Százezer kisvállalkozás marad benne a rezsicsökkentésben

gázóra, mérőóra, rezsi, rezsicsökkentés, illusztráció
Debrecen, 2012. október 1. Háztartási fogyasztásmérő gázóra. A TIGÁZ Zrt. Debreceni Üzemigazgatósága 11 megyében látja el energiával a fogyasztókat. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Vágólapra másolva!
Az orosz-ukrán háború, az európai elhibázott energia és szankciós politika miatt az egekbe emelkedtek a rezsiárak kontinensszerte. Éppen ezért a magyar kormány az emberek védelme érdekében fenntartja a rezsicsökkentés politikáját a teljes háztartási szektorban, valamint százezer kis- és középvállalkozás körében is.
Vágólapra másolva!

- mondta Orbán Viktor kormányfő pénteken a Kossuth rádiónak.

Ezek voltak a korábbi szabályok

A kis- és középvállakozásokra vonatkozó rezsicsökkentés szabályai 2021. december 5-től léptek hatályba. A kormányrendelet alapján azon vállalkozások voltak jogosultak egyetemes szolgáltatóval határozott idejű, legfeljebb 2022. június 30-ig tartó villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, a jogszabályban meghatározott árszabás szerint (azaz A1 árszabásban hozzávetőlegesen 31 Ft/kWh díjért),

  • amelyek egy másik kormányrendeletben meghatározott adatok alapján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek,
  • amely körben fontos, hogy nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 4 milliárd forint lehet; és
  • összes foglalkoztatotti létszámuk legfeljebb 10 fő; továbbá
  • a létesítő okiratukat 2021. november 22-e előtt írták alá, illetve egyéni vállalkozás esetén a nyilvántartásba vétel ezen időpont előtt történt.
Teljesen egyedülálló lépés a magyar rezsicsökkentés Forrás: MTI/Oláh Tibor

Magyar unikum a rezsicsökkentés

Mint arról az Origo többször is beszámolt, miközben számos uniós tagállamban brutális mértékben drágultak a rezsiköltségek az elmúlt egy évben, hazánkon kívül sehol nincs hatályban a rezsicsökkentéshez hasonló átfogó intézkedés a lakosság terheinek mérséklésére. Több országban megduplázódott a földgáz vagy az áram ára, de arra is van példa, hogy a korábbinál négyszer-ötször kell többet fizetni ezekért a tételekért.

Hazánkon kívül az összes EU-s tagállamban emelkedtek a rezsiköltségek az áprilisig eltelt esztendőben, sok helyen a rendkívüli drágulás elsősorban a kőolaj és a földgáz áremelkedésének köszönhető. Ezek a nyersanyagok már tavaly év végén jócskán többe kerültek, mint az azt megelőző időszakban, s az ukrajnai konfliktus körüli bizonytalanság – mint például az orosz energiahordozók lehetséges embargója – tovább drágították a földgázt és a kőolajat.

Brutális drágulások

A Magyarországon tíz éve bevezetett rezsicsökkentéshez hasonló átfogó segítségre azonban a többi uniós államban nem számíthatnak a háztartások, így Európa-szerte akár a korábbi ár többszörösét fizethetik a gázfűtésért vagy az áramért, de sok helyen jelentősen emelkedett a fűtőolaj ára is.

Az EU 26 tagállamában átlagosan 35,2 százalékkal, vagyis több mint harmadával nőttek a rezsiköltségek, s Lettországban például 335 százalékos volt az emelkedés mértéke.

A szociális és jóléti intézkedésekre hagyományosan sok figyelmet összpontosító Franciaországban idén átlagosan 14 százalékkal kerül majd többe a háztartások rezsije az előrejelzések szerint, de több nyugat-európai államban is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk az embereknek, amikor a hónap végén befizetik a számláikat.

Írországban 45, Luxemburgban 41, Belgiumban pedig közel 26 százalékkal nőttek a rezsiköltségek. Hollandiában még ennél is magasabb – 86 százalékos – volt a drágulás mértéke.

A korábbinál jóval több teher hárul több balti állam háztartásaira is. Észtországban idén áprilisban átlagosan közel 60 százalékkal emésztett fel több költséget egyhavi rezsi, mint egy évvel korábban. Litvániában ez a szám 37,9 százalék, Lettországban pedig egészen extrém módon – 335 százalékkal – nőttek a rezsi terhek.

A régiónkból Csehországot, a mediterrán térségből pedig Olaszországot érdemes kiemelni: utóbbi helyen 28, míg a V4-es államban 18 százalékkal drágultak a rezsiköltségek. Az EU egyik legszegényebb országában, Romániában szintén jelentősen, 65 százalékkal emelkedett a lakosoknak ez a kiadása.

Lettországban ötszörösére nőtt a földgáz ára Forrás: shutterstock

Ötszörös áremelkedésre is volt példa

Érdemes külön-külön is szemügyre venni a rezsit alkotó tételek drágulását, amelyek jelentős társadalmi csoportoknak okozhatnak súlyos anyagi többletterheket. Ilyen a lakbér emelkedése, amely az említett balti államok közül Lettországban 32, Észtországban pedig 34,4 százalékos volt. Számottevően kell többet fizetni a lakásbérlésért Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban is, ahol 24, 19, illetve 11 százalékos volt a drágulás volumene.

Elképesztő adatokat kapunk akkor, ha a háztartási földgáz árának emelkedését nézzük a különböző országokban.

Ebben a kategóriában a lettek terhei nőttek a leginkább, mivel ott közel öt és félszer kerül többe a háztartási földgáz, mint egy évvel korábban. Horvátországban áprilisig 270 százalékkal nőtt ez a tétel, de több másik államban is meghaladja a drágulás mértéke a triplázódást. Belgiumban és Észtországban 230, illetve 237 százalékkal lett magasabb a földgáz ára, de például Görögországban is már több mint duplájába kerül, mint egy évvel korábban. Romániában egyes szolgáltatóknál a négyszeresére emelkedett a gáz ára.

Az áram drágulása is szembeötlő a tagállamok jelentős részében. Litvániában három és félszeresére, Lettországban pedig közel négyszeresére nőtt a háztartások elektromossággal történő ellátásának költsége, az észt lakossági fogyasztókat pedig 119 százalékos drágulás sújtja.

Belgiumban és Spanyolországban átlagosan duplájára nőtt az áramszámla, Olaszországban pedig ennél többel, 131 százalékkal. Svédországban, ahol a háztartások többsége árammal fűt, 32,4 százalékos volt a drágulás ezen a téren.

Több tagállam polgárainak a tavalyinál jóval borsosabb árat kell fizetniük a fűtőolajért is. Ez Ausztriában 118,5 százalékkal kerül most többe, de a német, a finn, a görög, az ír, valamint a luxemburgi lakosok pénztárcáját is jelentősen megterheli a drágulás, amelynek mértéke 65 és 90 százalék közötti volt ezekben az országokban.