Így támadják összehangoltan a brüsszeli liberálisok Magyarországot

Mark Rutte

Tudatos támadást indítottak Magyarország és Lengyelország ellen a brüsszeli liberális politikusok - ez derült ki a spanyol sajtóból, amely nyilvánosságra hozta az Európai Parlament egyik volt spanyol képviselőjének magánbeszélgetéseit. Carolina Punset a korrupciós botrányok sorozatába keveredett ALDE nevű liberális frakció tagja volt, amely most Renew Europe néven működik. A Mediaworks Hírcentrum sorozatban mutatta-mutatja be, hogyan működik a Magyarország elleni kampány, és milyen szerepet játszanak ebben a Momentum politikusai. 

Ahogy azt megírtuk, világosan kiderült egy volt spanyol liberális képviselő magánbeszélgetéseiből, hogy a baloldal azért támadja Magyarországot és Lengyelországot, mert félnek a muszlim bevándorlóktól. Ellenük nem mernek fellépni, mert tüntetésektől, támadásoktól, merényletektől tartanak. Magyarország és Lengyelország esetében ezektől nem kell tartaniuk, ráadásul még "jó pontokat" is szerezhetnek az agresszív muszlim vagy muszlimpárti aktivistáknál, illetve a Soros-hálózatnál. Ez a spanyol Periodista Digital nevű honlapon közzétett írásból derült ki, amely egy volt spanyol uniós képviselő különféle magánbeszélgetéseit foglalja össze. Carolina Punset korábban a Ciudadanos képviselőjeként a liberális ALDE pártcsaládban tevékenykedett.

A spanyol portálon megjelent cikkből kiderül, hogy Carolina Punset szerint a szólásszabadság igazi ellenségei nem Magyarország és Lengyelország, hanem a politikai korrektség brüsszeli szószólói - írja a Mediaworks Hírcentrum a Magyar Nemzeten megjelent írásban.

Punset a magánbeszélgetések sorozatában feltárta, hogy miközben Magyarországot és Lengyelországot folyamatosan elítélik Brüsszelben, a szólásszabadságot Európában fenyegető legfontosabb veszélyeket figyelmen kívül hagyják. Punset szerint ha a képviselők valóban elvi álláspontot képviselnek a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban, akkor fel kellene lépniük az újságírók és tanárok elleni erőszakos támadások ellen, például a Charlie Hebdo és Samuel Paty esetében.

Ehelyett

a liberális EP-képviselők azokat az országokat támadják - Magyarországot és Lengyelországot - ahol a véleménynyilvánítás szabadságát védik.

A volt uniós képviselő szerint a szólásszabadság elleni legkomolyabb fenyegetést Európában a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni iszlamista terrortámadás jelentette.

Politikai értelemben azonban nagyon nehéz szót emelni, hiszen Európában sok muzulmán él, és felmerül a politikai korrektség problémája

– fogalmazott egyszer Punset, aki arról is beszélt:

Amikor Brüsszelben élsz, egy muszlimok által birtokolt városban élsz. Rengeteg nő visel fejkendőt. Problémáid lehetnek abból Brüsszelben, ha határozottan felszólalsz ebben a témában. Ezzel szemben, ha az EP képviselői Magyarországot vagy Lengyelországot kritizálják, abból nem származhat gondjuk. Sem politikai értelemben, sem pedig úgy, hogy emiatt tüntetnének ellenük.

Ezek ismeretében nem meglepő, hogy a Renew Europe magyarországi tagjaként a Momentum ugyanezt a kettős mércén alapuló politikát követi és folyamatosan támadja saját országát és annak kormányát.

A legmegdöbbentőbb, leleplező erejű eset az volt amikor 2020 októberében kiderült, hogy

Donáth Anna, a párt EP-képviselője rendszeresen egyeztet a Magyarországot lejáratni próbáló Vera Jourovával.

Bár Donáth vehemensen tagadta, hogy ő vagy a pártja bármilyen formában egyeztetett volna az Európai Bizottság liberális alelnökével, a Hír TV bemutatott egy felvételt, amelyen elszólta magát a momentumos politikus, beismerve, hogy rengeteg informális beszélgetést és telefonhívást folytatott Jourovával, sőt másokkal is. Vera Jourova ezt megelőzően egy 2020. szeptemberi interjúban a Der Spiegelnek úgy fogalmazott: „Magyarországon nem illiberális demokrácia, hanem beteg demokrácia van." Azt is mondta, hogy „a magyar médiában alig jelenik meg a kormánnyal kapcsolatos kritika, így a magyarok nagy része nem tud saját véleményt alkotni."

A Momentum belső köreiből kiszivárgott videó felfedte, hogy a kapcsolatot többször is határozottan tagadó Donáth Anna valójában meglehetősen jó viszonyt ápol és sokszor egyeztet az Európai Bizottság alelnökével.

Engem rengetegen keresnek. Hát a jogállamisági kérdések hozzám tartoznának. Vera Jourovával háromnaponta beszéltem telefonon. Informálisan

– hangzott el a felvételen.

Ráadásul nem Jourová az egyetlen, akivel Donáth összejátszik, ez is kiderült a momentumos EP-képviselő szavaiból.

Mindebből világossá válik, hogy

a Momentum a magyar érdekek képviseleténél előbbre valónak tartja a liberális pártcsalád politikájának szolgálatát.

Magyarországon a kettős mércét alkalmazó liberálisok szövetségese a Momentum: a most már Donáth Anna által elnökölt párt folyamatosan támadja a magyar kormányt Brüsszelben – ahelyett, hogy a hazai érdekek képviseletében cselekedne. Ennek egyik látványos pontja a bevándorlási politika.

Donáth Anna európai parlamenti képviselőként még tavaly decemberben – a belarusz válság csúcspontján – is amellett érvelt, hogy bár az EU megbukott 2016-ban a migrációs politika tekintetében, nem kellenek kerítések Európába, azok ugyanis nem jelentik a helyzet megoldását.

Ezen véleményre erősített rá a korrupciós botrányba keveredett Cseh Katalin is, aki a múlt év végén a lengyel–belarusz határig ment, hogy elmondhassa: nem a migránsok, hanem Putyin és Lukasenka elnök jelenti a legnagyobb veszély Európára. Az ALDE európai parlamenti frakciójában, a Renew Europe politikai csoportban általánosnak számítanak a kettős mérce logikája mentén megfogalmazott, migrációt támogató vélemények.

Cseh Katalin és férje, a szintén momentumos Berg Dániel Bajnai Gordonnal a nyári luxuslakodalmukon Forrás: Facebook

Ezek legfőbb támogatói között van például Sophie in 't Veld.

A holland liberális politikusnő Magyarország és Lengyelország egyik leghangosabb ellensége.

In 't Veld az elmúlt heteket azzal töltötte az EP állampolgári jogi (LIBE) bizottságában, hogy kötelezettségszegési eljárást szorgalmazzon a lengyelek ellen, mert szerinte nem tartották tiszteletben a migránsok jogait a Belarusszal közös határszakaszon. A szakbizottság egyik január eleji ülésén azt mondta, nem érti,az Európai Uniónak „miért jelent gondot pár ezer migráns". Mindez nem meglepő annak fényében, hogy Sophie in 't Veld már 2016-ban az Orbán-kormányt is támadta a szigorú migrációs álláspontjáért. Akkor a magyarországi kvótanépszavazást akarta megakadályozni, mondván: az nem fér össze az uniós joggal, s megtéveszti az embereket.

In 't Veld egyébként szerepel a Soros György egyik szervezetének „megbízható" EP-képviselőket tartalmazó listáján.

Korábban a migránskvóta szorgalmazása mellett olyan mondatok hagytál el a száját, mint: „Nem kellene lezárni a határokat. Az Európa mint bevehetetlen erőd koncepciója nem működik. Soha nem is működött."

Meg kell említeni Guy Verhofstadtot is. A volt belga miniszterelnök, az ALDE egykori EP-frakcióvezetője mára háttérbe szorult az uniós parlamentben, de továbbra is egyfolytában támadja a magyar és lengyel kormányt. Ami a bevándorlási álláspontját illeti, Verhofstadt minden, kvótát sürgető állásfoglalást megszavazott az EP-ben. 2017-ben például támogatott egy olyan dokumentumot, amelyben szerepel: az uniós tagállamoknak szisztematikusan be kellene fogadniuk menedékkérőket Görögországból és Olaszországból. Egy 2017-es EP-határozatban igennel voksolt arra is, hogy a menekültek fogalmát terjesszék ki az éghajlatváltozás és a szegénység következtében a származási országukat elhagyókra is. Az Európai Parlamentben több alkalommal heves felszólalásokban támadta a magyar migrációs politikát, főként a határkerítést, amely szerinte nem a megfelelő megoldás a problémára.

Az ALDE 2019-es, az európai parlamenti választásokat megelőző reklámfilmjében Verhofstadt a kerítések lerombolójaként szerepelt.

A képeken egy szögesdrótokkal ellátott határzár jelenik meg, amelyet Guy Verhofstadt beúszó feje rombol le. A videóban a határzáron kívül Magyarországot és Orbán Viktort is támadják, és ismét hitet tesznek amellett, hogy Európa egységében van az erő, és a megosztottság csak káoszhoz vezet – utalva ezzel az erős nemzetállamok koncepciójának és az Európa Egyesült Államok víziójának szembenállására.

A belarusz válság kapcsán a többi liberálishoz hasonlóan nagyon kritikus volt a lengyelekkel. Bírálta az Európai Bizottságot is, amely szerinte egyszerűen megengedi, hogy a lengyel hatóságok letartóztassák a migránsokat. A Deutsche Wellének adott tavaly decemberi interjújában pedig arról beszélt: alapvető változásra van szükség az európai migrációs politikában.

Szerinte egyszerű a megoldás: egyhangú szavazás helyett minősített többségi döntéshozatalra van szükség.

Meg kell említeni, hogy a liberális pártcsaládot az elmúlt években több korrupciós botrány rázta meg. Ez elérte a magyarországi pártjukat, a Momentumot is.

Szinte csak a magyar sajtó jobboldalán cikkeznek Cseh Katalin korrupciós botrányáról.

A Momentum európai parlamenti képviselőjéhez és családjához köthető cégek a múltban gyanús körülmények között nyertek el mintegy 4,8 milliárd forint értékű uniós támogatást. A vállalkozások feltehetőleg szisztematikusan együttműködve, a székhelyeikkel, fióktelepeikkel trükközve maximalizálták a profitot.

Nemrég a gyanús ügyletek miatt a Gazdasági Versenyhivatal házkutatásokat tartott, és versenyfelügyeleti eljárást indított.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, de vizsgálódik a OLAF, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatal is. A Mediaworks Hírcentruma még tavaly szeptemberben a liberálisok egykori frakcióvezetőjét, Guy Verhofstadtot kérdezte Cseh ügyéről, azonban a belga exminiszterelnök úgy tett, mintha sosem hallott volna momentumos korrupciógyanús esetről.

Guy Verhofstadt

Pedig Verhofstadtnak sem kell messzire mennie a gyanús pénzekért. A Paradise-iratok 2017-es nyilvánosságra kerülésekor derült ki, hogy a belga Exmar csoport – amelynek igazgatótanácsában Verhofstadt működtetett egy offshore céget is.

Az is közismert a belga politikusról, hogy rengeteg állást halmoz fel: már több mint öt évvel ezelőtt a százezer eurót közelítette meg az európai parlamenti képviselőség melletti munkáiból származó havi bevétele.

Csak a Sofina alapkezelő cég igazgatóságában betöltött pozíciójáért 2014 és 2019 között mintegy másfél millió eurót vett fel. (A Sofinának jelentős tulajdonrésze van a fent említett – offshore tevékenységet is végző – Exmarban – a szerk.) Sőt, összeférhetetlenségre vall, hogy épp közvetetten a Sofina piaci pozícióit és tulajdonszerzését erősítette, amikor a görög válság idején a szaloniki vízmű privatizációját szorgalmazta az EU és Athén hitelmegállapodásának keretében. Az ügynek sosem lett komolyabb következménye az EU-ban. Mindezek fényében visszatetsző, hogy

Verhofstadt napokkal ezelőtt lényegében megfenyegette az Európai Bizottságot, hogy kezdje el alkalmazni a lengyelekkel és magyarokkal szemben az uniós források elvételét lehetővé tévő jogállamisági mechanizmust.

Mint azt a Twitteren írta, amennyiben az EB nem így tesz, le is lehet cserélni a testületet olyanokra, akik viszont cselekvőképesek.

A Magyarországot rendszeresen támadó holland miniszterelnök, Mark Rutte. Az ALDE régi tagja, a Momentum európai szövetségese, aki immár rekordhosszú ideje irányítja Hollandiát – a friss felmérések szerint rekord magas állampolgári bizalmatlanság mellett.

Rutte nevéhez fűződik a Benelux-állam leghosszabb kormányalakítási folyamata is. 2021 elején megbuktatta a saját kormányát, miután tarthatatlanná vált a családtámogatási botrány nyomán kialakult helyzet.

Kiderült ugyanis, hogy a holland hatóságok jogszerűtlenül vonták meg családok százaitól a nekik járó szociális juttatásokat.

Mark Rutte Forrás: AFP/ANP MAG/Bart Maat

Zömében kettős állampolgárokat felvonultató családokról volt szó. Miután Rutte ennek ellenére is megnyerte a tavaly márciusi választásokat, jött a következő botrány: egy kiszivárgott feljegyzés szerint egyértelműen egy kereszténydemokrata politikus kormányból való elmozdításán munkálkodott. Amikor erről a hágai parlamentben kérdezték, „nem emlékezett" a történtekre. Tavaly decemberben aztán az Európa Tanácstól jött az újabb pofon: az általában Közép-Európával szemben kritikus szervezet egyértelműen kimondta, hogy bajok vannak a holland jogállamisággal. Pedig hónapokkal azelőtt Mark Rutte még azzal érkezett az uniós állam-és kormányfők brüsszeli csúcsértekezletére, hogy „Magyarországnak nincs keresnivalója az EU-ban". A liberális kormányfő akkor épp a gyermekvédelmi törvény miatt bírálta az Orbán-kormányt, s az is elhagyta a száját, hogy „térdre kell kényszeríteni az országot" a jogszabály ügyében. Nem meglepő az sem, hogy Rutte az, aki a brüsszeli csúcsértekezleteken a magyarok és a lengyelek megbüntetése mellett kampányolt.

Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság azt már nem illette kritikával, hogy tavaly novemberben holland rendőrök egy Covid-tüntetésen a tömegbe lőttek. Mint azt a brüsszeli testület akkor mondta, az incidenst holland belügynek tekintik.

Ez is mutatja a kettős mércét, amit Brüsszelben követnek az uniós politikusok.