Mi rendelkezünk valamivel, amivel Európa nyugati része már nem rendelkezik: vízióval és álommal

Európa mi vagyunk címmel online konferenciát tartott a XXI. Század Intézet. Az Európa a XXI. században című rendezvénysorozat első eseményén a felkért előadók arról beszéltek, hogy mi lehet az értékválságba került Európai Unió jövője a koronavírus-járvány után.

Köszöntőt Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója mondott. Szerinte mi vagyunk Európa jövője, és készen állunk erre a küldetésre. Mik azok a kihívások, amelyek a 21. századi Európa jövőjét meghatározzák? Mi a feladata a térségünknek? Mik azok a legfontosabb kérdések, amelyeket fel kell tennünk magunknak? - kérdezte. Ha a válasz megvan, cselekedni kell - tette hozzá.

Beszédében elmondta, hogy térségünk amerikanizálódása az 1989-90-es rendszerváltással kezdődött, mely egészen a 21. század első évtizedének végéig nyugalmi helyzetet biztosított. 2008-ban azonban megtorpant ez a magabiztos jövőkép, először a gazdasági és pénzügyi válsággal, majd a 2015-ös migrációs krízissel, végül tavaly a koronavírus-járvánnyal.

Ennek kapcsán feltett több kérdést is. Mi lesz Európa szerepe a 21. században, mi hova lőjük be magunkat, milyen lesz az euroatlanti viszony, ez hogyan fogja befolyásolni Európának a szerepvállalását, és mit akarunk mi az Európai Unióval kezdeni?

Mi rendelkezünk valamivel, amivel Európa nyugati része már nem rendelkezik: vízióval és álommal.

Mi tudjuk, hogy milyen jövőt szeretnénk. Szabad nemzetek szabad szövetsége a szabadság jegyében, erre vágytunk 30 évvel ezelőtt

- mondta.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója Forrás: MTI/Mónus Márton

Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója kifejtette, hogy ez a rendezvénysorozat egy misszió, mellyel a magyar jobboldal modellteremtő gyakorlatát szeretnék szellemileg megalapozni, bajtársakat toborozni.

A magyar jobboldalnak nem kell útkeresést folytatnia,

mi úton vagyunk, tudjuk, hogy merre és milyen sebességgel haladunk, és útitársakat is van lehetőségünk magunk mellé szólítani, de kell is

- emelte ki.

Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója Fotó: Polyak Attila - Origo

Bevezető előadást Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője tartott Húsvét után, feltámadás előtt - gondolatok Európa kereszténydemokrata jövőjéről címmel.

Hidvéghi szerint fordulóponthoz érkeztünk, előttünk áll a nagy tanácskozás Európa jövőjéről, hogy milyen legyen az Európai Unió a következő időszakban. A Fidesz elhagyta az Európai Néppártot, mert lehangoló állapotban van ez az európai jobboldal.

Az európai jobboldal állapotával kapcsolatban elmondta, hogy mára

a Néppárt elveszítette az iránytűszerepet, nem azt mutatja, hogy erős közösség lenne, inkább önfeladó, sodródó alakulat.

Elsősorban világnézeti, értékrendi kérdésekben veszítette el a vitákat, vagy nem is vívta meg őket, ilyen volt a hagyomány szerepe, a kereszténység, a vallás mint értékrend szerepe, a kultúra, az európai identitás kérdése. Egy folyamatos területfeladásról beszélhetünk, mely során engedett a baloldal progresszív nyomulásának.

Ez a progresszió elveti a hagyományt, a keresztény örökséget, célja kiiktatni Istent, és megkérdőjelezni az alapvető természeti törvényeket.

A jobboldal nem száll szembe ezzel Nyugat-Európában, pedig ezt a baloldali ideológiát mára rendkívül erőszakosan és arrogánsan próbálják mindenkire erőltetni.

Nem túlzás azt mondani, hogy alapvetően egy szabadságellenes fejleményről van szó

- mondta Hidvéghi.

Egészen durva, dermesztő modern diktatúra veszélye sejlik fel - mondta. Tapasztalatai szerint képviselőtársai rettegnek attól, hogy a médiában és a közbeszédben "kicsinálják őket", hallgatnak inkább, ezért kerülik el a nehéz vitákat.

Az EU szerint mindenre a több Európa a megoldás, a központosított, föderalizált Európa, a Fidesz szerint azonban ez nem igaz. Hozzátette, hogy az európai emberek jelentős részét már nem képviselik a Néppárthoz tartozó valamikori jobboldali pártok.

A kérdés az, hogy mi az Európai Unió célja, létezésének értelme?

- tette fel a kérdést az uniós képviselő.

Az unió az elmúlt egy évben sem a vírushelyzet előrejelzésében, sem kezelésében nem tudott tenni semmit.

Nem a brüsszeli vezetés, hanem a nemzeti kormányok védték meg az embereket, a kormányok hoztak döntéseket határzárról, különleges jogrendről és további megfelelő intézkedésekről.

A vakcinabeszerzéseknél pedig nem sikerült tartani a határidőket, sem a mennyiségeket,

ez egy szégyenteljesen rossz teljesítmény,

mondta Hidvéghi, hozzátéve, hogy az uniós hivatalnokok szolidaritást emlegetnek az ügyben a migrációs válsághoz hasonlóan is, miközben itt arról van szó, hogy rossz döntésekkel kellene szolidárisnak lennie Magyarországnak.

A realitásokhoz kell visszatérni, reális uniós célokat kell megfogalmazni. Társakat és szövetségeseket kell keresni, mely egy nagy munka lesz.

Azokat szólítsuk meg, akik ugyanúgy gondolkodnak, mint mi

- fejezte be előadását Hidvéghi Balázs.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

G. Fodor Gábor politikai filozófus előadásában arról beszélt, hogy jelenleg a bizonytalanság idejét éljük, mindenki a vírusról beszél. A Nyugat magabiztos volt számos dologban, például azt gondolta, hogy a jólét vég nélkül folytatható, de

a bürokrácia felzabálta a politikai vezetést, háttérbe szorította a felelősséget.

Ebbe a kontextusba tört be a vírus, de ebben a helyzetben a rutin nem célravezető. Feltette a kérdést ezzel kapcsolatban, hogy mi a fontosabb, az élet vagy a gazdaság? Ezt azonban nem lehet jól megválaszolni: a megfelelő védekezést kellett megtalálni, amíg a tudomány megoldja a helyzetet. Ez azonban a szabadság problémáját hozta a felszínre, miként lehet olyan döntéseket hozni, hogy az emberek szabadságigénye ne, vagy csak korlátozottan sérüljön.

Az emberek szeretnék visszakapni régi életüket, ezért cselekvőképességet várnak el a kormánytól, a bürokratikus uniós kormányzás nem csinál semmit, nem tanul korábbi hibáiból, nem érdekli az ember, mert nincsen szorosan az állampolgárokhoz kötve.

Ezzel szemben az egyes nemzetek cselekednek, az egyes nemzetek védekeznek, saját nemzeti érdekeiket szem előtt tartva.

G. Fodor Gábor szerint

a vírushelyzet igazolta az erős politikai vezetés szükségességét, azt, hogy szükség van személyes politikai vezetésre, döntésre és cselekvésre.

G. Fodor Gábor Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa Magyarország szellemi tekintélyének megteremtése az európai konzervatívok és populisták körében címmel tartott előadást.

Füredi szerint a konzervatívok a hidegháború vége óta mindig reagálnak a baloldal ideológiájára. A globalisták és a föderalisták állítják össze a napirendet. A konzervatív pártokat nem érdekli a kultúrharc, mintha nem is létezne.

Füredi szerint a jelen kozmopolitizmusa egy ellenkultúra, mely el akarja pusztítani a régi világot, és ez az ellenkultúra erős nemcsak Nyugat-, hanem Kelet-Európában is a fiatalok között. Alapelvei a multikulturalizmus, a sokszínűség, nem akarják, hogy az embereknek legyen saját kultúrája. Hozzátartozik a nemi semlegesség, mely fenyegeti az életünket és a családokat. Meg akarják fojtani az emberek nemzeti identitását.

Hagyományellenesek, céljuk a haza nélküli emberek gyártása, a hazai identitás ellen vannak.

Kifejtette azt is, hogy a globalizmus és a föderalizmus meggyengült a pandémia alatt. A kozmopolitizmus azonban nem gyengült meg. Sokkal nagyobb vitákat provokálnak, mint régebben. Füredi szerint közvetlenül kell beavatkozni ezekbe a vitákba, részt kell venni bennük, alternatívát kell nyújtani.

Frank Füredi Forrás: MTI/Soós Lajos

Schöpflin György volt kormánypárti európai parlamenti képviselő, politikaelméleti professzor a liberális monopólium veszélyeiről beszélt. Azzal kezdte előadását, hogy 1945-ben a demokrácia mint fogalom sokféle volt,

sok legitim demokrácia létezett, és ezt mindenki elfogadta.

Manapság csak a liberális demokráciát fogadja el a fősodor.

A nem kifejezetten liberális áramlatok visszaszorultak, először a szociáldemokrácia, többek között a kommunizmus összeomlása miatt. A kereszténydemokrácia ugyanakkor csak lassan talált erre választ. Az 1990-es években a liberalizmus sikeresen összekapcsolta magát a demokráciával, melyet monopolizált. Magához ragadta az európai integrációs folyamatot a liberális baloldal, a lisszaboni szerződéssel egy időben, azt hangoztatva, hogy az integráció csak és kizárólag liberális lehet. Erre a lépésre a demokratikus jobboldalnak nem volt válasza, csapdába esett.

Schöpflin György Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Schöpflin szerint ugyanakkor

a monopólium nem tesz jót a monopolistának sem, mert egyre kevésbé képes meghallani a kritikát.

Ennek eredményeként ma már aki bírálatot fogalmaz meg az integrációval kapcsolatban, azt populistának kiáltják ki és kiközösítik.

Az egykori európai parlamenti képviselő szerint a válságok sorozata nagyon megtépázta az Európai Uniót, a több Európa nem működött. A hatalmi monopólium megbosszulta magát, az EU képtelen innoválni, új megoldásokat, kevesebb Európát elfogadni.

Európai démosz nincs, tehát az európai szintű demokrácia nem életképes

- jelentette ki előadásában Schöpflin, aki szerint a mai Európa legjobb esetben érzi a válságot, de erre eleve nem tud megoldást találni, mert ennek a lehetőségét strukturálisan kizárta.