Háború az arab bevándorlók és a francia szurkolók között
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Szinte még véget sem ért a Franciaország-Marokkó vébé elődöntő, máris utcai háború tört ki Montpellier-ben. A dél-francia városban az arab (marokkói és algériai) migránsok rátámadtak a győzelmet ünneplő francia szurkolókra. Egész Franciaországban óriási volt a félelem és a készültség a meccs előtt, 10 ezer rendőrt vezényeltek ki az utcákra, Párizsban bedeszkázták az üzleteket. De vajon miért éppen Montpellier-ben, ebben a Földközi-tenger partján fekvő városban törtek ki a legnagyobb összecsapások?
Montpellier a francia történelem egyik emblematikus városa. Több, mint ezer éves, már a XIII. században kereskedelmi központ volt, ide futott be rengeteg távol-keleti hajó. Itt van a világ legrégebben folyamatosan működő egyeteme, még 1239-ben alapította IV: Miklós pápa. Itt tanult többek között Petrarca, Nostradamus, Rabelais, XIII. Benedek pápa és Jacques Curie mellett rengeteg francia tudós és író (mellettük egyébként rengeteg külföldi is, sokan az arab világból) A közel 300 ezres város bortermeléséről is ismert, lakói mindig is büszkék voltak településükre.
Az elmúlt évtizedekben, ahogy sok francia várost, Montpellier-t is nagy számban lepték el a marokkói és algériai migránsok,
a város külső területeit szépen fokozatosan egyfajta gettókká alakítva, amelyeknek utcáit migránsbandák uralták.
Így itt kiemelkedően nagy a feszültség a múltjukra, kultúrájukra büszke franciák és a francia kultúrát megvető, "kis-algériai", "kis-marokkói" szegregátumokat létrehozó bevándorlók között.
Ennek a két kultúrának a két jelképe a sportban Giroud és Benzema.
A mélyen vallásos, keresztény Olivier Giroud - ahogy azt róla szóló portrénkban írtuk - a francia hazafiság jelképe. És a mostani világbajnokság hőse. Úgy állt a válogatott élére, és állított fel rekordot, hogy előtte egy éve nem hívták be a válogatottba, mert
a helyére az a Karim Benzema került, akit korábban társai szabályosan kiközösítettek, miután részt vett egyik csapattársa megzsarolásában.
Benzemáról amúgy közismert jelenet, amikor a 2015-ös terrortámadások utáni első meccsen (egy Real-Barcelonán) az áldozatok tiszteletére lejátszott francia himnusz végén a kamerák előtt a földre köpött.
Mégis Benzema került be a válogatottba, valószínűleg nagyrészt külső, politikai nyomásra is (a muszlim bevándorlók hőse - aki amúgy, persze, a világ egyik legjobb focistája, csak éppen szétverte a közösséget - nem maradhat ki a csapatból, micsoda skandallum lenne).
A négygyermekes Giroud többször beszélt elragadtatással a hazájukat védő vadászpilótákról, még az Orleans légitámaszpontra is elment egy alkalommal, hogy légi kommandósokkal találkozzon. Minden gólját úgy ünnepli a pályán, hogy a köszönetnyilvánítás, a hála jeleként az ég felé mutat, és büszkén viseli a 23. zsoltár első versszakát tartalmazó tetoválását, amely így hangzik: „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm". Ráadásul Giroud is rengeteg szállal kötődik Montpellier-hez, itt lett gólkirály, innen szerződött Angliába, az Arsenalhoz.
Vele szemben áll Benzema, aki válogatott társa megzsarolásában egy migráns bűnbandával működött együtt, aki eurószázezreket küldött a muszlim terroristákhoz kapcsolódó lyoni mecsetnek (és a péniszéről képeket egy kislánynak).
Négy évvel ezelőtt a francia válogatott Giroud-val és Benzema nélkül lett viágbajnok. A legutóbbi EB-n Benzemával (Giroud-val jobbára a kispadon) omlott össze.
Most, hogy Benzema sérülése miatt el kellett menjen a csapattól, Giroud és Griezmann vezetésével szárnyal a válogatott. A szurkolók már azért imádkoznak, nehogy a közben meggyógyult Benzema valahogy visszakerüljön a csapatba.
Ez a két világ csapott össze Montpellierben szerdán este. A Giroud-t hősének tartó francia hazafik és a Benzemát hősüknek tartó muszlim bevándorlók világa. Utóbbiak, amikor a francia szurkolókra támadtak, francia zászlókat téptek le, a franciák elleni gyűlöletüket akarták megmutatni.