Szijjártó Péter: Magyarország biztonságos energiaellátását nem fogjuk kockára tenni - videó

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ idei közgyűlésén New Yorkban

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút adott a CNN-nek Richard Quest műsorában. Az interjú magyar nyelvű leiratát közöljük a videó mellett.

CNN: Magyarország kikezdi az EU egységét az Oroszországgal szembeni szankciók ellenzésével. Miközben az EU-s miniszterek szigorúbb intézkedéseket akarnak, Magyarország azt mondja, hogy az érvényben lévők nem működnek. A feszültség Magyarország és az EU között évek óta növekszik, most az Európai Parlament szerint Magyarország nem tekinthető demokráciának. Brüsszel több milliárd dollárnyi forrás megvonásával fenyeget az állítólagos korrupció miatt, és az ellentét Budapest és Brüsszel között egyre mélyül. Richard Quest beszélt Magyarország külügyminiszterével, megkérdezte Szijjártó Pétert, miért kellene feloldani a szankciókat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Forrás: Sziijártó Péter/Facebook/Király Márton

Nézze, úgy gondolom, tényekről beszélünk. Ha szankciókat hozunk valakivel szemben, akkor annak károsabbnak kell lennie a célentitásra nézve, mintsem magunkra, és sajnálatos módon az EU szankciós politikája ebben a tekintetben kudarcot vallott, mert azok a szankciók, amelyeket Oroszországgal szemben bevezettek, az EU-ra nézve károsabbak és fájdalmasabbak, mint az Oroszországi Föderációra nézve. Ezek sajnos a tények. És az európai gazdaság egy recesszió felé halad, amire jóideje nem volt már példa, a biztonságos energiaellátás a múlté, az infláció az egekben, az üzemanyag- és élelmiszerárak szintén emelkednek, a rezsiárak is megugrottak, úgyhogy mindenképpen kell találnunk valamiféle megoldást. Mert nem az európai emberek felelősek ezért a háborúért, épp ezért nem kényszeríthetjük ki azt, hogy ők fizessék meg a háború árát. Magyarország tekintetében...

Richard Quest: Rendben, de ha a szankciókat feloldanák, és lesznek olyanok, akik majd nem értenek Önnel egyet abban, hogy a szankciók nem ártanak jobban Oroszországnak, mint az EU-nak ebben a pillanatban. Tehát lesznek olyanok, akik azt mondják majd, hogy Ön téved ebben a kérdésben, de ha a célunk a továbblépés, Ön mit tett volna inkább? Mert úgy tűnik, van egy olyan nézet, mely szerint Magyarország inkább Oroszország oldalán van, mint az EU és partnerei oldalán.

Ezt a vádat vissza kell, hogy utasítsam, méghozzá nagyon egyértelműen, mert mi magyarok már a kezdetektől fogva elítéltük ezt a háborút, és semmilyen szankciós csomagot nem vétóztunk meg. A jelenleg érvényben levő hét szankciós csomagot kivétel nélkül egyhangú döntéssel fogadta el az Európai Unió. Tehát, ha nem támogattuk volna ezeket a szankciós csomagokat, akkor nem is léphettek volna életbe, és nem lehetne érvényesíteni őket. Azt azonban egyértelművé tettük, hogy az ország biztonságos energiaellátását nem fogjuk kockára tenni, semmi esetre sem. Európában, különösen Közép-Európában az energiaellátás egy földrajzi és infrastrukturális kérdés, és jelenleg fizikailag lehetetlen az ország biztonságos olaj- és gázellátását az orosz források nélkül megoldani.

Tehát mit tenne Ön, hogy a szükséges erőt mutassa fel, legyen az bármi? Nem szállítanak fegyvereket, nem engedik az átszállítást Magyarországon. Most a szankciók enyhítésére vagy megszüntetésére szólítanak fel. Mit tenne Magyarország, hogy segítse Oroszország felelősségre vonását Ukrajnával kapcsolatban?

Két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani. Először is, sajnálatos, hogy nem folytatta a listát, mert ez idő alatt megvalósítottuk az ország történetének legnagyobb volumenű humanitárius akcióját, és eddig mintegy másfélmillió ukrán menekültek fogadtunk már be; az országba érkezőknek megadunk mindenféle segítséget és támogatást; munkát biztosítunk nekik, illetve egyenlő hozzáférést az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz is, pont úgy, ahogy a magyar állampolgáraink számára. A második dolog: mit is kellett volna tenni? Véleményem szerint sokkal nagyobb erőfeszítéseket kellett volna tenni annak érdekében, hogy végre helyreállítsuk a békét. Mert, ha engem megkérdeznek arról, hogy mi lenne a végső megoldás azokra a problémákra, amelyekkel most a háború és szankciók miatt szembe kell néznünk, akkor egy szóval tudok válaszolni: a béke. Itt vagyunk New Yorkban, az ENSZ Közgyűlése, bocsánat, de az ENSZ Közgyűlése.

Miniszter Úr, álljunk meg egy szóra! Azt könnyű mondani Miniszter Úr, hogy a megoldás a béke, de ott van a minszki megállapodás, ott vannak a különböző tárgyalások, még Emmanuel Macron és az ENSZ-főtitkár is elment Moszkvába és Kijevbe. De valójában támogatja Ukrajnát és területi integritását?

Egyértelmű, a területi integritás és a szuverenitás kell hogy képezze a nemzetközi politika és a nemzetközi jog alapját. Ebben nem ismerünk kompromisszumot. Egyértelműen kiállunk az ukránok és Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. De helyre kell állítanunk a békét. Épp ezért már a háború kezdetétől fogva azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését sürgettük. Sőt, még azt is felajánlottuk, hogy Magyarország legyen az a biztonságos helyszín, ahol minden fél és érintett fair és egyenlő feltételek mellett tárgyalhat, csak kezdjük el az egyeztetéseket. Itt vagyunk New Yorkban, megkezdődött a közgyűlés, és hát melyik lehetne a legalkalmasabb és legszélesebb platform a tárgyalások megkezdésére, ha nem az ENSZ. Az ENSZ azért jött létre, hogy lehetőséget biztosítsunk a párbeszédre az egymással szemben ellenséges országok és felek között. Akkor hát miért nem ülünk le tárgyalni, miért nem dolgozunk a békéért, és miért nem teszünk még nagyobb erőfeszítéseket azért, hogy végre béke legyen? Ezzel megelőzhetnénk több ezer, tízezer, sőt százezer ember szenvedését, és azt, hogy hátra kelljen hagyniuk a saját otthonaikat. Szívszorító látni azokat a szétszakított családokat, ahol az anyák a gyermekeikkel, de az édesapjuk nélkül érkeznek meg Magyarországra, szívszorító.

Elborzasztotta Önt Putyin elnök tegnapi megszólalása, amiben lényegében nukleáris csapással fenyegetőzött?

Természetesen, minden olyan döntés és nyilatkozat, amely a háború további eszkalációjához vezet, rossz hír számunkra. Ezért mondjuk azt, hogy bizony már a 25. órában vagyunk. A tegnapi kijelentés miatt is járunk már a 25. órában, és ezért kell végre megoldanunk ezt a krízist.

Több miniszter, külügyminiszter: a brit, az amerikai stb. egyértelműen elítéli Putyin elnök nyilatkozatát, mint a háború eszkalációját. Ön úgy mondja, hogy ez rossz hír, mintha csak egy rossz időjárás-előrejelzés volna.

Ha szeretné, hogy kimondjam, igen, egyértelműen elítélünk mindenkit, aki atomháborúval fenyegetőzik, ez nem kérdés. Semmiképp sem szeretnénk megtapasztalni az atomháború borzalmait. Szeretnénk megőrizni a bolygót az utánunk érkező generációk számára; senki sem szeretné, ha elpusztulna a Föld. Épp ezért az atomfenyegetést, akármelyik oldalról is érkezzen, a lehető legkeményebb módon elítéljük.