Itt a bizonyíték: pénzért nem a magyar érdekeket képviseli a magyar baloldal az ukrajnai háborúban
Márki-Zay Péter
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Augusztus végén robbantotta ki a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányát egy véletlen elszólással, Márki-Zay Péter, amikor kiderült, hogy - a törvények előírásaival ellentétben - az Egyesült Államokból pénzelték az ellenzék választási kampányát. A pénzek az Action for Democracy nevezetű álcivil szervezeten folytak keresztül, melynek ismert egykori amerikai baloldali politikusok voltak a vezetői között. volt. Ráadásul mellettük feltűnt a szervezetben Wesley Clark nyugalmazott amerikai tábornok is, akinek szereplése érthetetlennek tűnt, hiszen egyrészt nem politikus, másrészt nem kampányszakértő, hanem katona. Mára egyértelműen kiderült, az amerikaiak nem egyszerűen azért pénzelték a magyarországi baloldalt, mert meg akarták dönteni Orbán Viktor kormányát, hanem azért, hogy Márki-Zayék közvetlenül és szorosan képviseljék az amerikai érdekeket, már a választási kampányban is. Bebizonyosodott: a finanszírozó amerikaiak utasították Márki-Zayt, Karácsonyt és Gyurcsánynét, hogy agresszívan támogassák Magyarország részvételét az ukrajnai fegyverszállításokban. A magyarországi baloldal pedig szolgaian engedelmeskedett is.
Augusztus végén pattant ki a baloldal kampányfinanszírozási botránya, amikor Márki-Zay Péter korábbi kormányfőjelölt arról beszélt egy podcast adásban, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) a kampány utolsó számláit egy több száz millió forintos külföldi adományból fizette ki.
Az adományozó az amerikai székhelyű Action for Democracy nevű szervezet, amelynek Karácsony Gergely főtanácsadója, Korányi Dávid volt az igazgatója. Korányi egyébként a Bajnai-kormány korábbi államtitkára, a volt kormányfő egyik fontos embere volt.
Az Action for Democracy egy közleményben elismerte az MMM-nek nyújtott támogatást, bár furcsa módon - azt állították, ez nem volt beavatkozás a választásba.
Csakhogy összesen kétmilliárd forintot folyósítottak Márki-Zay szervezetén keresztül a magyar baloldalnak, ők pedig kampányszámlák fizetésére használták fel.
Egy amerikai tábornok utasítgatta Márki-Zayt
Az egész kampányfinanszírozási botrány érdekes aspektusa, hogy az Action for Democracy testületében kulcsszereplő Wesley Clark is. Wesley Clark nyugalmazott tábornok, akivel Márki-Zay – elmondása szerint – a választási kampány finisében "konzultált". Wesley Clark egyébként egyik fő felelőse volt az 1999-es jugoszláviai NATO-bombázásoknak.
Visszavonulása óta az üzleti életben, elsősorban az energiaszektorban aktív, igazgatósági tagja az Atlantic Councilnak, s a 2008-as demokrata előválasztás során Hillary Clintont támogatta.
2015-ben pedig Victor Ponta akkori román baloldali kormányfő mellett vállalt katonai tanácsadói állást - nyilván az amerikai pénzekért ott is az amerikai érdekek képviseltét követelve.
Márki-Zay a Clarkkal való beszélgetés után kijelentett: Magyarország biztonságát a NATO garantálja, amíg erős a NATO szövetség, addig Magyarország határain kívül tartható a háború. Ez is világosan mutatja, hogy a Márki-Zay és az általa vezetett baloldal teljes mértékben az amerikai álláspontot képviselte, és képviseli mai napig az ukrajnai háborúban.
Márki-Zay maga mondta ki a kampányban, hogy támogatná Ukrajna felvételét a NATO-ba, és szerinte Magyarországnak olyan hűségesnek kellene lennie a NATO-hoz, mint amennyire a románok. Elmondta:
amennyiben a NATO úgy dönt, akár katonai segítséget is adna Ukrajnának.
Ez a kijelentése teljesen megegyezik Wesley Clark álláspontjával, aki szintén teljes mellszélességgel síkraszállt Ukrajna katonai támogatása mellett.
Kunhalmi leleplezése
Már csak hab a tortán, hogy Márki-Zay azt is elárulta a Clarkkal való tárgyalásáról, hogy "Clark is utalt arra, hogy Orbánt a nyugati világban Putyin-bábként tartják számon, és visszatetszést kelt az a hintapolitika, amellyel évek óta gyengíteni, bomlasztani akarja a miniszterelnök Magyarország európai és transzatlanti kapcsolatrendszerét."
Ez a mondat annak fényében számít önleleplezőnek, hogy Kunhalmi Ágnes korábban azt mondta,
volt egy saját MMM-es tanácsadói kör magyar és külföldi tanácsadókkal. Ők valamilyen oknál fogva még az utolsó körben is a putyinozó plakátokat erőltették.
Kunhalmi nyilatkozatából egyértelmű, hogy az amerikai kampánytanácsadók és magyar vazallusaik (például Korányi) utasításaival nem lehetett szembeszállni. Márki-Zay és Kunhalmi nyilatkozata alapján tehát nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az amerikaiak azért adták a pénzt az Action for Democracyn keresztül, hogy a baloldali pártok az ő utasításaikat hajtsák végre. Az eredeti terv szerint a választás után, de a háború keresztülhúzta a számításaikat, már a kampányban élesen szembe kellett fordulniuk a magyar érdekekkel.
Ha megnyerték volna a választást, már Magyarország is aktívan fegyvereket szállítana Ukrajnába, és minden amerikai követelést teljesítenének.
Benyújtották volna a számlát
Senkinek nem lehet kétsége a felől, hogy az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek az ő kampányukba. Ennek számos módja lehetett volna; felvásárlás, állami tulajdonban lévő jól jövedelmező üzletágak megszerzése és még sorolhatnánk – minderről már Horváth József beszélt.
Ilyen ár lett volna az is, hogy
a baloldal győzelme esetén Magyarország aktívan szállítana fegyvereket Ukrajnába.
A VOLT TITKOSSZOLGÁLATI VEZETŐ SZERINT EGYÉRTELMŰEN NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZATNAK MINŐSÜL, HA ELLENŐRIZETLEN, TISZTÁZATLAN TULAJDONI HÁTTERŰ SZERVEZETEKEN KERESZTÜL KÜLFÖLDRŐL BEFOLYÁSOLJÁK A MAGYAR BELPOLITIKAI FOLYAMATOKAT
Éppen ezért a nemzetbiztonsági törvény mihamarabbi módosítására van szükség, hiszen a jogszabályt hozzá kell alakítani a jelenkor kihívásaihoz – jelentette ki Horváth József.