Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ügyben szerdán lefolytatott első tárgyaláson a bizottság jogászai felkérték a bíróságot, hogy kötelezze a gyógyszervállalatot a hiányzó adagok leszállítására. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, az EU végrehajtó testülete minden kézbesítetlen dózis vakcina után 10 euró bírságot követel - erről a testület szóvivője, Stefan de Keersmaker számolt be a sajtónak. Gyártási kapacitásbeli nehézségek miatt a vállalat csak 30 millió adag oltóanyagot szállított a tagországokba az első negyedévben, az ígért 120 millió dózis helyett.
A bizottság ezenkívül azt szorgalmazza, hogy az AstraZeneca napi 10 millió euró bírságot fizessen a bíróság által megállapított szerződésszegések miatt, egészen addig, míg teljesíti mindazt, amire a szerződés kötelezi
- tette hozzá a szóvivő.
A bizottság jogi képviseletét ellátó ügyvédek szerint
az oltóanyaggyártó vállalat mintegy 50 millió adag vakcinát szállított az unión kívüli országba, miközben azokat az uniós tagállamokba kellett volna eljuttatnia.
Ezenkívül azzal vádolják az AstraZenecát, hogy az oxfordi üzemében gyártott adagokat Nagy-Britannia számára tartja fenn. Ez a két érv láthatóan ellentmond egymásnak, hiszen egyrészt igényt tartana arra, hogy az unió területén gyártott vakcinák az EU-ban maradjanak, másrészt kifogásolja, hogy a Nagy-Britanniában gyártottakat Nagy-Britanniában használják fel.
A gyógyszercéget képviselő ügyvéd, Hakim Bularba azzal érvelt a bíróságon, hogy a bizottság megpróbálja megváltoztatni a szerződés feltételeit, mivel eredetileg a szállítási ütemterv puszta becsléseken alapult, ezért az AstraZeneca így nem felelős a bekövetkezett kézbesítési késésekért. Ahogy arról többször beszámoltunk, Stella Kyriakides uniós biztos rossz szerződéseket kötött, amelyek nem tartalmaznak garanciákat.
A bizottság két jogi eljárást indított a nagyvállalat ellen, mindkettő célja az, hogy az AstraZeneca teljesítse az EU-val kötött előzetes oltóanyag-felvásárlásról szóló szerződésekben foglaltakat, és leszállítsa a megfelelő mennyiségű oltóanyagot az uniós tagállamokba. Az első eljárás elindítása azért szükséges, hogy a bíróság elismerje, hogy a vállalat vészhelyzet idején késedelmesen szállította le a vakcinákat az első negyedévben, míg a második esetben a testület a szerződés megsértésének megállapítását várja el a bíróságtól.
