Az atom esélyt ad Európának a józan energiapolitikára

Egy ironikus német kép. A klímabarát szélerőművek és a klímavédelmi szempontból roppant káros szénerőművek érdekében üzemelő bánya.

Európa fenntartható, azaz klímasemleges fejlődésének alfája és omegája a 2020-as taxonómia rendelet, amely alapján eldönthető a jövőben, hogy melyik beruházás van összhangban a fenntarthatósági célokkal - ezért adott esetben támogatható - és melyik nem. A megújuló és gázlobbi, zsebükben a zöldszervezeteikkel, ezért is hördült fel, amikor az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja kizárólag szakmai alapon arra jutott, hogy a nukleáris energia és az atomerőművek építése igenis fenntartható, mert az életciklus-elemzések szerint egyik legkisebb szén-dioxid-kibocsátással járó áramtermelési módként előmozdítja az európai zöld megállapodás céljainak teljesülését és a klímasemlegesség 2050-re tervezett megvalósulását. Ezt a megállapítást pedig már az Európai Bizottság is teljes mértékben elfogadta, és néhány nappal ezelőtt döntött arról, hogy az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló rendeletet kiegészíti az atomerőművek általi villamosenergia-termeléssel.

A német atomellenesség és a szélsőséges mértékű megújulós fejlesztések káoszt szülnek. Egy egészséges energiamix részeként az atomenergia és a megújulók közös útja pedig a nyugalmat és a kitűzött célok teljesítését biztosítja Forrás: Operador Nuclear

Atom nélkül nem megy

Nagyon leegyszerűsítve a kérdést ugyanazt látjuk, mint a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveinek fordulóján, a német atomellenes zöldmozgalmak megjelenésekor. Akkor a szenes lobbi féltette a nagy számban épülő atomerőművektől a pozícióit. A légszennyezés miatt azóta emberéletek tízezreit követelő szénerőművek környezetszennyezése ellen soha nem volt egy szava sem az atomellenes zöldeknek, akiknek most sem fáj az az embertelen pusztítás, amit a szélerőművek okoznak az élővilágban. A pénz – jelen esetben az adófizetők által finanszírozott brutális összegű megújuló támogatások csökkenése az atomenergia miatt – máris egységfrontba tömörítette a megújuló energiás lobbit. Az atomellenes Németország és Ausztria által is támogatott Energiaklub hozta a kötelezőt, amikor a múlt hónapban az atomenergia veszélyeit próbálta minimális visszhanggal erőltetni olyan „szakértőkkel" tartott online rendezvényén, akikről messziről sütött, hogy fogalmuk sincs az energetikai kérdésekről.

Ez a fajta ágálás az atomenergia ellen annál is inkább anakronisztikus, mert most az Európai Bizottság is kezdi belátni, amit az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) saját modellszámításai alapján már felismert: az atomenergia nélkül nem lehet elérni, hogy az iparosodás előtti szinthez képest ne legyen 1,5 °C-nál magasabb a globális felmelegedés mértéke. Ugyanezt mondja a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) is, amely szerint az atomenergia nélkül lehetetlen, vagy csak sokkal drágábban érhető el a karbonsemlegesség.

Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök Forrás: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BENKO VIVIEN CHER

Ebben a szellemben fordult a márciusi EU-csúcs előtt Emmanuel Marcon francia elnök és Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésre hét tagállam, Csehország, Franciaország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország és Szlovénia az Európai Bizottsághoz, kérve a nukleáris energia támogatását, beleértve azt is, hogy ez tükröződjék a taxonómia rendeletben is.

A német Energiewende kudarcának újabb bizonyítéka

Különösen szembeötlő az anakronizmus a megújuló energiaforrások Mekkájának számító atomellenes Németországban, ahol a kormány-, illetve bármiféle pártszimpátiával aligha vádolható Szövetségi Számvevőszék is az atomellenes energiapolitika kijózanító következményeiről adott ki lesújtó jelentést.

A napnál is világosabb, hogy a nap- és szélerőművi kapacitások növekvő mértékű beépítése már ma is szétfeszíti a német villamosenergia-rendszert, és ez csak rosszabb lesz a jövőben. Miről is van szó? Egyre gyakoribb, hogy a németországi nap- és szélerőművek csaknem 118 ezer MW beépített kapacitásából csak töredék, mindössze néhány ezer megawatt áll rendelkezésre az időjárás-függőségük miatt. Ilyen esetekben – mint az alábbi ábra is mutatja – a német termelés döntő részét változatlanul a bezárása ítélt atomerőművek és szénerőművek, valamint az egyre növekvő kapacitású gázerőművek biztosítják, illetve import villamos energiára szorul Németország, vagy – szélsőséges esetekben – fogyasztói korlátozásokra van szükség! Erről persze mélyen hallgat az aggasztóan egyoldalúan kormánypárti német média.

A németországi villamosenergia-termelés összetétele 2021. január 8-án Forrás: Energy-Charts.info

Ezzel szemben a hazai baloldali média a némethez hasonlóan azonnal világgá kürtöli, ha a megújulóknak jut 15 percnyi hírnév azzal, hogy egy-két szeles és napos időszakban képesek a névleges kapacitásuk közelében termelni. Ezzel is jócskán van persze probléma, de ennél még nagyobb bajok is vannak.

A német hiány elérheti a Paksi Atomerőmű kapacitásának húszszorosát...

A német Szövetségi Hálózati Ügynökség 2035-re vonatkozó 2021-es keltezésű hálózatfejlesztési terve ismételten megerősíti, hogy az Energiewende valódi feketelevese csak ezután jön! A dokumentum három forgatókönyv alapján vizsgálja a villamosenergia-rendszer fejlesztési szükségleteit és jövőképét. A legnagyobb éves villamosenergia-fogyasztást (700 TWh) feltételező forgatókönyv szerint 2035-re a németországi rendszerterhelési csúcs elérheti a 112 000 MW értéket, miközben ezen időtávig a hagyományos, folyamatosan termelni képes 100 000 MW-nyi kapacitásból a még üzemelő atomerőművek és szénerőművek teljes leállítása következtében csak 62 000 MW maradhat meg. Ennek az értéknek a döntő részét, csaknem 47 000 MW kapacitást pedig a gázerőművek biztosítanak, amelyek – az atomerőművektől eltérően – légszennyezőek és nagymértékben növelik az orosz gázfüggőséget is.

Jelen állás szerint tovább növeli Németország a nap- és szélerőművi kapacitásait, így azok a jelenlegi 118 000 MW-ról 245 000 MW értékre növekednek 2035-re. E termelők kapacitásértékét viszont nulla közelinek lehet mondani, hiszen az időjárásfüggősük miatt nagyon gyakran minimálisra, pár ezer megawattra esik vissza a tényleges teljesítményük. Emellett biomasszából mintegy 10 000 megawattra számítanak. Mindezek miatt Németországnak arra kell felkészülnie, hogy 2035-re egyes időszakokban a kapacitáshiány elérheti a közel 40 000 MW (!) – húsz Paksi Atomerőmű – értéket is, amit a fogyasztók maradéktalan kielégítése érdekében valahonnan elő kell teremteni. Próbál ugyan Németország a hidrogéngazdaság irányába menekülni, azaz a többlet villamos energiával fejlesztett zöldhidrogént egyfajta akkumulátorként használni hiány esetén, ám rendszerszinten manapság ez éppolyan fantazmagória, mint maga az Energiewende.

Egy ironikus német kép. A klímabarát szélerőművek és a klímavédelmi szempontból roppant káros szénerőművek érdekében üzemelő bánya Forrás: Der Spiegel

A hiány lehetséges forrásai

Ennek közvetett beismerése, hogy a hálózatfejlesztési terv szerint a németek – nem túl meglepő módon – a hiányt döntően villamosenergia-importtal kívánják fedezni 2035-ben. Ezt a lehetőséget mindhárom forgatókönyv tartalmazza. Tehát azt mondhatjuk, hogy a németországi ellátásbiztonság – a hatalmas megújuló kapacitások dacára – időről időre más országokon fog múlni. Ha egyáltalán lesz importra lehetőség, hiszen a következő években és évtizedekben európai szinten politikai, műszaki és klímavédelmi okokból több százezer megawattnyi kapacitás fog kiesni.

Ezért mondják azt a felelős mérnökök, szakemberek és döntéshozók, hogy az alapvető nemzeti érdekeket, az ellátás- és nemzetbiztonságot is figyelembe véve az import minimalizálására és – egy egészséges energiamix megvalósulásával – a hazai villamosenergia-termelés maximalizálására kell törekedni.

Árulkodó jel az is, hogy a hiány mérséklése érdekében a terv azzal is számol, hogy a hatalmas villamosenergia-igényű német cégek fogyasztását egyes esetekben korlátozni kell. A német alumíniumiparral már most is vannak szerződések 1500 MW nagyságrendű terheléscsökkenést eredményező korlátozási lehetőségről. Ezt akár 5000 MW értékre (két Paks II. Atomerőmű kapacitása) akarják növelni. Természetesen ezek a cégek minden esetben megfelelő mértékű kártérítést kapnak a korlátozásért, amelyet végeredményben megint csak a német fogyasztók fognak megfizetni....

A vész-forgatókönyv már nem elegendő

Az elektromos autók és a hőszivattyús fűtési rendszerek miatt a villamosenergia-igény folyamatosan növekszik – nem csak Németországban. Már ma is látszik, hogy a tervezés nem megfelelő, hiszen nem lehet azt feltételezni, hogy szükség esetén az import mindig rendelkezésre fog állni, csak azért, mert Németország nem képes fedezni minden időpillanatban a fogyasztói igényeket. Ha lesz is import, akkor annak döntő része atom-, szén- és gázerőművekből fog származni, hiszen a nap- és szélerőművek időjárás-függősége nemcsak a németeknél fizikai törvényszerűség, hanem más országokban is. Tehát borítékolható, hogy lesznek olyan időszakok – mint ahogy már eddig is voltak –, amikor importra nem lesz lehetőség, és akkor a teljes rendszerösszeomlás elkerülése érdekében csak a fogyasztói korlátozások maradnak. Mellesleg Németország szomszédai aligha szeretnének arra berendezkedni, hogy plusz erőművi kapacitásokat tartsanak üzemben, amelyek tompítják a német energiapolitika kudarcát, illetve aligha örülnek a negatív áraknak, amit a hektikus német energiafelesleg szakít időről időre a nyakukba.

Régóta látható, hogy az atomerőmű-ellenes, az EU-ban is erőltetett német energiapolitikai kísérlet szembemegy a józan ésszel, amit már uniós szinten is kezdenek belátni. A politika és a mérnöki gondolkodás láthatóan a németeknél nincs köszönőviszonyban, hiszen rendszerszinten kell gondolkozni, azaz olyan villamosenergia-rendszer megteremtése a cél, amely az ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi szempontoknak is megfelelve télen-nyáron, éjjel-nappal és minden másodpercben képes a fogyasztókat ellátni villamos energiával. Ehhez atomerőművek is kellenek. Magyarország a Paks II. Atomerőmű megépítésével ezt az utat járja. Remélhetőleg a józan ész útján Európa követi Magyarországot, ahogy ez már többször is megtörtént az utóbbi években.

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője