj folyósítását, valamint biztosítja a közszférában dolgozók anyagi megbecsülését.
A miniszter kitért rá: a kormány elkötelezett amellett, hogy az inflációt az idei év végére egyszámjegyűre csökkentse, és 2024-ben az áremelkedés üteme 6 százalék lehet. A kormány 2024-re vonatkozóan 4 százalékos GDP-bővüléssel számol - tette hozzá. Azt is mondta:
A GDP-arányos államadósságot idén 69,7 százalékra, jövőre pedig 66,7 százalékra csökkentik, a költségvetési hiány tekintetében pedig 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak 2024-ben.
Varga Mihály közölte: jövőre is a rezsivédelmi alap biztosítja a magyar családok és vállalkozások védelmét "a háború és a szankciók miatt elszálló energiaárakkal szemben", a honvédelmi alap pedig a haderő-fejlesztés folytatásáról, illetve felgyorsításáról gondoskodik.
Varga Mihály kijelentette: az önkormányzatok támogatására a 2024-es költségvetési törvényjavaslatban 1050 milliárd forint szerepel, ez az összeg 80 milliárd forinttal magasabb, mint a 2023. évi eredeti előirányzat. Az önkormányzatok a következő évben mintegy 4200 milliárd forintból gazdálkodhatnak, az adósságátvállalásnak és a növekvő adóbevételeknek köszönhetően pénzügyi helyzetük stabil – tette hozzá a tárcavezető.
A kormány a megyei jogú városok számára összességében idén mintegy 400 milliárd forintnyi TOP Plusz forrást nyit meg, amelyet várhatóan 2023 és 2024 évben fognak lehívni. Ezek mellett a Modern Városok Program 272 fejlesztése is megvalósul a következő években
- jegyezte meg a miniszter.
Egyéként a baloldali pártok módosító javaslatai közel 3200 milliárd forintos adóemelést jelentenének a jövő évi költségvetésben. Összesen 6528 milliárd forinttal borítanák fel a költségvetést, ebből közel 3200 milliárd forint adóemelést jelentene. A baloldali pártok javaslatai a vállalkozásokat sújtanák a legerősebben, a társasági adót például 9-ről 25 százalékra emelnék, amely többezer milliárd forintos terhet jelentene a cégeknek.
Bár a legtöbb módosító javaslatban még csak forrást sem jelöltek meg a baloldali pártok azok finanszírozására, a költségvetés 200 milliárd forintos tartalékát nyolcszor költenék el. A költségvetési hiányt ezzel 2,9 százalékról 10 százalék fölé növelnék.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy év végén az egy számjegyű infláció elérése azt jelentheti, hogy 2024 tavaszára a jegybanki kamatlábak is egy számjegyűvé válhatnak.
A hitelpiac tehát begyógyulhat, újraindulhat. A növekedésünk legfőbb támasza továbbra is a beruházások és az export marad, a visszahúzó erők közül a pedig az infláció csökkenésével párhuzamosan a fogyasztás is magára találhat, ráadásul itt egy jelentősebb visszapattanást várok.
Ha összehasonlítjuk a kormány várakozásait a Magyar Nemzeti Bank elemzésével, van egy kisebb eltérés. Mi azt mondjuk, hogy jövőre 4 százalék lesz a növekedés és 6 százalék az infláció, addig a jegybank 3,5–4,5 százalékos GDP-bővülést tart reálisnak és 3-5 százalékos pénzromlást, tehát valamivel alacsonyabb inflációt és alacsonyabb növekedést prognosztizál. A fogyasztás mértéke lesz a kulcskérdés - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a GDP-arányos 2,9 százalékos hiány tartható, úgy, hogy a védelmi vonalakat nem kellett feladnunk, sőt erősödtek.
Nem mondunk le a GDP-arányos 2 százalékos honvédelmi kiadásokról, a rezsivédelemről, a nyugdíjasok védelméről és a családvédelemről sem. Persze ennek az volt az ára, hogy magunkon takarékoskodunk.
A gazdaságfejlesztési célban is történt változás, az építőipar helyett az energiaipari beruházásokat támogatjuk, ez összefügg egy új működőtőke-bevonzó-stratégiával - mondta a miniszter.
