Tizenöt percnyi hírnév jutott a hazai naperőműveknek

Az elmúlt napokban a hazai média attól volt hangos, hogy február 10-én 12 óra körül új naperőművi rekord született 1953 MW-os értéken, és ezen a napon, a „hazai áramfogyasztás 37 százalékát fedezte az összesen 2072 megawatt időjárásfüggő megújuló", sőt még exportra is jutott, mintegy 240 MW értékben. A híradások, köztük a hivatalos nyilatkozatok, csak arra a tényre nem tértek ki, hogy egy 15 perces intervallumban állt rendelkezésre ez a teljesítmény, és a „nap végén" az egész napra vetített 8 százalékos naperőművi részarány sehogy sem volt képes fedezni a hazai fogyasztást. A jövőben sem lesz ez másképp. Mondhatnánk ezért, nincs itt semmi látnivaló, de érdemes részletesen is megvizsgálni a lényeget elhallgató módon felmagasztalt napenergia valós szerepét a hazai ellátásban.

2023. február 10-én 12 óra körül a naperőművek 1953 MW-os (15 perces érték) kapacitást képviseltek a hazai villamosenergia-rendszerben. Ennek és más megújulóknak köszönhetően ebben az idősávban 2072 MW kapacitással a hazai villamosenergia-fogyasztás 37 százalékát valóban az időjárásfüggő megújulók biztosították.

A naperőművek beépített kapacitása az aktuális adatok szerint 2545 MW, azaz az új csúcs idején is csak a beépített teljesítményük 76 százaléka áll rendelkezésre!

A naperőművek termelése a reggeli és az esti órákban – miután nem sütött a nap – 0 volt, ezért a naperőművi termelés volatilitásának kezeléséhez gázerőmű (import gáz), vagy import szükséges... A napnál is világosabb tehát, hogy nem a beépített teljesítmény a mérvadó, hanem az, hogy ténylegesen mennyi energiát képesek a naperőművek az adott pillanatban megtermelni, és mi történik akkor, ha egy felhő, vagy a naplemente miatt ez a termelés hirtelen jelentősen lecsökken. Ki fog ekkor „beugrani"?

Ami a tényleges termelést illeti, a Paksi Atomerőmű egész nap a beépített 2027 MW-os kapacitása felett termelt.

Forrás: Hárfás Zsolt

Mielőtt bárki azt mondaná, hogy ez képtelenség, szögezzük le gyorsan, hogy a hidegebb időjárás miatt nagyobb az atomerőmű hatásfoka, ezért folyamatosan 2050-2055 MW teljesítményen szolgáltatta a villamos energiát, azaz a teljesítménykihasználtsági tényezője több mint 100 százalék volt.

Mindeközben a gázerőművek egész nap 1200-1400 MW-os teljesítményszinten termeltek.

A hazai villamosenergia-igény maradéktalan kielégítése érdekében egész nap – 12 negyedórás időszakot kivéve – jelentős mennyiségű importra volt szükség, amelynek maximuma az esti órákban már meghaladta a 2500 MW értéket. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Paks II. Atomerőmű beépített kapacitása csak 2400 MW lesz.

A hazai erőműpark bővítése és fejlesztése nélkül az energiaigények várható növekedése miatt az import aránya tovább növekedne, ami a jelenleginél várhatóan nagyobb európai kapacitáshiány miatt komoly problémát jelentene.

A hazai villamosenergia-rendszer legfontosabb adatai 2023. február 10-én 0-24 óra között (MW). Forrás: MAVIR

A fentiekből kiviláglik, hogy február10-én a teljes napot tekintve a megújulók nem 37 százalékban biztosították a villamosenergia-igényt, ahogy azt a híradások sugallták, hiszen a napi termelés (100%), az alábbiakból tevődött össze: a Paksi Atomerőmű 34%-os, a gázerőművek 22%-os, az import 24%-os, a naperőművek viszont csak 8,3%-os részaránnyal szerepeltek...!

A hazai villamosenergia-rendszer tavalyi adataival kapcsolatos részletes elemzés itt, olvasható.

Az időjárásfüggő megújulók esetében feltétlenül figyelembe kell venni ezek támogatási igényét, időjárás-függőségét és a villamosenergia-rendszerre gyakorolt negatív hatásait is.

Az elmúlt években Magyarországon már megtapasztalhattuk, hogy ha baj van, akkor igazából csak magunkra számíthatunk. Éppen ezért kell önellátásra törekedni és újabb erőműveket építeni. A Paks II. Atomerőmű mellett természetesen folytatni kell a naperőművek jelentős fejlesztését és más típusú erőművek építését is.Sőt, szükség lesz egy harmadik atomerőműre is. Az időjárásfüggő megújulók szerepét viszont az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt – reálisan kell értékelni. A fentiekből egyértelműen látható: fizikai korlátaik miatt folyamatos áramellátást a naperőművek nem tudnak biztosítani, ezért nincs értelme azt a látszatot kelteni, hogy képesek kielégíteni a hazai szükséglet harmadát...

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője