Minta lett Európában a magyar rezsicsökkentés és az ársapka

Budapest, 2022. február 1. Hatósági áras, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt 2,8% zsírtartalmú tehéntej a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2022. február 1-jén. A kormány február 1-jétől több alapvető élelmiszer árát befagyasztja a tavaly október 15-ei szinten. Az élelmiszerárstop célja, hogy megvédje a magyar lakosságot a koronavírus-járvány és az elszabadult európai energiaárak miatt Magyarországra is begyűrűző élelmiszerár-növekedéstől - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK). Az élelmiszerárstop 7 terméket érint, ezek: a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej. Az árstop 2022. február 1-től május 1-ig tart. MTI/Balogh Zoltán

Komoly kihívások elé néz Európa, hiszen a magas infláció várhatóan még velünk marad, a magas energiaárak is jellemzőek lesznek, hiszen az orosz energiára kivetett embargó miatt egyre nagyobb szüksége lesz Európának a tengerentúlról érkező LNG-importra, amelynek kínálata korlátozott, szállítása nehézkes – mondta el Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője az Origónak adott interjúban. Az alkotmányjogász kifejtette, hogy jelentős változást az orosz-ukrán háború felfüggesztése hozhat, de sajnos ennek időpontja még bizonytalan, így a tagállamoknak továbbra is mindenre fel kell készülnie.

Kedden közölte az Agrárminisztérium, hogy a kormány április 30-ig meghosszabbította az élelmiszer-árstopot. Azután, hogy a kormány arra kényszerült, hogy megszüntesse az üzemanyag-árstopot, várható volt egy ilyen bejelentés?

A kelet-európai háborús – ránk nézve közvetlenül is veszélyes – helyzetben, az európai uniós szankciók által erősen gerjesztett inflációs és energiaválságban időről időre újabb lépéskényszerbe kerül a magyar kormány is. Amíg nem ér véget a háború, nem is lehet számítani a korábban megszokott, normális mértékűnek tekinthető inflációra az élelmiszerek piacán sem.

Ha valóban figyelembe vesszük a mostani rendkívüli körülményeket, akkor lehetett számítani a kormány ilyen irányú döntésére.

A háború kirobbanása nyomán a búza ára hamar a 2008 óta legmagasabb szintre emelkedett. Ne feledjük, hogy az ukrajnai kivitel a világ búzaexportjának 10 százalékát tette ki. Az élelmiszerfogyasztás azonban alapvető fontosságú az életünkben, és az idei év tartós válságidőszakában érezhetően kezdett megerősödni a fogyasztói, vásárlói tudatosság a magyar embereknél.

A kormány racionálisan igyekszik tervezni, és úgy látja, megalapozottan számíthatunk arra, hogy az energiaárak emelkedésének megállásával további ilyen jelentős áremelkedések sem várhatók.

Egy ilyen várható – a remények szerint már átmeneti jellegű – időszak esetén a gyakorlatban is megvalósítható döntésnek tűnik az élelmiszer-árstop meghosszabbítása.

Hatósági áras, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt 2,8% zsírtartalmú tehéntej a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2022. február 1-jén Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Hogyan segít az embereknek az élelmiszerárstop, és kiket támogat elsősorban?

A szegény és a tehetősebb rétegek jövedelmi helyzetében megmutatkozó különbségeknek természetesen van jelentősége az élelmiszervásárlási kiadásokban is. A felelős nemzeti kormányzás középpontjában ezért a kormánynak az a felelőssége áll fenn, hogy helyes döntéseivel megfeleljen a szélesebb tömegek igényeinek és életviszonyainak, szemben azzal, ha csak a társadalom kiválasztott csoportjaira koncentrálna. Ez a 2010 utáni kormányzásban egy tetten érhető és valódi szakítás volt a korábbi neoliberális és elitista szemlélettel. A kormány az ilyen súlyos válsághelyzetekben is igyekszik olyan döntéseket hozni, amelyekkel a magyar emberek válság miatt terhes mindennapjaiban segíteni tud. A mostani élelmiszerárstop is leginkább az alacsonyabb jövedelmű – illetve nem túl magas fix jövedelemmel rendelkező – rétegeknek kedvez, ideértve nyugdíjas honfitársaink egy jelentős részét vagy például a közalkalmazotti szektorban nem túl magas beosztású rétegeket, de több más különböző társadalmi csoport is jelentős segítségként érzékeli a 2022. év elején bevezetett hatósági árakat.

Ennek a politikának a jelentősége a következő időszakban is megmarad, miszerint elsőként a magyar társadalom alapját képező, dolgozó magyar családok létszükségleteit érintő terheit kell csökkenteni.

Az élelmiszerárstop másik észszerű indokaként még felhozható, hogy

a magyar kormány az ellátásbiztonság érdekében ahogyan kénytelen volt az üzemanyagárstopot megszüntetni, úgy a családok segítségére sietett az élelmiszerárstop meghosszabbításával.

Más európai országokban találhatunk az élelmiszerárstophoz hasonló, a fogyasztókat védő intézkedéseket?

A magyar kormány Európában egyik elsőként vezette be a hatósági árak alkalmazását. Az intézkedés az orosz-ukrán háború és az azt kísérő európai elhibázott szankciós politika infláció növelő hatásának enyhítését célozta, és egy év távlatából megállapítható, hogy sikeres volt, elérte a célját.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A fosszilis üzemanyagokra alkalmazott hatósági árak nélkül, a hozzávetőlegesen 6-10 százalékos áremelkedés az inflációt akár fél százalékkal is megnövelte volna, ami számottevő különbség. Talán a magyar lépések sikere mintaként is szolgált, hiszen mára számos európai ország alkalmaz hatósági árakat a drágulás megfékezésére.

Például egy másik nagy európai ország, Franciaország is a hatósági árkorlátozás eszközéhez nyúlt, amikor idén januárban az állami energiaszolgáltatót (Électricité de France – EDF) arra kötelezte, hogy az éves áremelkedést 4 százaléknál fagyassza be. Az intézkedés más értékekkel, de 2023-ban is érvényben marad.

November óta Hollandiában is alkalmazzák a hatósági árakat, egy meghatározott mennyiség mértékéig minden háztartás a 2022. januári árszinten vásárolhatja az energiát.

A fenti nagy államokon kívül, a központi árszabás valamilyen formája mára bevezetésre került többek között Spanyolországban, Portugáliában, Lengyelországban, de még a szankciók egyik nagy nyertesévé váló európai olajhatalom Norvégiában, illetve az Egyesült Királyságban is.

A magyar válságkezelésről túlzás nélkül elmondható, hogy Európa-szerte mintaként szolgált, annak hatékonyságát és infláció mérséklő hatását mára szinte minden állam – ha hallgatólagosan is, de elismeri, és a legtöbb valamilyen módon követte is hazánk példáját Forrás: Shutterstock/Sergii Figurnyi

Egyes közép-európai országok, mint Horvátország vagy Szerbia, Magyarországhoz hasonlóan hatósági árat szabott bizonyos élelmiszerek vonatkozásában is,

például a napraforgó olaj, a liszt és a cukor esetében mindkét ország követte a magyar példát, és bevezette a hatósági árakat. A magyar válságkezelésről túlzás nélkül elmondható, hogy Európa-szerte mintaként szolgált, annak hatékonyságát és infláció mérséklő hatását mára szinte minden állam – ha hallgatólagosan is, de elismeri, és a legtöbb valamilyen módon követte is hazánk példáját.

Hogyan küzd meg most Európa a fennálló válsághelyzettel? Mi várható az elkövetkező egy hónapban?

Európában jelenleg a lakosság és a gazdasági társaságok részére biztosított támogatások módja az irányadó, itt fontos megemlíteni Németország 200 milliárd eurós támogatási csomagját, amelyet több európai tagállam részéről is kiemelkedően negatív kritika ért. Ha nem is általánosságban, de nagy mértékben elmondható, hogy

a magyar rezsicsökkentés, valamint az ársapka-politika példáját számos nyugat-európai tagállam átvette.

Ugyanezen támogatások és korlátozások egy ideig elégségesek lesznek, de további intézkedések szükségesek a következő év végéig előrejelzett, magas inflációs mérték leküzdésére.

Valutaárfolyamok egy budapesti pénzváltó információs kijelzőjén 2022. szeptember 28-án, miután a forint napközben új mélypontra került a frankkal és a dollárral szemben Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Az államok fiskális politikája keretében az állam a költségvetés tervezésével és az adópolitika irányainak meghatározásával foglalkozik, míg a monetáris politika a központi bankok hatásköre és kevésbé átpolitizált, az állami pénzgazdálkodás tervezését, a gazdasági stabilitás megteremtését hivatott elősegíteni. Jelenleg az inflációs nyomás nagy feladat elé állítja a jegybankokat, a fiskális és monetáris politikák összeegyeztetése lehet a következő időszak nagy kihívása.

A dollár erősödése az egész világon hozzájárul az infláció növekedéséhez, amely hosszabb távon a gazdasági bővülés lassulását és növekvő munkanélküliséget eredményezhet.

A munkanélküliség növekedését alapvetően minden tagországnak elkerülnie szükséges, hiszen ez a gazdasági növekedés alapja.

Komoly kihívások elé néz tehát Európa, hiszen a magas infláció várhatóan még velünk marad, a magas energiaárak is jellemzőek lesznek, hiszen az orosz energiára kivetett embargó miatt egyre nagyobb szüksége lesz Európának a tengerentúlról érkező LNG-importra, amelynek kínálata korlátozott, szállítása nehézkes.

Az európai energiatárolók kiürülésével nőni fog az LNG-kereslet, melyet a kínálat aligha lesz képes kielégíteni, így az európai nehézipar termelése érezhetően lassulni, akadozni fog, ez pedig tovább emelheti a munkanélküliséget és a gazdasági növekedést veti vissza. Jelentős változást az orosz-ukrán háború felfüggesztése hozhat, de sajnos ennek időpontja még bizonytalan, így a tagállamoknak továbbra is mindenre fel kell készülnie.