Az MFOI segíti az uniós pénzekhez való hozzájutást

2. Euró

Magyarország részaránya a közvetlen európai uniós alapokból az előző ciklusban nagyon alacsony volt, ezért tavaly ősszel megalakult a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) azzal a szándékkal, hogy ezen a kedvezőtlen arányon változtasson – kezdte bemutatkozó előadását az MMSZ legutóbbi elnökségi ülésén Dászkál János, az MFOI vezető munkatársa. Az elnökség ezt követően együttműködési megállapodást készített elő, amelynek célja az MMSZ tagjainak tájékoztatása, támogatása a pályázatok írásában, a brüsszeli kapcsolatok kiépítésében. A megállapodást várhatóan szeptemberben írják alá a felek, ami után megkezdődik az igények felmérése, majd a tagság bevonásával az aktív közös munka – olvasható a Polimereken.

A közvetlen brüsszeli EU alapokból elnyert források volumenének növelése érdekében 2021-ben kezdte meg működését a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft. (MFOI), amely 100 százalékban állami tulajdonban álló cég, a Területfejlesztésért és az Uniós Források Felhasználásáért Felelős Minisztérium alá tartozik. Az MFOI feladata, hogy segítse a magyar pályázókat a közvetlen kezelésű uniós források elérésében – olvasható a Polimereken.

Dászkál János előadásában rámutatott arra a regionális problémára, hogy a 2004 után csatlakozott EU-tagállamok a közvetlen uniós alapokból átlagosan mindössze 4-15 százalékos arányban részesülnek, miközben a régiónak lakosságarányosan legalább 23 százalék járna, ezzel szemben az alapító tagállamok az alapoknak csaknem felét kapják meg. Ennek a problémának a kezelésére hozta létre a kormány az MFOI-t, azt a középtávú célt határozva meg, hogy Magyarország legalább lakosságarányosan részesüljön az Európai Bizottság közvetlen kezelésében lévő programokból.

A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda elsődleges feladata a Magyarországon működő, magántulajdonú közép- és nagyvállalatok, állami cégek, egyetemek, kutatóintézetek és nonprofit szervezetek támogatása a központi kezelésű uniós források elnyerésében, ennek keretében a pályázati felkészülésben, valamint a nemzetközi konzorciumokhoz való csatlakozásban – ismertette feladataikat Dászkál János senior projektmenedzser. Az MFOI további fontos feladatköre a magyar érdekek képviselete a közvetlen uniós irányítású programok, pályázati kiírások tervezése során, emellett az iroda részt vesz a potenciális hazai pályázók tájékoztatásában is.

Forrás: Shutterstock

A közvetlen alapokra helyeződik a hangsúly, ami rossz hír a hazai gazdaságnak

A felzárkóztatást szolgáló kohéziós alapok szerepe a jövőben várhatóan csökkeni fog, ami azt jelenti, hogy a közvetlen alapoknak a jelentősége és nagyságrendje nőni fog. Ami a rossz hír, hogy ebben eddig Magyarország nagyon rosszul szerepelt, ebből a forrásból kevés pénzt hoztunk el. Erre van egy teória, hogy a nyugat-európai országok ezt az alapot gyakorlatilag úgy hozták létre, hogy amit betesznek a kohézióba és az agrártámogatásba, azt ki is tudják venni, de ez véleményem szerint egy önfelmentő megközelítés. Mi azt látjuk, hogy ezeknek a közvetlen brüsszeli alapoknak a működése másfajta hozzáállást, működést, kultúrát kíván a források elérésében. A nyugati országok olyan pályázati gépezetet állítottak fel erre ország szinten, olyan információ áramlással, kapcsolatrendszerrel, kiépített konzorciumokkal, ami kitermeli ezeket az eredményes pályázatokat – mondta el Dászkál János.

A huszonnégy alapot különböző témák alapján hozta létre a Bizottság, három fő alapelv van, ami jelentősen befolyásolja az EU erre a ciklusra vonatkozó kétezer milliárd eurós büdzséjét. Ezek: a zöld átmenet, amibe beletartozik a környezetvédelem és a klímavédelem, a digitalizáció, ami olyan hívó szó, amit egyetlen hazai cég sem tud elkerülni a közeljövőben, illetve a covid utáni helyreállítás.

Fókuszban a műanyagok

Az Európai Bizottság 2018-ban elfogadott egy uniós műanyagipari stratégiát, ebből született meg 2020-ban az EU körforgásos gazdaság cselekvési terve, amelyben kiemelten szerepelnek a következő célkitűzések: 2030-ra minden műanyag csomagolás költséghatékonyan újrafelhasználható vagy újrahasznosítható legyen, amihez felrajzolták azt a jövőképet, hogy olyan műanyagiparra van szükség, ami növekedést és új munkahelyeket hoz Európába, de emellett okos, innovatív és fenntartható, az újrahasználat és újrahasznosítás eredményeként pedig az üvegházhatású gázkibocsátást és az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függést is segíti csökkenteni.

Ezek megvalósítására három olyan sarokkövet tűztek ki, ami ezt elősegítheti, egyrészt az újrahasznosítás hatékonyságát, gazdaságosságát, minőségét célzó kutatásokat és fejlesztéseket ösztönzik, másrészt kampányokat indítanak a műanyag hulladék és szemetelés visszaszorítására, illetve az innovációt és beruházásokat a körforgásos gazdaság felé terelik.

Az EU közvetlen alapok rendszerének 24 programja közül kettő az, ami leginkább érinti a műanyagipart: a LIFE, ami a környezet- és klímavédelemre vonatkozik, illetve a HORIZON általános innovációs alap, ami messze a legnagyobb, 95,5 milliárd eurót tartalmazó büdzsével, és szerteágazó módon támogatja az innovációt a különböző iparágakban.

Mindenekelőtt azonban szemléletváltásra van szükség, hangsúlyozta az MFOI munkatársa, ugyanis már rég nem elég pályázatírásba kezdeni akkor, amikor megjelenik a pályázat. Irodájuk folyamatosan figyeli a brüsszeli stratégiákat, munkaprogramokat, így partnereiket már jóval a pályázat megjelenése előtt tudják tájékoztatni a számukra megfelelő kiírásokra.