Péterfalvi Attila: Ez egy demokratikus országban nem megengedett

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a gyűlöletbeszédről, valamint a lehallgatási ügyről.

Az elnök arra a kérdésre, hogy a hivatala tud-e vizsgálatot kezdeményezni azon politikusokkal szemben, akiknek nyilatkozatai akár gyűlöletbeszédnek is tekinthetők, úgy felelt, csak abban az esetben léphetne fel a NAIH, ha ezt a gyűlöletbeszédet valamilyen adatbázisból venné, legyen az valós, netán vélt. Hozzátette, már többször is találkoztak ezzel a kérdéssel, emlékeztetett arra, amikor a munkatársai megpróbálták lebeszélni a megszólalástól, amikor az történt, hogy egy ügyvéd a tárgyaláson azt kérdezte a bírótól, hogy az zsidó származású-e.

Bár nem történt adatkezelés, mert választ nem kapott az illető, de akkor úgy döntöttek, felhívják a figyelmet erre az esetre. Ugyanígy történt egy másik eset kapcsán, amikor 2006-ban a tüntetők a Kossuth téren hallgatták az egyik felszólalót,aki neveket sorolt, akik szerinte zsidószármazásúak. Akkor is azt nyilatkozták, az ilyen adatok felsorolása nem jogszerű, jogellenes adatkezelés. Nem csak adatkezelési oldala, hanem véleménynyilvánítási oldala, ám Péterfalvi Attila szerint mindez nem fér bele ebbe a kategóriába. Véleménye szerint nagyon rossz irány, ha a politikai kommunikációt ebbe az irányba viszik. Saját véleményként az elnök azt mondta, számára az ilyen kifejezések nem tartoznak a véleménynyilvánításba, ez túllépi azt a határt, ami egy demokratikus országban nem megengedett.

A teljes beszélgetést itt olvashatják.