A válságkezelés módja mutatja meg, mi a különbség a jobboldal és a sikertelen baloldal között

businessman hand working with new modern computer and business strategy as concept

Jól mutatja a baloldali és a jobboldali kormány válságkezelése közötti különbséget, hogy míg a 2008-as válság alatt 212 ezer munkahely szűnt meg, addig a jobboldal a világjárvány okozta válság során nemcsak megvédte a munkahelyeket, de a vállalkozásokkal közösen még újakat is hozott létre - mondta el az Origónak adott interjúban György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. György László kiemelte, hogy ma 38 ezer fővel dolgoznak többen, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban. Az államtitkár azt is elárulta az Origónak, hogy szerinte míg a baloldal nyíltan a rezsicsökkentés eredményeinek eltörlésével kampányol, ellenzi a benzinár csökkentését és a minimálbér-emelést, illetve adóemeléssel fenyeget, a kormányoldal nemrég szavazta meg Magyarország történetének valaha volt legnagyobb adócsökkentését. A beszélgetés a hét elején készült.

A kormány Gazdaságvédelmi és Újraindítási Akciótervének legfontosabb célja az volt, hogy annyi munkahelyet hozzanak létre, amennyit a koronavírus-járvány tönkretesz. Hol tartanak most ebben a folyamatban?

Jól mutatja a baloldali és a jobboldali kormány válságkezelése közötti különbséget, hogy

míg a 2008-as válság alatt 212 ezer munkahely szűnt meg, addig a jobboldal a világjárvány okozta válság során nemcsak megvédte a munkahelyeket, de a vállalkozásokkal közösen még újakat is hozott létre.

Járvány ide vagy oda, a munkaerőpiacon közel 100 ezer új munkahely jött létre hazánkban, míg a közfoglalkoztatásban és a külföldön dolgozók száma közel 60 ezer fővel csökkent. Így

ma 38 ezer fővel dolgoznak többen, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban.

2021 augusztusa és októbere között 4 millió 687 ezer fő dolgozott Magyarországon, ez azt jelenti, hogy a 20-64 éves lakosság 79,6 százaléka volt foglalkoztatott, ami egy új foglalkoztatási csúcs. Ez az érték jelentősen meghaladja az Európai Unió 72,5 százalékos átlagát, és közel 1 millióval több annál, ahol 2010-ben álltunk (3,678 millió fő). A foglalkoztatás erősödésével párhuzamosan a munkanélküliségi rátánk 3,8 százalékra mérséklődött.

György László úgy véli, hogy a járvány elleni eredményes védekezés a lakosság fegyelmezett hozzáállásának, a vállalkozók áldozatvállalásának és a kormány cselekvőképességének köszönhető Forrás: ITM

A baloldal tizenegy éve támadja a polgári-nemzeti kormány vívmányait. Ön szerint a baloldal által preferált segélyezési politika és hozzáállás hová vezetett volna a koronavírus-járvány válságkezelése során?

A nemzetközi tapasztalatok alapján pontosan tudható, hogy hova. A támogatások, ha nincsenek teljesítményhez kötve, elkényelmesítenek. Ezt látjuk most az Egyesült Államokban. A munkanélkülivé vált, és még most is segélyen élő emberek 40 százaléka egyszerűen nem akar visszamenni dolgozni. Az Egyesült Államokban így egyszerre van magas munkanélküliség és munkaerőhiány.

Mi úgy véljük, ha munka van, minden van.

Mely intézkedésre, sikerre a legbüszkébbek? Mi segítette leginkább az emberek boldogulását a járvány alatt?

A legfontosabb, hogy a járvány elleni eredményes védekezés a lakosság fegyelmezett hozzáállásának, a vállalkozók áldozatvállalásának és a kormány cselekvőképességének köszönhető. Az eredményeket öt pontban tudom összefoglalni. Az első, hogy

az Unióban az elsők között Magyarországon indult el az oltási program.

A keleti és nyugati vakcinák együttes rendelkezésre állásának köszönhetően volt elegendő védőoltás hazánkban, amellyel 1-1,5 hónap előnyhöz jutottunk más országokhoz képest. A járvány letörésének a gazdaság újraindításában is jelentős szerepe volt, ugyanis ezzel a magyar vállalkozások előnyhöz jutottak külföldi versenytársaikhoz képest, ami 1-1,5 százalékpontos GDP-többletet eredményezett. A második, amit már említettem, hogy

ragaszkodtunk a 2010 óta követett pragmatikus és patrióta gazdaságpolitikához, a segély helyett munkát elvhez, amelynek eredményei a foglalkoztatási mutatókban is megmutatkoznak.

A harmadik fontos eleme volt a válságkezelésnek, hogy

a járvány kezdete óta a cégek több mint kétezer milliárd forint beruházásösztönző támogatást kaptak, ezért cserében meg kellett tartaniuk a munkavállalókat.

A beruházási ráta ennek köszönhetően a nehéz időszakban is 27 százalék felett maradt, öt százalékponttal meghaladva az uniós átlagot. Ez azért fontos, mert a jelen beruházása a jövő növekedése. Negyedik elem, hogy

megvédtük az összerendezett tudást.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond az ITK Holding Zrt. leányvállalata, az Inter Traction Electrics Kft. debreceni telephelyén, 2020. április 9-én. Palkovics László elmondta, hogy a koronavírus-járvány miatt elindított gazdaságvédelmi akcióterv legfontosabb feladata a munkahelyek megőrzése. Az üzemben a koronavírus-járvány miatti kéthetes leállást követően, a szükséges óvintézkedések mellett újraindult az autóbuszgyártás Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Egyrészt, a világon egyedülálló módon a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók számára bértámogatási programot hirdettünk, hogy a cégek megtartsák a kutatókat, a magasan képzett szakemberek itthon maradjanak, mert az újrainduló világgazdaságban a magas hozzáadott értékű tevékenység lesz a gyors növekedés alapja. Mintegy 16 000 kutatói álláshelyről beszélünk. Arra is figyelt a kormány, hogy a válság időszakában a külföldiek ne vásárolják fel a magyar cégeket. Tanultunk a sikeres országok gyakorlatából, és amerikai, német, francia, olasz példák alapján lépünk fel az ellenséges célú külföldi felvásárlások ellen. Végül az ötödik elem, hogy

a tudásba és a tanulásba fektettünk.

Képzéseket is finanszírozott az állam, az alapozó informatikai kurzusra épülő képzést elvégzettek 94 százaléka már el is helyezkedett az új állásában. Ezeknek az intézkedéseknek, valamint a gyors oltási képességnek köszönhetően az Európai Unióban Magyarország az elsők között indította újra gazdaságát, ami azt eredményezte, hogy 2021 második negyedévében gazdasági növekedési rekordot döntött, és az elsők között tért vissza a járvány előtti növekedési pályájára.

Szinte minden magyar ember jövedelmi viszonyait negatívan érintené, ha megvalósulna Márki-Zay Péter minimálbért eltörlő ötlete. Milyen gyakorlati következményekkel járna ennek megvalósulása az emberek életkörülményeinek vonatkozásában?

A kormány a dolgozó emberek pártján áll, ezt bizonyítják a számok is. 2010 óta a minimálbér vásárlóereje megduplázódott, még a járvány miatt megnövekedett infláció ellenére is. A bér minimális szintjének eltörlése a piaci erőfölénnyel rendelkező külföldi vállalkozásoknak kedvezne, akiknek a profit növelése a célja, ezért érdekükben állhatna a bérek lenyomása.

Nekünk azonban az az érdekünk, hogy a magyarok minden évben tudjanak egyet előre lépni. Ezért lesz 2022. január 1-től magasabb a minimálbér, mint amennyi a baloldali kormány alatt az átlagbér volt. A minimálbér 200 ezer, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik.

A koronavírus-járvány idején a gazdasági mellett egészségügyi és mentális krízissel is szembe kell néznie az embereknek. Mi történne, ha a baloldal hatalomra kerülne, és elvenné az emberektől azt, amiért keményen megdolgoztak?

Egy profi úszó mondta nekem, hogy verseny közben ne másokra figyeljünk, és ha célba értél, majd körülnézel. Vagyis a legfontosabb, hogy a saját feladatunkra összpontosítsunk. Mi ezt tesszük.

A fő feladat most az, hogy megőrizzük az elért eredményeket, túl legyünk a járványon, és közös erővel tovább építsük az országot.

Az államtitkár szerint a kormány nem feledkezett el azokról sem, akik végigdolgozták az életüket: a nyugdíjprémium, a nyugdíjkorrekció és a 13. havi nyugdíj visszaépítése őket segíti Forrás: ITM

Ön nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a Világbank kiszámította, hogy a baloldali kormány alatt egy átlagos magyar középvállalkozás adóterhelése 54,5 százalék volt. Azaz, a bérek és a megtermelt profit több mint felét elvette az állam. Miben más a baloldali kormányok gazdaságpolitikájához képest a jobboldal unortodox gazdaságpolitikája?

Abban más többek között, hogy valóban

a gazdagoktól, a nyereségeket válságok idején rendre kisajátító globális felső tízezertől vesz el, és a munkájukból, tudásukból élő, törekvő és gyermeket vállaló családokat támogatja az intézkedéseivel.

Míg a baloldal nyíltan a rezsicsökkentés eredményeinek eltörlésével kampányol, ellenzi a benzinár csökkentését és a minimálbér-emelést, illetve adóemeléssel fenyeget, a kormányoldal nemrég szavazta meg Magyarország történetének valaha volt legnagyobb adócsökkentését.

A vállalkozásoknak könnyebbség, hogy a növekvő minimálbér kitermelésének támogatása érdekében kivezetjük a szakképzési hozzájárulást, tovább csökken a szochó, 10 százalékra mérséklődik a kiva, és 1 százalékra a kkv-k iparűzési adója. Mindemellett a kormány döntött a 25 év alattiak szja-mentességéről és a családi adó-visszatérítésről. Utóbbi önmagában 600 milliárd forintot hagy jövőre a gyermeket vállaló szülőknél. A családok támogatásának részeként továbbra is igényelhető a családi otthonteremtési kedvezmény, amely számos elemmel egészült ki az elmúlt években, például a falusi CSOK-kal, és az otthonfelújítási támogatásokkal.

A kormány nem feledkezett el azokról sem, akik végigdolgozták az életüket: a nyugdíjprémium, a nyugdíjkorrekció és a 13. havi nyugdíj visszaépítése őket segíti, hogy csak a közelmúltban hozott intézkedéseket említsem.

Visszatérve a vállalkozásokra, a járvány kitörése óta több mint 2000 milliárd forinttal támogattuk a hazai vállalkozásokat annak érdekében, hogy képesek legyenek a kanyarban előzni, azaz fejlesszenek és beruházzanak. Ebből több mint háromszor annyi támogatást adtunk a kisvállalkozásoknak, mint a nagyoknak. A különböző vissza nem térítendő foglalkoztatási, beruházásösztönző és kutatás-fejlesztési támogatásokkal közel 1570 milliárd forintot juttattunk a kisvállalkozásokhoz, akik a válság gazdasági hatásait a legjobban megszenvedték. Ezt további, államilag támogatott, kedvezményes hitelek egészítették ki, mint az MNB, az MFB és a KAVOSZ Széchenyi Kártya programja. A lényegében nullaszázalékos kamatozású hitelek 99 százalékát, mintegy 5000 milliárd forintot szintén a kkv-knak folyósítottak a pénzintézetek.

György László kifejtette, hogy a járvány kitörése óta több mint 2000 milliárd forinttal támogatták a hazai vállalkozásokat annak érdekében, hogy képesek legyenek a kanyarban előzni, azaz fejlesszenek és beruházzanak. Forrás: Szalai Ádám

Mi a 2022-es országgyűlési választások tétje?

Hátraarc és visszatérés a 2010 előtti világhoz, vagy a további építkezés. Mi azért dolgozunk, hogy Magyarország előre menjen, ne hátra.