Itt a legfrissebb konjunktúraindex

A Századvég Gazdaságkutató 2021. novemberi felmérése szerint a háztartások és a vállalkozások konjunktúraérzete az előző hónapok javulása után egyaránt kedvezőtlenebbé vált. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett konjunktúraindex értéke a lakosságnál –1,5-ről –6,8-re, míg a vállalatoknál –0,2-ről –2,6-re esett vissza. A csökkenésben mindkét esetben a koronavírus negyedik hullámának erősödése és az infláció játszott szerepet. A vállalatok esetében a világpiacon növekvő energiaárak problémát jelentenek a termelési költségek emelkedése miatt - írja legújabb felmérésében a Századvég.

A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe csökkent novemberben: a legalacsonyabb érték továbbra is az inflációt jellemzi, melynek alindexe –36,3-ről –41,2-re változott.

Forrás: Századvég

Ez a legkedvezőtlenebb érték a felmérés 2019. augusztusi kezdete óta, és összhangban áll az infláció világszerte tapasztalható gyorsulásával. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatás megítélése, ám a mutató értéke itt is mérséklődött, +9,2-ről +4,6-re. Az anyagi helyzet megítélése –4,3-ről –8,5-re változott. A gazdasági helyzet megítélésének alindexe –1,4-ről –9,1-re esett vissza. Az utóbbi három alindex esetében a romlás a vírushelyzet alakulásának tudható be.

Forrás: Századvég

A lakossági felmérés egyes kérdései közül a legnagyobb változás az elmúlt 12 hónap és a következő 12 hónap gazdasági helyzetének alakulását vizsgáló kérdéseket jellemezte. A romlás mértéke a jövőre vonatkozó kérdésnél volt nagyobb. Az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan az októberi 19,8 százalék után novemberben 25,3 százalék mondta, hogy a gazdasági helyzet jelentősen romlott, míg a csekély romlást tapasztalók aránya alig változott, az előző havi 24,4 százalék után 24,0 százalékot tett ki. Szintén elhanyagolható mértékű volt a változás (15,6 százalékról 16,0 százalékra) azoknál, akik változatlan gazdasági helyzetet tapasztaltak. Ezzel szemben a kismértékben javuló gazdasági helyzetről beszámolók aránya 22,7 százalékról 18,4 százalékra, míg a jelentős javulást érzékelőké 14,7 százalékról 12,1 százalékra csökkent.

A következő egy év gazdasági helyzetében az előző havi 7,6 százalék után 13,4 százalék vár jelentős, míg 13,4 százalék helyett 15,1 százalék kismértékű romlást. Kismértékben, 21,2 százalékról 23,1 százalékra emelkedett a változatlan gazdasági helyzetre számítók aránya. Ellenben jelentős csökkenés figyelhető meg azoknál, akik enyhén javuló gazdasági helyzetet várnak: arányuk 33,0 százalékról 24,5 százalékra mérséklődött. A jelentős javulásra számítók aránya alig módosult, az előző havi 10,9 százalék után 10,1 százalékot tett ki. Elmondható tehát, hogy a jövőt némiképp pozitívabban látják a háztartások, mint a múltat.

Forrás: Századvég

A vállalati felmérésben mind a négy alindex értéke csökkent novemberben: a legkedvezőbb továbbra is az iparági környezet megítélése, melynek mutatója 14,7-ről 12,3-re mérséklődött. A legnagyobb visszaesés – a vírushelyzet romlásával összhangban – itt is a gazdasági helyzet megítélését jellemezte, +2,4-ről –5,5-re. Az üzleti környezet megítélése +0,5-ről –3,0-ra csökkent. A termelési környezet megítélése alig változott, az előző havi –3,9 után –4,1-et tett ki.

Forrás: Századvég

A lakossági felméréshez hasonlóan a legnagyobb változás itt is az elmúlt 12 hónap és a következő 12 hónap gazdasági folyamatainak megítélését jellemezte, ám itt a romlás mértéke hasonló volt. Az elmúlt egy év gazdasági teljesítményét az októberi 14,2 százalék után 18,1 százalék ítélte jelentősen, míg 23,9 százalék után 28,1 százalék kismértékben romlónak. A változatlan gazdasági helyzetet tapasztalók aránya alig módosult, 16,4 százalékot tett ki az előző havi 17,2 százalék után. Mérséklődött ugyanakkor a kismértékű vagy jelentős javulásról beszámolók aránya: az előbbi 27,9 százalékról 24,9 százalékra, míg az utóbbi 13,9 százalékról 9,7 százalékra.

A következő egy év vonatkozásában az előző havi 8,3 százalék után 10,7 százalék vár jelentős, míg 14,6 százalék helyett 20,5 százalék kismértékű romlást. Ebben az esetben sincs jelentős eltérés a változatlan gazdasági helyzetre számítók arányában: az előző havi 23,6 százalék után 22,5 százalékot tett ki. Kismértékű javulást az októberi 33,6 százalék után 31,9 százalék vár, míg jelentőset 10,5 százalék helyett 5,7 százalék. A múltbeli és várható gazdasági helyzet megítélésének negatív irányú változása az ipart sújtó kínálati nehézségekkel (alapanyaghiány, energiaár-emelkedés) magyarázható, mivel az ágazatok közül az iparban romlott legnagyobb mértékben a konjunktúraindex. A lakossághoz hasonlóan a vállalkozások is kismértékben pozitívabban látják a következő egy év, mint az elmúlt egy év gazdasági folyamatait.

A konjunktúraindexről

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésükben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezenfelül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.