A Paks II. beruházást jogilag sem lehet megállítani

A Törvényszék, vagyis az EU elsőfokú bírósága még 2022. november 30-án hozott egy fontos döntést a magyar Paks II. beruházás kapcsán. Viszonylag nagy zavar támadt a hír után, hogy mit is jelent ez, illetve, hogy mi köze van az eljárást kezdeményező Ausztriának a magyar atomerőműhöz. Az ítéletről Tóth Máté energiajogászt kérdeztük.

Mi történt pontosan?

Ausztria öt éve támadta meg a magyar beruházást jóváhagyó EU bizottsági állami támogatási döntést, vagyis az Európai Bizottságot, nem minket. Vitathatatlan, hogy az EU állami támogatási joga az energiaszektorban produkált már pár furcsaságot, így hát Ausztria megpróbálta ebből az irányból megakasztani a magyar Paks II. beruházást. A Törvényszék mostani döntése szerint azonban – szerencsére – sikertelenül.

Mi pontosan az EU állami támogatási aspektus, és mi köze hozzá Ausztriának?

Mint emlékezetes, annak idején Magyarország az EU állami támogatási joga (az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés, „EUMSz" 107. cikk) szerint eljárva terjesztette elő az Európai Bizottság számára jóváhagyásra a Paks II. beruházást. Az állami támogatás mint a közös piacon fennálló versenyt torzító vagy ezzel fenyegető intézkedés jelenleg főszabály szerint összeegyeztethetetlen a közös piaccal. A közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatás nem nyújtható, valamint a már nyújtott állami támogatást vissza kell fizettetni a kedvezményezettekkel. Az európai integrációt életre hívó törekvések egyik mozgatórugója az államok gazdasági érdekeinek összehangolása, majd egy belső piac megteremtése volt, melyben gazdasági szereplők között kialakulhat egy torzításmentes verseny. Valamely tagállam által alkalmazott intézkedés folytán ez a verseny torzulhat, bizonyos vállalkozások előnyösebb helyzetbe kerülhetnek az adott piac többi szereplőjéhez képest. Az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályai épp ezért az olyan állami intézkedéseket hivatott korlátozni, amelyek a belső piac működését megzavarnák, vagy az Európai Unió versenypolitikáját elősegítő szabályok érvényesülését rontanák le. Ez tehát egy szigorú rezsim.

Tóth Máté energiajogász Forrás: Tóth Máté

Az egyes EU-s országok egymást is árgus szemekkel figyelik, nehogy a másik olyat csináljon, amit ők is szeretnének. Ez tehát az irigységről is szól. Ausztria is így jött képbe a magyar Paks II. kapcsán.

Paks II.-t viszont már hat éve megfelelőnek találta az EU. Nem végzett volna jó munkát a Bizottság?

A Paks II. beruházást jóváhagyó állami támogatási határozatát az Európai Bizottság hosszas és alapos vizsgálat után, nagyon szigorú feltételeket szabva adta meg 2017. március 6-án, egészen pontosan azt mondva ki, hogy a feltételei betartása esetén a közös piaccal összeegyeztethető az állami támogatás, amit a beruházás tartalmaz.

Magyarország azóta is e szigorú határozat szerint jár el.

Az Európai Bizottság már akkor sem bánt kesztyűs kézzel velünk, a vizsgálat és a feltételek tényleg szigorúak, viszont továbbengedtek minket. Az EUMSz 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatások, amennyiben nem befolyásolják hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös EU-s érdekkel ellentétes mértékben. Paks II. még az Európai Bizottság határozata szerint is ilyen. Ausztria, aki gyakori pereskedő állami támogatási ügyekben, ezt a jóváhagyó bizottsági határozatot támadta meg a Törvényszéken, vagyis az első fokú EU bíróság előtt, az érvelésében az uniós közbeszerzési szabályok megsértését állítva.

A Törvényszék döntése világos, semmi ilyen közbeszerzési szabálysértés nincs, ahogy semmilyen más, az állami támogatások megengedhetősége szempontjából értelmezhető aggály sem.

Miért jó más EU-s tagállamnak, hogy megpróbáljon megakadályozni valamit nálunk?

Ausztria a most félresöpört érvei mögött valójában a nukleáris energiára haragszik, pontosabban irigy, hiszen egy atomerőmű sokkal olcsóbban és megbízhatóbban termel, mint az ő igencsak volatilis, szétszórt, drága kiegyenlítőenergia-igényű kis megújuló erőművei.

A Paks II. Atomerőmű látványterve a jelenlegi atomerőmű mellett. Forrás: Origo

Persze ez az ő baja, mondhatnánk, de mivel Ausztria beszorította saját magát a saját erőltetett zöldenergia-politikájával, úgy van vele, hogy ha neki nincs, másnak se lehessen.

Ez viszont nem jogi érv. Az a megállapítás ugyanis, hogy a szomszéd fűje mindig zöldebb, még nem teszi a szomszéd atomerőművét jogellenessé, pláne a létesítését tiltott állami támogatássá. Szerencsére az EU törvénykezése is így látta most mindezt. Nekünk pedig nagyon fontos, hogy a Paks II. beruházás minél hamarabb megvalósulhasson, hozzájárulva az energiabiztonsághoz, és minél jobban visszaszorítva az importfüggőség arányát.

Dr. Dr. Tóth Máté energiajogász, egyetemi oktató, PhD közgazdász, LL.M (Boston), író, szabályozási szakértő, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai csoportját vezető ügyvéd, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke, elnökségi tagja és interdiszciplináris tagozatának elnöke, az Associated European Energy Consultants magyarországi delegáltja, a Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottságának vezetője, valamint a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének elnökségi tagja. Megjelent könyvei a Fordulat és a Magyar Energiaszektor tanulságai.