Szijjártó Péter: Megnyílt Kirgizisztán budapesti nagykövetsége

Ruszlan Kazakbajev kirgiz külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Ruszlan Kazakbajev kirgiz külügyminiszter közösen nyitotta meg Kirgizisztán magyarországi nagykövetségét hétfőn Budapesten.

A tárca szerint beszédében a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy bár korábban a kormány számos alaptalan bírálatot kapott, a keleti nyitás stratégiája mára egyértelműen sikeresnek bizonyult. Szerinte ugyanakkor a kritikák nem is a tartalomnak szóltak, hiszen

azok az országok, amelyek leginkább bírálnak minket, legalább úgy hajtanak a keleti kapcsolatokért, mint mi".

Ruszlan Kazakbajev kirgiz külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Forrás: Borsos Matyas

Egy idő után világossá vált, hogy néhány nyugati barátunk egész egyszerűen a konkurenciát nem kívánja látni a keleti piacokon"

- fogalmazott a miniszter.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a világpolitika és világgazdaság súlypontrendszerének átalakulásával mára dicséretté vált az a korábban lesajnálónak szánt mondás, hogy a magyarok a legkeletibb nyugati és a legnyugatibb keleti nép.

A Magyarország és Kirgizisztán közötti viszonyrendszer kapcsán fontosnak nevezte, hogy a két kormány között nincs nyitott politikai kérdés, illetve a nagykövetségek kölcsönös megnyitásával már adott a személyes jelenlét is. A stabil pénzügyi hátteret is említette: pénzügyi alapot hoztak létre a kétoldalú kereskedelem támogatása céljából. Mint közölte, hatalmas túljelentkezés mellett, évente 150 kirgiz diák érkezik ösztöndíjjal Magyarországra.

Kirgiz kollégájával közösen a miniszter részt vett a türk együttműködés és egység napja alkalmából rendezett ünnepségen a Türk Tanács budapesti képviseletén is.

Szijjártó Péter kiemelte, Magyarország több mint 1000 éves államisággal bíró, keresztény nemzet, amely büszke a hagyományaira, az örökségére, a vallására, ahogyan arra is, hogy történelme során szoros kapcsolatba került a rendkívüli gazdasággal rendelkező keleti kultúrákkal.

Az elmúlt évek világosan bebizonyították, hogy az a nemzet lehet csak erős, amely büszke a nemzeti identitására, és ellenáll annak a nyomásnak, hogy feladja ragaszkodását az értékeikhez, örökségéhez és történelméhez"

- mondta.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a Türk Tanács államainak jelentős része Magyarországtól messze van földrajzilag, ennek ellenére "rendkívül szoros baráti, sokszor mondhatom azt, hogy testvéri együttműködés jött létre", ami már a mindennapi életben is érezteti hatását.

Erre példaként hozta fel, hogy az érintett országokkal tíz év alatt a duplájára nőtt a kereskedelmi forgalom értéke, amely tavaly meghaladta a 4 milliárd dollárt. Elmondta: a magyar Eximbank több mint félmilliárd dolláros hitelkeretet nyitott, s a kormány támogatja a türk befektetési alap létrehozását.
A miniszter aláhúzta, hogy a személyes kapcsolatok jelentik a jó együttműködés hosszú távú garanciáját, és ezen a téren fontos, hogy idén már 870 ösztöndíjat tartanak fenn a magyar felsőoktatási intézményekben a Türk Tanács tagországaiból érkező hallgatók számára. Ezekre a helyekre mintegy 5000-en jelentkeztek.

Végezetül pedig azt hangoztatta, hogy az "igaz barát bajban ismerszik meg", kitérve arra, hogy tavaly a keleti országok nagy segítséget nyújtottak az egészségügyi védekezéshez szükséges felszerelések beszerzésében.