Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A legfontosabb kérdésben kis híján ölre mentünk. Ez az energiaárak kérdése volt – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcsról. Mint mondta, „a csehek, a lengyelek, a szlovákok és mi, magyarok ragaszkodtunk ahhoz, hogy az energiaárak emelkedését meg kell fékezni, a spekulánsokat ki kell tenni a rendszerből és a rezsicsökkentés eredményeit meg kell védeni, és nem szabad megengedni, hogy újabb energiaadót vezessenek be, ezúttal a lakástulajdonosokra és a gépkocsit használókra".
A csata folytatódni fog – zárta videóját Orbán Viktor.
Az Európai Bizottság alapvetése, hogy a piaci szereplőket magas energiaárakkal kell fogyasztásuk, és így károsanyag-kibocsátásuk csökkentésére kényszeríteni. Nyáron Brüsszel a kvótakereskedelmi rendszer lakossági kiterjesztésére tett javaslatot, amivel lényegében egy új adó típusú ösztönző formájában, mesterségesen megemelné a háztartások energia- és üzemanyagköltségeit
- minderről már Hortay Olivér beszélt az Origónak. A Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője kijelentette, amellett, hogy az intézkedés jól illeszkedik a Bizottság magas energiaárakra vonatkozó elképzeléseibe, saját, a tagállami befizetésektől független, adóbevételt is jelentene az európai intézményeknek, ami Brüsszel föderalista törekvéseit is hatékonyan támogatná.
Az új eszköz már a javaslatot követően is nagy vitát váltott ki a tagállamok között, mert a nagy szennyezők helyett a családokra terhelné a kibocsátások költségeit, és mert jelentős társadalmi problémákat okozna.
A konfliktusok pedig az európai energiaválság kirobbanásával tovább fokozódtak.
Hortay szerint azokban az országokban, ahol nincsenek a magyar rezsicsökkentéshez hasonló hatósági védőmechanizmusok, az elszálló energiaárak háztartások millióit taszítják energiaszegénységbe, így aligha van szüksége a közösségnek a tarifák további, mesterséges emelésére.
Ettől függetlenül a Bizottság és néhány tagállami döntéshozó továbbra is ragaszkodik eredeti elképzeléseihez, sőt, amellett érvelnek, hogy középtávon az intézkedés – az energiafogyasztás csökkentésének kikényszerítésén keresztül – segíti majd a válság megoldását.
A javaslat Magyarország számára különösen kedvezőtlen, mert az a lakossági kiadások emelkedése mellett a hatósági árak módosítását is igényelné, ami a rezsicsökkentési program, valamint az alacsony és kiszámítható energiaárak korszakának végét jelentené - hívta fel a figyelmet a szakember. A Bizottság szándéka az volt, hogy az év végi tanácsülésen fogadtatja el az intézkedéstervét a tagállami vezetőkkel, és ezért az elmúlt hónapokban mindent meg is tett.
Azzal, hogy Magyarország és szövetségesei képesek voltak megakadályozni Brüsszel törekvését, sikerült megvédeni a rezsicsökkentési programot és annak eredményeit.
A vitának azonban nincs vége, mert a Bizottság aligha fog letenni az intézkedés bevezetéséről - zárta szavait.
Az energiaválság azonban tovább tart az Európai Unióban, soha nem látott magasságba szálltak az árak. Magyarországon a rezsicsökkentés politikája védi a lakosságot az áremelkedéstől. Ha ez nem lenne, akkor az embereknek piaci energiaárakat kellene fizetniük.
Ez esetben a földgáz 2,6-szor, az áram 3,2-ször került volna többe októberben. Ez egy átlagos magyar háztartás rezsidíját 44 ezer forinttal, egy nagycsalád kiadásait pedig csaknem nyolcvanezer forinttal növelte volna meg. Ha ez így történne, akkor utóbbiaknál egy év alatt majdnem egymilliós pluszkiadás jelentkezne.
Az Orbán-kormány ráadásul jelezte, hogy a rezsicsökkentés politikáját valamennyi mikrovállalkozásra kiterjeszti.
A magát baloldalinak nevező politikai tábor eltörölné ezt a védelmi rendszert: Gyurcsány Ferenctől, a DK elnökétől kezdve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltig mindenki a piaci árszabályozás mellett érvelt. Magyarországon a lakossági rezsidíjak hatóságilag rögzítettek, így a jelenlegi energiaválság okozta áremelkedés nem befolyásolja a tarifákat, azok továbbra is a legalacsonyabbak az Európai Unióban.
A 2021. novemberi adatokat a januárival összevetve, az átlagos drágulás az áramárat tekintve az uniós országok fővárosaiban 24,75 százalék volt, ebből egy országban olcsóbb lett a villamos energia (a lengyel fővárosban, Varsóban),
azonban 11 ország is van, ahol 20 százalék, vagy a fölötti az emelkedés.
A magyar fővárosban novemberben az átlagos fogyasztással rendelkező lakosoknak 1,51 százalékkal lett drágább a villamos energia ára januárhoz képest, azonban ez is a forint-euró árfolyamváltozásnak tulajdonítható. Ezalatt a holland fővárosban több mint megduplázódtak, Brüsszelben és Bukarestben csaknem 70 százalékkal nőttek az árak - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
A gázár esetében még látványosabb drágulásról beszélhetünk az uniós fővárosokban.
Átlagosan 54,57 százalékkal emelkedett a vizsgált országokban a lakossági gáz ára novemberben januárhoz viszonyítva.
Egy országban sem lett olcsóbb, a legnagyobb drágulást Brüsszelben és Bukarestben mérték. 17 országban 20 százalék fölötti növekedésről beszélhetünk, melyek közül 13-ban az 50 százalékot is meghaladja.
Tehát Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter energiapolitikájának közös pontja, hogy mindketten elutasítják a rezsicsökkentést eredményező hatósági árakat, és a magyar emberek kiszolgáltatottságát növelő piaci árazást támogatják, ami a rezsiszámlák nagymértékű emelkedésével járna – hívta fel a figyelmet a Századvég Alapítvány az általuk készített közvélemény-kutatás eredményei alapján. A felmérésből – amely azt vizsgálta, hogy a magyarok a rezsicsökkentést lehetővé tevő hatósági energiaárakat vagy a piaci árakat pártoló politikusokat támogatják-e – kiderült, hogy
a magyar lakosság több mint háromnegyede (77 százaléka) egy választási szituációban is olyan jelöltet támogat, aki kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett.
A megkérdezettek 18 százaléka pedig olyan jelöltet támogatna, aki a piaci energiaárak híve, ellenzi a hatósági árazást és megszüntetné a rezsicsökkentést – tették hozzá, megjegyezve: a közvélemény-kutatás eredményei továbbá azt mutatják, hogy a témának komoly politikai relevanciája van. Az eredmények ismertetése során a Századvég Alapítvány kitért arra is, hogy a válaszadók 91 százalékát valamilyen mértékben aggodalommal tölti el az Európai Unióban tapasztalható energiaár-emelkedés, míg hét százalékukat nem aggasztja a kérdés.
