Orbán Viktor: Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz

Brüsszel, 2021. június 14. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b, hátul) és Antonio Costa portugál miniszterelnök (j, hátul) a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóján Brüsszelben 2021. június 14-én. Elöl, középen Joe Biden amerikai elnök. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az, hogy a tanácskozás fordulóponttá válik-e, csak a csúcstalálkozó végén dől el, de a szövetségesek kísérletet tesznek erre egy új, 2030-ig szóló stratégiai terv elfogadása révén.

Ennek tartalmával Magyarország egyetért

- szögezte le.

Orbán Viktor elmondta, hogy a stratégia fő pontja a nemzeti ellenálló képességek megerősítése.

E tekintetben Magyarország aktív, legyen szó a világjárvány elleni küzdelemről, vagy a migrációval szembeni fellépésről.

Nekünk van mit mondanunk, és tudunk mit beletenni a közösbe

- emelte ki a kormányfő.

Azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalással összefüggésben, amely szerint a NATO-tagországok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, kérdésre válaszolva kiemelte:

akkor állunk jól, ha teljesítjük a vállalásainkat.

Orbán Viktor miniszterelnök (balra, hátul) és Antonio Costa portugál miniszterelnök (jobbra, hátul) a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóján Brüsszelben 2021. június 14-én. Elöl, középen Joe Biden amerikai elnök Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Szavai szerint jobb lenne, ha Magyarország már most képes lenne arra, hogy a nemzeti össztermékének két százalékát minden évben saját biztonságára költse el. Tájékoztatása szerint Magyarország 2022-2023-ra fogja elérni ezt, de emlékeztetett:

vannak olyan NATO-tagállamok, amelyek rosszabbul állnak e tekintetben.

Azzal a vállalással kapcsolatban, amely szerint a tagállamok a védelmi kiadásokra fordított összegen belül 20 százalékot fejlesztésre fordítanak,

Orbán Viktor kiemelte, hogy Magyarország ezt már most eléri.

Magyarország az egyik vállalását már most teljesítette, a másikat 2023-2024-re teljesíteni fogja, ezzel az élbolyban lesz - emelte ki.

Mi egy olyan pontján élünk a világnak, ahol hadsereg nélkül nem lehet meglenni, hadsereg nélkül nincs biztonság

- fogalmazott.

A magyar családok és a magyar nemzet számára a katonai kapacitás, a bevethető katonai erő mindig szükséges lesz. Ennek az építése jó ütemben halad - mondta.

Húsz-harminc évig ezt elhanyagoltuk, de most úgy érzem, e tekintetben is visszatesszük Magyarországot a térképre

- fogalmazott.

A Kína jelentette kihívásokra irányuló kérdésre válaszolva a kormányfő azt mondta: Magyarország mindenfajta hidegháborút ellenez, és hozzátette: életéből 26 évet hidegháborús körülmények között töltött.

Higgye el, ez rossz dolog, ne tegyünk ilyet

- tette hozzá Orbán Viktor.

Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői között részt vesz Joe Biden amerikai elnök is.

A tanácskozáson a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepelnek.

A NATO-csúcs célja egyebek mellett azon 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása, amelyek hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira. A csúcstalálkozó lehetőséget biztosít a transzatlanti kapcsolatok, valamint a kollektív biztonság megerősítésére.