Frank Füredi szociológus professzor, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa laudációjában kiemelte, hogy a nyugati országok a mai napig képtelenek megérteni, miért olyan fontos a szuverenitás Magyarország számára, azonban a könyv kiválóan elmagyarázza ezt. A szociológus professzor egyetértett a könyv azon tézisével, hogy
a nemzeti és globális integráció verseng egymással hazánkban is, ezért is fontos, hogy az Orbán-rendszer megerősítette a hazai értékeket, amelyek által elkezdett kiépülni a hazai érdekvédelmen alapuló nemzeti blokk.
Meglátása szerint a nemzeti kultúra hegemóniájának megteremtésére és megerősítésére még nagyobb szükség lenne, amely feladatot a konzervatív értelmiségnek dedikálná.
Békés Márton, a kötet szerzője, az Intézet igazgatója azzal kezdte gondolatait a kerekasztal-beszélgetés során, hogy napjainkban folyamatosan olyan új helyzetek állnak elő, amelyek új fogalmakat követelnek meg. Hangsúlyozta, hogy az Antonio Gramsci marxista filozófus által megalkotott „történelmi blokk" fogalmából kiindulva alkotta meg a „nemzeti blokk" fogalmát, amelyet a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) hosszútávú politika integrációra irányuló stratégiájának tart.
G. Fodor Gábor politikai filozófus, az Intézet stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy kétféle politikatudomány létezik: az egyik a rögzült dolgokat, míg a másik – nehezebb utat választva – magát a mozgást és kreativitást vizsgálja, és ez a könyv utóbbira tesz kísérletet. Meglátása szerint azok a könyvben megjelenő törvények, fogalmak, leíró kategóriák, amelyek az elmúlt 12 év korszakát próbálják jellemezni, abszolút érvényesek, és ez mindenki számára látható, tapasztalható is a mindennapokban. A könyv ezek összességét egy magasabb absztrakciós szintre emeli és az aktuálpolitika horizontján túl értelmezi azokat.
Galló Béla politológus, az Intézet tudományos főmunkatársa szerint
utoljára az 1945 után volt tapasztalható olyan jellegű világpolitikai átrendeződés, mint most az orosz–ukrán háború következtében.
Éppen ezért tartaná fontosnak, hogy az átalakuló világrendben a „szellemi együttműködés rendszere" is kialakuljon a NER mellett, hiszen a nemzeti érzelmű jobboldaliak mellett a Gramscihoz hasonló patrióta baloldali gondolkodók is hozzá tudnának járulni hazánk sikerességéhez.
Békés Márton azt fűzte hozzá a gondolathoz, hogy
az elmúlt tizenöt év válságai (gazdasági, migrációs, koronavírus, háborús) is bebizonyították, hogy ilyen nagy horderejű időkben a külföldi minták másolása helyett egy olyan belülről vezérelt államfilozófiai megközelítés alkalmazására van szükség, mint amit a NER képvisel.
Galló Béla szerint a felsorolt krízisek mind a globalizmus vadhajtásainak köszönhetők, aminek következtében az államok ismételten rádöbbentek arra, hogy a nemzetek jelentik azt a politikai keretet, amiben a geopolitika és a földrajzi determináltság értelmezhető. G. Fodor Gábor úgy vélekedett, hogy a mostani háborús helyzet kapcsán is tetten érhetőek a beavatkozási és belerángatási kísérletek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy ne mi dönthessünk magunkról.
Meglátása szerint a belülről vezérelt, magabíró Magyarország gondolata nem magától értetődő, azért az elmúlt tizenkét évben rendre meg kellett harcolnunk.
A könyv szerzője azon gondolatát is megosztotta a hallgatósággal, hogy amíg korábban a baloldal erényének volt tekinthető a gondolati struktúrákat felvázoló intellektuális és szellemi termelés, addig manapság a jobboldal végzi el ezt a feladatot Magyarországon. Példaként említette, hogy az Intézet Új idők könyvsorozata, valamint 21 című zsebkönyvsorozata is azon ambíciót és igényt szolgálja, hogy hazai szerzők gondolataival újítsa meg a magyar politikai gondolkodást. Galló Béla szerint
egyenesen „szellemi sivatagban mozog a mai magyar baloldal", amely teljes mértékben elvesztette identitását és kultúraképző erejét, és ehelyett csak a nyugati neoliberális áramlatokra tud rácsatlakozni.
Arra is emlékeztett, hogy a magyar baloldal valójában tartósan mindig csak nemzetközi segítséggel tudott megkapaszkodni a magyar társadalomban.
G. Fodor Gábor úgy vélekedett, hogy amíg korábban a jobboldal versenyhátrányban volt ezen szellemi térben, addig manapság versenyelőnyt tud szerezni azáltal, hogy nem más, hanem mi magunk meséljük el azon történeteinket, amelyek rezonálnak az olvasó érzéseivel is. A Kommentárhoz hasonló folyóiratok, szellemi és tudományos műhelyek beindították azt a folyamatot, amelynek keretében többé nem hagyják kisajátítani az értelmezés és ítéletalkotás monopóliumát a baloldalnak.
A kerekasztal-beszélgetés után Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője tartott aktuálpolitikai előadást a vasárnapi választások kapcsán, a közvélemény-kutatások átlagolt eredményei alapján. A felmérések alapján többek között arra mutatott rá, hogy
a 2018-ban a Jobbikra szavazó állampolgárok 24 százaléka átpártolt a Fideszhez, ami akár a regnáló kormány javára döntheti el a billegő körzeteket az északkelet-magyarországi megyékben.
Azt azonban kiemelte, hogy a számokban nem lehet maradéktalanul megbízni, ezért a választáson való részvételre buzdított.