Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Márki-Zay Péter október 16-án nyerte el annak a jogát, hogy ő lehet a baloldali listavezető a 2022-es országgyűlési választáson. Akkor még azt ígérték a baloldali pártok, hogy október 23-ára véglegesítik az országos listát, ez azonban a mai napig nem történt meg. Sok más kérdéshez hasonlóan Márki-Zay ebben az ügyben is hónapok óta zavarosan beszél.
A baloldali listavezető az előválasztás után azt mondta, hogy önálló frakciót szeretne alakítani. Ezt azonban a pártok jelentős része elutasította, Márki-Zay egy interjúban úgy fogalmazott, hogy emelt hangon közölték vele a döntést, melyet ő kénytelen volt elfogadni. Később azonban Márki-Zay azt is megjegyezte, hogy „még mindig nincs pont ennek a kérdésnek a végén". Aztán mégis pont lett, és már azt mondta, ő hajlandó engedni.
Az egész listaállítási folyamat egyébként hosszú hónapok óta húzódik. Menet közben Márki-Zay többször jelezte, hogy minél hamarabb meg kell állapodni a közös listáról, és folyamatosan határidőket szabott. Tavaly novemberben még arról beszélt, hogy december végéig le kell zárni az erről szóló vitákat, majd pedig januárra és január végére ígérte a lista lezárását. Lista pedig továbbra sincsen.
A hírek szerint a pártok már Márki-Zay nélkül tárgyalnak, akit teljesen kizártak a döntésből.
Kedden az ATV-ben szó esett a közös listáról is. A műsorvezető emlékeztetett: az ellenzéki pártok januárra ígérték a lista véglegesítését, ehhez képest már február elseje van, majd hozzátette: Lukács László György jobbikos politikus egy reggeli műsorban arról beszélt, hogy nem lesz nyilvános listája a pártjának, hanem a fehér lukak lesznek a Jobbik-képviselők helyén a tárgyalások alkalmával.
„Ezt a Jobbikkal kell megbeszélni" – reagált Márki-Zay, aki egy mondaton belül magának is ellentmondva hozzátette: a listát majd nevekkel lehet csak leadni, de ha a Jobbik így akar tárgyalni, „akkor legyen így".
Márki-Zay tehát nem válaszolt arra a kérdésre, hogy korábbi nyilatkozatai alapján miért nem sikerült lezárni a listaállítási vitákat, másrészt pedig továbbra sem lehet érteni, hogy miről is akar tárgyalni a Jobbikkal.
A több hónapja tartó folyamatot tehát továbbra sem sikerült lezárni, és a káosz csak egyre nagyobb.
Az ellenzéki pártok közül eddig az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum és az LMP hozta nyilvánosságra a listáját. A Jobbik és a Demokratikus Koalíció ezzel szemben továbbra is adós ezzel. A Jobbik elnöke, Jakab Péter mindezt azzal magyarázta egy interjúban, hogy először a programot kell megalkotni, és csak utána foglalkoznak a listaállítás kérdésével, holott korábban fordított volt a sorrend.
Márki-Zay abból a szempontból is összevissza beszél, hogy korábban deklarálta, hogy az első öt helyen az előválasztás miniszterelnök-jelöltjei állnak.
A második helyen a DK EP-képviselője, Gyurcsányné azonban jelezte, hogy a választás után is marad az Európai Parlamentben. A harmadik helyen Karácsony Gergelyt, a Párbeszéd társelnökét találjuk, a főpolgármester azonban deklarálta, hogy nem fog beülni a tavasszal újonnan alakuló Országgyűlésbe. Vagyis a listán lehet, hogy ott lesznek - most még ez sem biztos -, de a parlamentbe nem akarnak bemenni.
A listaállításra nem sok ideje maradt a baloldali pártoknak, azt ugyanis legkésőbb február 26-ig le kell adniuk a választási szerveknél.
