Így javíthatjuk a memóriánkat az idegtudósok szerint

Neural network. Computer artwork of a brain in side view, with the brain's neural network represented by lines and flashes. A neural network is made up of nerve cells (neurons).

Egyes memóriatrükkök, amilyen például a memóriapalota vagy a mnemonika technikák segítenek a memória fejlesztésében, illetve hozzájárulnak az emlékek jobb felidézéséhez. De milyen idegi folyamatok állnak a memóriajavítás hátterében?

Azért emlékszünk dolgokra, mert azok vagy kiemelkednek, vagy kapcsolódnak a meglévő tudásbázisunkhoz, és könnyen beilleszthetők abba, vagy pedig olyasvalami, amit visszahozunk, elmesélünk vagy idővel ismételten használunk - magyarázza Sean Kang, a Dartmouth College Neveléstudományi Tanszékének adjunktusa, akinek kutatásai a tanulás és az emlékezet kognitív pszichológiájára összpontosítanak.

"Az átlagos laikus, aki például először próbálja megtanulni az atomfizikát, valószínűleg nagyon nehezen fogja tudni megtartani ezt az információt". Ez azért van így, mert valószínűleg nem rendelkezik olyan meglévő tudással az agyában, amelyhez az új információt kapcsolhatná.

Az idegtudósok pedig azt gyanítják, hogy molekuláris szinten valójában egy fizikai folyamatnak kell végbemennie ahhoz, hogy egy emlékezet kialakuljon – és az, hogy nem emlékszünk valamire, annak a következménye, hogy ez a folyamat nem megy végbe - magyarázza Blake Richards, a Biológiai Tudományok Tanszék adjunktusa és a Canadian Institute for Advanced Research munkatársa.

Az agy ideghálózatának számítógépes illusztrácója Forrás: Origo

Ugyanúgy, ahogyan amikor egy bevásárlólistát tárolunk egy darab papírra, a szavak leírásával fizikai változást hajtunk végre a papíron, vagy amikor egy fájlt tárolunk a számítógépen, fizikai változást hajtunk végre valahol a merevlemez valamelyik részének mágnesezettségében - fizikai változás történik az agyunkban, amikor egy emléket vagy új információt tárolunk.

"Tehát az, hogy egy emlék sejtszinten elraktározódik-e [az agyban] vagy sem attól függ, hogy ez a folyamat valóban megfelelően végbemegy-e" - magyarázza. "Minden molekuláris jel továbbítódik-e annak érdekében, hogy az a sejt fizikailag megváltozzon?".

Kang és mások szerint tehát léteznek stratégiák arra, hogy jobban megszervezzük az első pillantásra összefüggéstelennek tűnő információkat, hogy összekapcsoljuk őket azzal, amit már tudunk, és így jobban emlékezzünk dolgokra. De az agyban zajló emlékeket rögzítő fizikai folyamatok megváltoztatásáért valószínűleg nem sokat tehetünk - mondja Richards.

És ez valószínűleg jó dolog, teszi hozzá.

Illusztráció Forrás: Science Photo Library/Pasieka

Mit tehetünk azért, hogy az emlékek jobban megmaradjanak?

Kang szerint részben a génjeink határozzák meg, hogy mennyire jól emlékszünk a dolgokra. De az edzés is határozottan szerepet játszhat a memóriában, mint például azoknál az embereknél, akik memóriaversenyeken indulnak - teszi hozzá. "Senki sem ébred fel egy nap hirtelen úgy, hogy képes megjegyezni a pí 60 000 számjegyét".

Ha szeretné csiszolni a saját készségeit (akár a pí memorizálásáról, akár a nevek vagy tények jobb megjegyzéséről van szó), itt van, ami segíthet:

1. Aludjon egy jót

Évtizedes kutatások támasztják alá, hogy az alvás kritikus időszak, amikor az emlékek megszilárdulnak és elraktározódnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az alvás - vagy a kellően jó minőségű alvás - elmaradása veszélyeztetheti néhány ilyen folyamatot. A National Sleep Foundation (Nemzeti Alvási Alapítvány) az optimális egészség és agyműködés érdekében minden éjszaka hét és kilenc óra közötti alvást javasol.

2. Mozogjunk rendszeresen

Mire nem jó a testmozgás? Fontos a szívednek, a hangulatodnak, az alvásodnak és az elmédnek, különösen az elméd memóriában részt vevő részének. Egy középkorú, a memóriavesztés korai jeleivel küzdő nőkön végzett vizsgálat során egy rendszeres aerobik edzésprogram elkezdése valóban növelte a hippokampusz (az agy azon része, amelyről ismert, hogy részt vesz a memória tárolásában) méretét, és a nők tesztelése során javította a verbális memóriát és a tanulási pontszámokat.

Az Amerikai Neurológiai Akadémia 2018-as irányelve pedig a rendszeres testmozgást ajánlja az enyhe memóriaproblémákkal küzdő emberek számára, mint az egyik olyan dolgot, amelyet meg kellene tenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák a problémák súlyosbodását vagy súlyos neurológiai rendellenességekké, például Alzheimer-kórrá és más típusú demenciává válását.

A testmozgás újabb előnyére mutattak rá a kutatók Forrás: Pixabay

3. Ismételje meg vagy tanulja meg újra az információt később

A pszichológusok és mások ezt az egyet nevezik távolságtartó hatásnak. Ennek lényege, hogy minél többször tanulod újra vagy emlékeztetjük magunkat az információkra újra és újra, időbeli távolságokra elosztva, annál jobban meg fogjuk tartani az információt.

4. Tesztelje magát

Az emberek gyakran úgy gondolják, hogy a tesztelés azért hasznos, mert megmondja, hogy mit tudsz, és mit nem. De a tesztelés fontosabb ereje az, hogy gyakorlatot ad a megtanult információk előhívásában és a kapcsolat kialakításában az agyban - magyarázza Rosalind Potts, a University College London oktatója, aki azt kutatja, hogyan alkalmazható a kognitív pszichológia az oktatásban.

5. Tegye az információt a "memóriapalotájába"

Egyesek szerint ez a megközelítés az ókori latin tudósoktól ered, de a sokkal újabb szakirodalomban is bebizonyosodott, hogy működik. Az ötlet lényege, hogy ha valamire, például egy bevásárlólistára vagy egy kódra akarunk emlékezni, akkor ezeket a tárgyakat vagy számokat a házad különböző szobáiban (vagy más, számunkra jól ismert fizikai helyen) vizualizáljuk.

A memóriapalota megközelítést (más néven a loci módszert) a pszichológia széles körben tanulmányozta. A kutatások azt mutatják, hogy az emlékezés szempontjából értékesebb lehet, mintha eleve több intellektuális képességgel rendelkeznénk, és hogy hatékonyabb lehet az emlékezésben, mint az egyszerű ismétlés és memorizálás.

Állítólag Sherlock Holmes is használta a memóriapalota módszerét Forrás: BBC

6. Használjon mnemotechnikai eszközt

Könnyebben megjegyzünk olyan dolgokat, amelyek a már meglévő tudásunkhoz kapcsolódnak, mert összekapcsoljuk azzal, amit már elraktároztunk a memóriánkban - mondja Potts. Ezért működnek a mnemotechnikai eszközök - hidat képeznek két információ között. "Így amikor fel akarjuk idézni azt az emléket, rengeteg különböző lehetséges útvonal vezet hozzá" - mondja.

Ha a spanyol "zumo" (gyümölcslé) szó jelentésére akarunk emlékezni, akkor felidézhetünk egy képet a fejünkben egy szumóbirkózóról, aki gyümölcslevet iszik. Amikor meghallja a "zumo" szót, akkor eszébe juthat a szumóbirkózó, amint a gyümölcslevet issza, és eszébe jut a szó jelentése.

7. Figyeljen oda

Persze, ez nyilvánvaló. De a koncentráció fontos, ha valamit meg akarunk tanulni, mondja Kang. "Ha nem fordítasz nagy figyelmet az információra, kicsi a valószínűsége, hogy azt a hosszú távú memóriádba kódolod".

8. Legyen releváns az életünk szempontjából

A memória működésének idegtudományi magyarázata alapján, ha valóban emlékezni akarunk valamire, a legjobb, ha megpróbáljuk összekapcsolni az életünk egy másik részével vagy egy olyan témával, amit már ismerünk - teszi hozzá Richards. "Találjuk ki az élet valamelyik másik aspektusát, amiért releváns - és használjuk fel."