A baloldal támadja a benzinár-stopot, pedig csak előnyei vannak - mutatjuk

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője a közösségi oldalán fejtette ki álláspontját a köznyelvben benzinár-stopnak nevezett állami árszabályozásról, válaszolva az üzemanyagár-plafon kritikusainak a felvetéseire.

Hortay Olivér így kezdte: "Az elmúlt napokban sokan írtak arról, hogy miért káros a mától életbe lépő árplafon".

Az alábbiakban a szakértő összegyűjtötte a főbb ellenérveket és a véleményét róluk

– fűzte hozzá, majd megválaszolta a témával kapcsolatosan felmerülő kérdéseket.

• Minek beavatkozni, ha az csak párezer forint megtakarítást jelent tankolásonként?

1. Az érvet kifejezetten cinikusnak tartom azok után, hogy – azonos lapokban – a bejelentés előtti hetekben napi rendszerességgel jelentek meg cikkek arról, hogy mekkora problémát okoz a háztartásoknak a magas benzinár.
2. Ezenfelül családok tömegeinek tényleg nagy segítség az a havi párezer forint, amit így megspórolhatnak, így a szakértő szerint nem érdemes alábecsülni.
3. Az ársapka ráadásul a vállalatok termelési költségeit is leszorítja, ami más termékek árában is megjelenik majd, és csökkenti az inflációs nyomást (ami miatt a baloldali médiumok szintén sokat aggódnak).

• Az intézkedés élénkíti a keresletet és mérsékli a kínálatot, így a piaci alapú árcsökkenés ellen hat.

1. Az árak csökkenését várni a piactól a jelenlegi helyzetben naivitás. Semmilyen jel nem utal arra, hogy a növekedésért elsősorban felelős nyersolajárak csökkennének az elkövetkezendő időszakban.
2. A beavatkozás átmeneti, a kereslet rugalmatlan és a kínálat szűkítését a hatóságok szigorúan szankcionálni fogják. Az intézkedés hatására tehát nem várható a kereslet és a kínálat markáns átrendeződése.

• Az ársapka helyett inkább adót kellett volna csökkenteni.

1. Az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentését az európai szabályok nem teszik lehetővé, így legfeljebb az áfakulcs módosítása jöhetett volna szóba alternatívaként.
2. Az adócsökkentéssel az intézkedés a közösségtől vonta volna el a közösségnek szánt összeget, az ársapkával viszont a beavatkozást a kereskedők finanszírozzák.
3. Ez azért jobb megoldás, mert a jelenlegi válsághelyzetben nagy szükség van közösségi forrásokra a gazdaság helyreállításához, a kereskedőknek pedig – a korábbi és a beavatkozás után – nyereségük kellő fedezetet biztosít ahhoz, hogy átvészeljék a következő hónapokat.
4. Ráadásul korlátozottan garantálható, hogy az áfacsökkentés ténylegesen érvényesüljön a végfogyasztói árakban.

• Az intézkedés nem elég célzott: a gazdagokat támogatja.

1. Az üzemanyagcélú költségek aránya a szegények kiadásaiban jóval magasabb, mint a gazdagokéban: a legalsó jövedelmi tized átlagosan a havi kiadásainak kb. 17 százalékát, a legmagasabb tized pedig 13 százalékát költi üzemanyagokra. Az intézkedés tehát a szegényeknek nagyobb segítséget nyújt, mint a gazdagoknak.
2. Ráadásul nagyon nehéz célzott rendszert felállítani, mert a fogyasztást sok tényező befolyásolja (háztartásméret, lakó- és munkahely stb.), amikre mind kontrollálni kellene, nem is beszélve a vállalatokról. Hortay Olivér tart tőle, hogy egy célzott támogatási program szükségképpen igazságtalan lenne.

• Az intézkedés káros a környezetre.

1. Mivel az üzemanyagok iránti kereslet rövid távon rugalmatlan az árakra, a beavatkozás nem okoz majd jelentős változást a fogyasztásban, így környezetvédelmi hatása marginális.
2. Környezetvédelmi szempontból az intézkedésnek legfeljebb szimbolikus jelentősége van. A szakértő szerint azonban a kézzelfogható társadalmi előnyök fontosabbak a szimbolikus gesztusoknál.

Hortay Olivér közösségi oldalán közzétett bejegyzése alább tekinthető meg.