Több mint 5300 milliárd forintot fordít a kormány a magyar agráriumra

Törökszentmiklós, 2021. március 26. Nagy István agrárminiszter a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vetőmagüzemében tartott sajtótájékoztatón 2021. március 26-án. A magyar vetőmag-előállítás és -termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye, a mezőgazdaság ezen szelete évente csaknem 190 milliárd forint értékű árut állít elő, amelynek fele exportra kerül - jelentette ki a miniszter. A gyárból ezen a napon négy kamionnyi, négyezer hektárnyi szántóterületre elegendő magyar nemesítésű, martonvásári hibridkukorica vetőmagot indítottak el Kazahsztánba. MTI/Mészáros János

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének elfogadása a biztonságos-élelmiszer ellátás alapját jelenti – közölte a közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Összesen 14,7 milliárd euró (5365 milliárd forint) a KAP Stratégiai Terv öt éves költségvetése, és ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérének teljes forrása: 6,8 milliárd euró, ennek teljes egésze uniós pénz. A KAP II. pillérének teljes forrása csaknem eléri a 8 milliárd eurót. Ennek az összegnek több mint 20%-át biztosítja az európai unió, ami meghaladja a 1,6 milliárd eurót.

A hazai forrás mértéke csaknem 80%, ami 6,3 milliárd eurót, mintegy 2300 milliárd forintot jelent tervezési árfolyamon

– sorolta a miniszter. Kifejtette, hogy az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára.

Összesen több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztési források 52%-a, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben. Ez az összeg négyszer több mint az előző uniós költségvetési időszakban.

Pótkocsira űritik a learatott őszi búzát Derecske határában. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A források hatékony felhasználása révén érhetőek el azok a 2030-ra kitűzött ágazati célok, amelyeket 2021 elején határoztunk meg magunk számára.

Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53%-kal, vagyis 862 euróra növekedjen. Az agrárexport értéke 57%-kal 15 milliárd euróra bővülhet. Az élelmiszeripari beruházások pedig 117%-kal 1,8 milliárd euróra növekedhetnek. A miniszter hozzátette, hogy mindezek mellett a fenntarthatósági, zöld célokra a vidékfejlesztési források több mint egyharmadát különítették el, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ennek köszönhetően többek között

az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27%-ára emelkedhetnek.

Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64%-kal bővülhetnek. A tárcavezető arról is beszélt, hogy

a klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a források 10%-át, több, mint 285 milliárd forintot fordítanak a következő időszakban. Ez az előző program hét éves időszakához képest 26%-os forrásnövekedést jelent.

A KAP Stratégiai Terv jóváhagyásának köszönhetően biztosítottak a magyar gazdák agrártámogatásai a 2023-2027 közötti időszakban, és folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes és átfogó megújítása - húzta alá Nagy István.