Megújul a Petőfi Rádió és a Petőfi TV

A Petőfi bicentenárium szimbolikus alkalmat kínált a közmédiának, hogy megújítsa, egységesítse két csatornáját, illetve online felületeit. A megújulásról Béli Ádám, a Petőfi rádió és TV csatornaigazgatója, valamint Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója, miniszteri biztos nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek. Demeter úgy véli, hogy a világot ma uraló identitásőrületre egyetlen értelmes válaszunk, ha megerősítjük a saját kulturális nemzeti identitásunkat. Béli szerint alattomos módon hálózza be a fiatalokat az LMBTQ-propaganda.

Béli Ádám a portálnak adott interjúban elmondta, hogy azért kell megújulnia a Petőfi TV-nek, mert új küldetést kap, csakúgy, mint a Petőfi rádió.

A két platform hasonló célközönséget igyekszik megszólítani, ám a köztük lévő szinergia lehetőségei mindeddig kihasználatlanok maradtak. Tartalmi és fizikai összekapcsolódás vette kezdetét a mai nappal

- mondta el. A Petőfi Irodalmi Múzeum TV-ben való szerepéről Demeter Szilárd kifejtette, hogy amikor az együttműködésről tárgyaltak a közmédiával, akkor kezdték a 2023-as Petőfi bicentenáriumot tervezni, amelynek fontos felületet biztosít a televízió és a rádió.

Két év múlva lesz a költő születésének kétszázadik évfordulója, azonban az Országgyűlés a jövő esztendőt is Petőfi-emlékévvé nyilvánította. A hosszú reformkorban alapozták meg – például Petőfi Sándor – a magyar anyanyelvi kultúrát. A világot ma uraló identitásőrületre egyetlen értelmes válaszunk, ha megerősítjük a saját kulturális nemzeti identitásunkat. Ennek egyik legjobb eszköze a fiatalok által hallgatott tömegmédia.

- véli Demeter Szilárd.

Jön a Petőfi-emlékév

Béli úgy véli, hogy egy-egy témát több aspektusból érdemes feldolgozni, ám elsősorban popkulturális tartalmakkal foglalkoznak. A mindenkori formátumot az határozza meg, hogy melyik platformon sugároznak: rádióban, tévében vagy az interneten.

Például a Demeter Szilárdhoz tartozó Petőfi-emlékév eseményeit, a Petőfi Kulturális Ügynökség pályázatait vagy a könnyűzenei fejlesztéseket – a legmodernebb formátumokkal keretezve – egyaránt bemutatjuk a célközönségünknek.

Demeter szerint Petőfinek saját TV-je és rádiója lesz, hiszen

kétszáz évvel ezelőtt még voltak saját válaszaink a világ kérdéseire. Magyarul néztünk a világra. Ennek legerősebb szimbóluma a Lánchíd, ami közadakozásból, a kor legmagasabb technikai színvonalán épült, s átadása óta Magyarország jelképe. Pár évvel ezelőtt számomra elképzelhetetlennek tűnt, hogy alkotmányos védelmet kell adni annak a biológiai ténynek, miszerint az anya nő, az apa férfi. Az ezeréves értékvilágot, amely megtartott bennünket, kikezdték. Persze azért, mert valamit sokszor és hangosan mondanak, még nem válik igazzá, a teremtés rendjének fizikai, biológiai korlátai gátat szabnak a poszthumán kornak. Ha az embert megfosztjuk mindattól, ami emberi, akkor egy nem emberi világ köszön ránk. És ebben nem szeretnék élni.

Arra a kérdésre, hogy vajon célközönségük mennyire fogékony a mai Nyugat efféle abszurd eszméire Béli azt válaszolta, hogy

alattomos módon hálózzák be a fiatalokat. Aztán olyan érzékenyítő tartalmakkal oltják be őket, ami komolyan megzavarja az érzelemvilágukat. Nem dolgom az értékítélet, de vitákat lehet kezdeményezni. Igyekezni fogunk konstruktív válaszokat és alternatívákat adni az abszurditással szemben.

Egy nemváltó műtét visszafordíthatatlan

Demeter Szilárd szerint a következményeket nem világítják meg, hogy például egy nemváltó műtét visszafordíthatatlan. Mindeközben, ahol az iskolákba szabad bevinni az efféle érzékenyítést, ott négyszázszorosára nőtt az ilyen műtétek iránti igény.

Petőfi kora ellenben arról szólt, hogy a saját életünket kell élni. Nem élhetjük a franciákét, az angolokét vagy a németekét. Természetesen ezt a szemléletet nem avítt, hanem kortárs formanyelven tolmácsoljuk. El kell érni, hogy a fiatalok büszkék legyenek a magyar teljesítményre, kultúrára, örökségre, határokon innen és túl. Elég bemenni egy múzeumba, s az ember jobb magyarként jön ki, miután látta az elért eredményeinket

- véli a főigazgató.

Élő bejelentkezés a parlament tetejéről

Béli Ádám kifejtette, hogy első lépésként kiköltöztek az A38 hajóra, az európai országokat összekötő Dunára, egy nemzetközileg számontartott élő rendezvényhelyszínre. Központi elemük a zene, amelyen keresztül a lehető legszélesebb korosztály és társadalmi rétegek elérhetők. Ugyanakkor az egyes bejelentkezések, autonóm tartalmak akár mint önálló médiabrandek kilépnek majd a stúdió falai közül.

Például az új mixműsorunkban a legmenőbb magyar DJ-k a pultjukkal ellátogatnak akár az apci tengerszemhez vagy a Parlament tetejére, épített és természeti örökségünk bármely pontjára. Akár direkt vagy indirekt formában, de sokféleképp lesz lehetőségünk megjeleníteni a Demeter Szilárd által is említett identitáserősítő tartalmakat.

Béli azt is elmondta, hogy képernyőseik, rádiós műsorvezetőik, online riportereik esetén nagyon fontosnak tartják, hogy kortársaikkal szólítsák meg a fiatalokat, hiszen közöttük megvan az a generációs rezgés, ami segíti a megértést.

Az MTVA támogat minket abban, hogy új arcokat hozzunk be, új médiaszemélyiségeket építsünk fel. Méghozzá nem a függöny mögött, hanem a színpadon. Számtalan új arc, hang jelenik meg platformjainkon. Kiemelten fontosak online felületeink, amelyeken keresztül visszacsatornázzuk a rádiós és tévés tartalmainkat.