Élő magyarórával egybekötött könyvbemutatót tartott a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelye

Megjelent a Jelentés a magyar nyelvről sorozat legújabb kötete. A 2005-ben indított, ötévente jelentkező kiadvány fontos elemét képezi a magyar nyelvstratégiai tevékenységeknek. A széria negyedik része a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyének gondozásában jelent meg. A pénteki könyvbemutatón a Műhely új műsorával, az Élő magyarórával is megismerkedhettek a meghívott vendégek.

December 10-én, pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be a Jelentés a magyar nyelvről 2016-2020 című könyvet, amelynek célja, hogy ötévente elemezze és összegezze a magyar nyelv változásait.

A jórészt tanulmányokat, esszéket, szójegyzékeket és különböző dokumentumokat tartalmazó tanulmánykötet áttekinti nyelvünk mai állapotát annak hangzásvilágától egészen a digitalizáció hatásáig.

A majd' háromszáz oldalas Jelentés számos témán keresztül igyekszik pillanatfelvételt készíteni a magyar nyelvvel kapcsolatos történésekről.

Terítékre kerül a rovásírás, a kiejtés helyzete napjainkban, a nyelvhasználat a Facebookon, a koronavírus-járvány során létrejött szállóigék, valamint a politikai gyűlöletbeszéd, de megtalálhatók benne a 2016 és 2020 közötti időszak legfontosabb új szavai és kifejezései.

A kiadvány különlegessége, hogy kitekint Magyarország határain túlra, így az olvasó Kárpát-medencei körképet is kap nyelvünk helyzetéről.

Megjelent a Jelentés a magyar nyelvről sorozat legújabb kötete. Forrás: BACHPEKARYMATE/Bachpekarymate

A magyar nyelv fejlett nyelv, de nyelvhasználati gondjaink mindennaposak. Ezért van szükség a nyelvvel való tudatos foglalkozásra, folyamatos nyelvújításra, nyelvművelésre. Ennek alapja az állapotfelmérés. Ezt végzi el 2000 óta ötévente a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport. A kötet összefoglalja az elmúlt öt év legfontosabb nyelvi-kulturális eseményeit, a kutatócsoport pedig javaslatot tesz a magyar nyelvvel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati teendőkre.

– mondta el dr. Balázs Géza professzor, a Jelentés szerkesztője.

A szerzők budapesti, egri, nyíregyházi, ungvári, adai, újvidéki, kassai és kézdivásárhelyi nyelvészek.

A könyv az Anyanyelvi Konferencia (ma: Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága), a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) és a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyének összefogásával valósult meg.

A könyvbemutatón debütált a Kazinczy Műhely új műsora, az Élő magyaróra. A tervek szerint havi rendszerességgel jelentkező online videósorozat az irodalom és anyanyelv aktuális kérdéseit, problémáit dolgozza fel. Forrás: BACHPEKARYMATE/Bachpekarymate

A könyvbemutatón debütált a Kazinczy Műhely új műsora, az Élő magyaróra.

A tervek szerint havi rendszerességgel jelentkező online videósorozat az irodalom és anyanyelv aktuális kérdéseit, problémáit dolgozza fel.

A műsor ismeretterjesztő jellegénél fogva nemcsak a magyartanároknak, de a nyelv iránt érdeklődők számára is érdekes tartalom az online térben. Az első epizód a Kell-e szanaszéjjel elemezni a verseket?

Vendégei Varró Dániel költő, műfordító, Tóth M. Zsombor középiskolai tanár, egyetemi adjunktus és Hoványi Márton irodalomtudós, egyetemi adjunktus voltak.

Az Élő magyaróra online műsorfolyamban olyan témákat dolgozunk föl, amelyekről mindenkinek vannak emlékei az általános és középiskolából. A verselemzés és a „Mire gondolt a költő?" kérdésén túl a magyar irodalomban fellelhető pesszimizmussal és optimizmussal, a mindennapi érvelési hibák működésével és a nyelvtantanítás értelmével, újdonságaival is foglalkozunk majd a következő adásokban. Munkatársaink gyakorló pedagógusok, egyetemi oktatók, akik jól ismerik a diákok körében népszerű témákat, tudnak a tanárok nehézségeiről. A témákat éppen ezért közvetlenül az iskolai gyakorlatból merítjük.

– foglalta össze Pölcz Ádám, a Kazinczy Műhely programigazgatója.

Az adások az Élő magyaróra weboldalán és Youtube csatornáján egyaránt megtekinthetők.