Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Mondja ezt egy embernek, aki Európát bejárta, beélte és otthonának tekinti? Annak mondja, akinek több százezer honfitársa Angliában és Németországban él? Annak örülnék egyébként is, ha az EP-listák a jövőben európai szinten állnának össze" – ezt válaszolta Kendernay János, amikor egy 2019-es interjúban a hazaárulás vádjával illették.
A Válasz Online azért vetette fel az ügynökvádat az akkor frissen az LMP társelnökének megválasztott politikussal szemben, mert 2018 végén egy ideig úgy tűnt, hogy a németországi Szövetség 90/Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) párt EP-listáján fog bejutni az Európai Parlamentbe.
A német zöld párttal kapcsolatban is visszatérő az ügynökvád; emlékezetes volt, amikor például a Greenpeace amerikai vezetőjét államtitkárnak nevezték ki az általuk vezetett külügyminisztériumba.
„A németek is kaptak egy amerikai helytartót" – írta akkor az Alapjogokért Központ biztonsági szakértője.
Kendernay pályázata, amivel a listára jelentkezett, a mai napig megtalálható a zöldek honlapján. Az LMP-s politikus azt is írja benne, hogy szimbolikus a visszatérése Németországba, hiszen szerinte fordulat előtt áll Európa. Szerinte sok dolgot kellene megvédeni, de még többet kell jobbá tenni. A visszatéréssel Kendernay arra utal, hogy a rendszerváltáskor a Humboldt Egyetemen tanult. A baloldali politikus aztán elmondása szerint ő maga döntött arról, hogy nem fogadja el az EP-listán való jelölés lehetőségét, annak ellenére, hogy szerinte a zöldek felvették volna a lista befutó helyére. Kendernay akkor arra hivatkozott, hogy az LMP-t kell visszavezetnie a helyes útra. Szerinte a közös zöld, ökopolitikai és európai értékekhez és célokhoz kell visszatalálnia pártjának, melynek fél évvel később a társelnöke is lett.
A magyar belpolitikai térben a Jobbikkal kiegészülő baloldali összefogástól Kendernay sem volt elragadtatva, arról már az LMP őt követő társelnöke, Kanász-Nagy Máté egyezett meg a többi baloldali párttal. Kendernay ekkor arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a Kétfarkú Kutya Párt megerősödése is lehet a következménye a Gyurcsányékkal való összefogásnak, ami szerinte nem lenne rossz dolog.
A 2021-es Gyurcsány-show-n Szigetszentmiklóson tűnt fel, azonban végül nem indult a baloldali „háziversenyen".
Az orosz–ukrán háború kitörésekor azzal vetette észre magát, hogy a fegyverszállítások mellett foglalt állást, szerinte Márki-Zay Péter helyesen nyilatkozott, amikor arról beszélt, hogy akár katonákat is kell küldeni a frontra, ha a NATO úgy dönt.
Erről az Origo itt számolt be részletesen.
Ez év végén aztán Karácsony Gergely városdiplomáciai tanácsadójaként tűnt fel, a poszton a dollárbotrány főszereplőjét, Korányi Dávidot váltotta. Az előző tanácsadó azzal vált ismertté, hogy ő gründolta azt az Action for Democracy nevű amerikai alapítványt, melyen keresztül jelenlegi ismereteink szerint
több mint 3 milliárd forintnyi dollártámogatás érkezett a magyar baloldal 2022-es országgyűlési kampányába. A dollárbaloldal külföldi finanszírozása kapcsán jelenleg több vizsgálat is zajlik.
A Magyar Nemzet közérdekű adatigényléssel fordult a baloldali vezetésű fővároshoz azzal kapcsolatban, hogy Korányi Dávid – Karácsony Gergely korábbi városdiplomáciai főtanácsadója, valamint az Action for Democracy vezetője –, amíg a Városházának dolgozott, mekkora fizetést kapott, valamint mi volt a munkája, milyen feladatokat látott el.
A megküldött dokumentumokból kiderült, hogy
Korányi Dávid illetménye a beléptetésétől – vagyis 2019. december 20-tól – kezdve jogviszonya megszűnéséig havi bruttó 900 százezer forint volt.
Feladata volt többek között vezetni a városdiplomáciai csoportot, közreműködni a Főpolgármesteri Irodát érintő igazgatásszervezési feladatok ellátásában, ellátni a város vezetőit külkapcsolatokat érintő információkkal és tanácsokkal, valamint kapcsolatot tartani a Budapestre akkreditált különböző testületekkel (mint nagykövetségek, konzulátusok, kereskedelmi képviseletek).
