Ahhoz gyáva volt a Ryanair-vezér, hogy bezárja budapesti központját

Koronavírus, Budapest, repülőtér, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. Terminál, repülőgép, Wizz Air, repülő, Ryanair
Vágólapra másolva!
Bár korábban teljes kivonulással fenyegetőzött a sorozatos botrányokat produkáló Michael O'Leary, Ryanair-vezér, de ahhoz nem volt bátorsága, hogy teljesen kivonuljon a magyar piacról. A cég vezetője kedden jelentette be, hogy a légitársaság nem számolja fel budapesti bázisát. Jól látszik, hogy a profit mindennél fontosabb O'Leary számára, mint a korábban fennen hangoztatott elvek. Írország egyik leggazdagabb embere, a közel egymilliárd dolláros vagyonnal rendelkező O'Leary, a lakosság védelmét középpontba helyező kormányzati felfogással szembehelyezkedve, ostobaságnak nevezte az extraprofitadót, és az annak kapcsán jelentkező költségeket a fogyasztókra kívánta ráterhelni. A Ryanairt a fogyasztóvédelmi hatóság is megbüntette. 
Vágólapra másolva!

Michael O'Leary, a Ryanair vezére kedden sajtótájékoztatót tartott, ahol megismételte bírálatát a magyar kormány extraprofitadója miatt, miközben szerinte az elmúlt két évben rekordveszteséget kellett elkönyvelniük, egészen pontosan 2,5 milliárd forintot. A cégvezető megismételte, hogy „idiótának" tartja a kormány döntését - írta a Mandiner.

A Ryanair vezetője ezzel együtt bejelentette: nem zárják be a budapesti központjukat, de összesen nyolc útvonalukat szüntetik meg a téli időszakban. Az extraprofitadó bejelentése után a cég már döntött arról, hogy hét járatát szünteti meg.

Szánalmas döntést hozott a Ryanair vezetője Fotó: Csudai Sándor - Origo

Mint arról korábban beszámoltunk, 300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot kapott a Ryanair, miután június 10-én Budapest Főváros Kormányhivatala fogyasztóvédelmi hatósági eljárást indított a Ryanair-DAC légitársasággal szemben az extraprofit-különadó áthárítása témájában. A Ryanair hónapok óta botrányosan bánt az utasaival, és a rá vonatkozó magyar szabályozást is ki akarta kerülni.

Michael O'Leary, a Ryanair csoport vezérigazgatója élesen - több ízben a jó ízlés határait is átlépve - bírálta a magyar kormányt és a polgári-nemzeti kormány egyes képviselőit a háborús válság negatív következményeinek enyhítését célul kitűző, a magyar embereket és háztartásokat óvó intézkedés, az extraprofitadó bevezetése miatt.

A VÁLSÁGADÓ CÉLJA, HOGY A BANKOKNÁL ÉS A NAGYVÁLLALATOKNÁL REALIZÁLÓDÓ EXTRAPROFITOT ELVONVA, AZ ÍGY BEFOLYT ÖSSZEGET A LAKOSSÁGI ÉS A NEMZETI ÉRDEKEK MENTÉN FELHASZNÁLVA LEHESSEN ENYHÍTENI AZ OROSZ-UKRÁN KONFLIKTUS, VALAMINT AZ ARRA ADOTT ELÉGTELEN EURÓPAI UNIÓS VÁLASZOK KRITIKUS HATÁSAIT.

Botrányok

Írország egyik leggazdagabb embere, a közel egymilliárd dolláros vagyonnal rendelkező O'Leary azonban a lakosság védelmét középpontba helyező kormányzati felfogással szembehelyezkedve ostobaságnak nevezte az intézkedést, és az annak kapcsán jelentkező költségeket a fogyasztókra kívánta ráterhelni. Nem ez az első eset, hogy a Ryanair-vezér megbotránkoztató kijelentéseivel hergeli a nyilvánosságot, bírálja a demokratikus felhatalmazással rendelkező állami vezetések legitim döntéseit, vagy gondolja azt, hogy az érvényben lévő szabályok rá nem vonatkoznak.

A Ryanair vezérigazgatója az elmúlt években botrányok sorozatát okozta. Nevezte már idiótáknak az utasokat, a brit kormányt, legutoljára pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel szemtelenkedett Micheal O'Leary, mert nem tetszett neki az extraprofitadó. Eközben a Ryanair járatain borzasztóak a viszonyok; ahogy azt megírtuk, ketten is meghaltak - köztük egy kétgyermekes édesanya -, mert nem volt defibrillátor a gépen.

Nem csak Magyarországon volt gond a Ryanair szolgáltatásával Fotó: Csudai Sándor - Origo

A Rynairrel más országokban is volt probléma

Más országokban is voltak gondok a Ryanairrel. Az ír fapados légitársaság ugyanis nem volt hajlandó megfizetni a pilótákat annak ellenére, hogy nyereséges, ezért a korábbiakhoz képest Belgiumban újra nagyszabású sztrájkot hirdettek a dolgozók. A Ryanair a kritikák szerint az utasokat is semmibe veszi, akiknek a napokban elegük lett a légitársaság nemtörődömségéből.

A Ryanair spanyol stewardesseinek szakszervezete pedig januárig minden héten négy nap sztrájkot tervez, hogy magasabb béreket és jobb munkakörülményeket harcoljanak ki tagjaik számára - ezt közölte korábban az USO szakszervezet egyik vezetője.

A fentebb említetteken túl egyre több "meglepetés" éri a Ryanair légitársaság utasait. Egyik nap például a belgiumi Charleroi repülőtérről a szicíliai Comisóba tartó járatra a Ryanair dolgozói 106 utast engedtek felszállni, holott a repülőgépen összesen 98 ülőhely állt rendelkezésre. Miután az ülések elfogytak, az érvényes jeggyel és beszállókártyával rendelkező hoppon maradt utasok tanácstalanul tébláboltak a repülőgép fedélzetén. A meglepő helyzet lereagálása egy órát vett igénybe.

EZUTÁN A RYANAIR LÉGIUTAS-KÍSÉRŐI MINDENKIT KISZÁLLÍTOTTAK A GÉPBŐL ÉS A REPTÉRI BETONRA TERELTEK. AZ EXTRÉM KÁNIKULÁBAN, A TŰZŐ NAPON AZ UTASOKNAK ÚJABB EGY ÓRÁT KELLETT VÁRAKOZNI

(a légitársaság még ivóvizet sem osztott ki számukra), majd felszólították őket, hogy mindannyian szálljanak át az addigra odagördített és immár elegendő ülőhellyel rendelkező nagyobb repülőgépre - számolt be a nyaralók kálváriájáról egy utas a Sudinfo belga hírportálnak.

Mások kárán gazdagodott Micheal O'Leary, Ryanair-vezér Fotó / Getty Images

Így gazdagodott meg a Ryanair-vezér az utasok lenézésén

A Ryanair 1991-ben azzal robbant be a piacra, hogy alacsonyabb jegyárakkal kezdett dolgozni, növelte a járatok gyakoriságát és megszüntetett mindenféle felesleges költséget.

Ebben láthatjuk az ügy lényegét: az O'Leary által vezetett cég véget vetett mindenféle szolgáltatásnak a fedélzeten, és megszüntette azokat az útvonalakat, amelyek nem voltak nyereségesek. Ezt a politikát valójában a Southwest Airlines által sikeresen végrehajtott stratégia ihlette, és egy "példátlan" dolgot fedezett fel a piacon: az ügyfél az olcsó árakat részesítette előnyben a szolgáltatásokkal szemben. Ez az üzleti stratégia katapultálta a vállalatot, és arra kényszerítette a többi riválist, hogy ők is adják lejjebb a színvonalat, és hozzanak létre olcsó lehetőségeket a repülésre - írja elemzésében a Tűzfalcsoport.

A botrány akkor robbant ki, amikor - természetesen - a Ryanair gépei is késtek vagy lemondták a járatokat. Ekkor ugyanis nem fizettek kártérítést. O'Learynek egy nap elege lett abból, hogy a panaszokat hallgassa, és a „Nem fizetünk visszatérítést" című kiadvánnyal rendezte az ügyet. „

- írta.

Michael O'Leary arrogáns, trágár és személyes támadásokban is megnyilvánuló stílusa nem újdonság a nemzetközi sajtóban, legyen szó akár állami vagy nemzetközi intézményekről, egyéb szervekről vagy versenytársakról.

AZ ÍR MILLIÁRDOS NEVEZTE MÁR „BOLONDNAK" AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, „ERŐSZAKOLÓNAK" A REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETŐ BAA-T, „BAROMNAK" A BRITISH AIRWAYST, ÉS SZÓLÍTOTT FEL ERŐSZAKRA AZ UTAZÁSI IRODÁKKAL SZEMBEN.

A Ryanair vezére emellett gyakorta gondolja úgy, hogy rá nem vonatkoznak az érvényben lévő szabályok. Az ír üzletember korábban

TAXIRENDSZÁMOT ÉS MÉRŐÓRÁT SZERELTETETT FEL LUXUS MERCEDESÉRE ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A - KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOKAT MEGKERÜLVE - A BUSZOKNAK ÉS A TAXIKNAK FENNTARTOTT SÁVBAN KERÜLHESSE KI A VÁROSI FORGALMAT.

A visszaélés óriási közfelháborodást váltott ki Írországban, az eset kapcsán még Seamus Brennan, az ír kormány akkori közlekedésért felelős minisztere is megszólalt, elítélve a rosszhiszemű magatartását.

A botrány ellenére azonban O'Leary később sem hagyott fel a nyilvánosság megtévesztésével; 2007-ben a légitársaság szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatban vezette félre a közvéleményt, mikor - az ehhez szükséges információk és számadatok hiányában - egy sajtótájékoztató keretein belül valótlanul állította, hogy légitársasága felére csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását. Szakértői vizsgálatok később bebizonyították, hogy kijelentése nem állja meg a helyét, ráadásul a számítások arra is rámutattak, hogy a vállalat károsanyag-kibocsátása az adott időszakban nemhogy csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, tendenciózusan emelkedett.

Azt, hogy a Ryanair-vezér milyen mértékben helyezi az üzleti érdeket az emberiességi és a morális szempontok elé, azt a konkrét esetekben az ügyfelek és a légitársaság alkalmazottainak irányába tanúsított hozzáállása is egyértelműen szemlélteti.

Az izlandi Eyjafjallajokull tűzhányó 2010-es kitörésekor, a vulkanikus folyamatok hatására vastag hamufelhő borította be Európa légterét, mely komoly repülésbiztonsági kockázatot jelentett, így a légiforgalmi irányítás a légtér lezárása és a légi közlekedés leállítása mellett döntött. O'Leary határozottan tiltakozott - az állítása szerint - „teljesen szükségtelen" döntés ellen, és önös üzleti érdekből biztonságosnak minősítette a repülést. Az esettel összefüggésben megszületett későbbi tanulmány azonban kimutatta, hogy az intézkedések hiányában a repülőgépek komoly szerkezeti károsodása következhetett volna be, mely a balesetveszély közvetlen kockázatával járt volna együtt.

O' Leary botrányait a Tűzfalcsoport itt gyűjtötte össze.