Itt a gazdaság-újraindítási akcióterv hét pontja - mik a részletek?

Orbán Viktor hétfőn napirend előtt szólalt fel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának kezdetén. A miniszterelnök kifejtette, hogy a kormány milyen lépéseket tett idáig és tesz ezután a gazdaság újraindításáért és a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak leküzdéséért. Összeszedtük a legfontosabb bejelentéseket, és részletezzük, miről szólnak.

Öt százalékra csökkent a lakásépítés áfája

Az idei év január 1-től bizonyos feltételek esetén 27 százalék helyett 5 százalékos áfa terheli csak az új építésű lakások értékesítését, valamint az új építésű lakások vállalkozási szerződéssel történő megépítése kapcsán az építési szolgáltatás árát.

Így például, ha valaki 2021. január elseje után új építésű ingatlant vásárol - ami lakás esetén nem haladja meg a 150, háznál a 300 négyzetméteres alapterületet -, akkor a mostani 27 százalékos áfa helyett csak 5 százalékot kell fizetnie.

Egy 30 millió forintos ingatlan vásárlásakor ez 6,6 millió forintos áfamegtakarítást jelenthet, egy 50 millió forintosnál pedig 11 milliót.

Ahogy korábban megírtuk, a támogatás legfontosabb feltétele, hogy a kedvezményes 5 százalékos adómértékkel áfás számla csak annak állítható ki, aki nem áfaadóalany. A második fontos feltétel, hogy abban az esetben csökken 5 százalékra az áfa, ha az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele óta még nem telt el két év.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Szintén kiemelendő, hogy az új építésű lakások vásárlásánál az 5 százalékos áfa is visszaigényelhető, és elengedik a vagyonátruházási illetéket a használt és az új építésű lakások vásárlása esetében is. Ennek az a feltétele, hogy a vevő igényelje a csokot a vásárláshoz.

Elindult a lakásfelújítási program

Emellett elindult a lakásfelújítási program is, amelynek lényege, hogy

a gyerekes vagy gyermeket váró családok a lakásfelújításra fordított összeg felét, maximum 3 millió forintot, utólag vissza nem térítendő támogatásként kapják az államtól.

Az érintettek az idei év február elsejétől a korszerűsítéshez államilag támogatott, maximum 10 éves futamidejű, minimum 3 százalékos kamatozású hitelt igényelhetnek.

A bajba jutott vállalkozások bértámogatást kapnak

A magyar kormány február elsejétől tette lehetővé, hogy az utólagos finanszírozás helyett előre megkapják az állami bértámogatást az ezt igénylő vállalkozások, a munkavállalók bértámogatása pedig már az aktuális hónap elején megérkezik a cégekhez. Ez a lépés több olyan szektort is érint, amelyek bajba jutottak a koronavírus-járvány miatt, ezek közé tartoznak például a vendéglátóhelyek, a szállodák és a finesztermek üzemeltetői is.

A kormányzat a kifizetések felgyorsítása, egyszerűsítése, illetve a rendeletmódosítás értelmében, az utólagos kifizetés helyett a vállalkozásoknál támogatási előlegként jelentkező pénzügyi segítségről döntött.

Illusztráció Fotó: Csudai Sándor - Origo

Emellett szintén bevezettek ágazati bértámogatást is, amelyet már több mint 100 ezren igényeltek, és mivel a korlátozásokat továbbra is fenntartják, ezért a programot március 10-ig meghosszabbították. Az ágazati bértámogatásra igényelhető maximális mérték a minimálbér másfélszerese, személyenként havi bruttó 241 500 forint.

Ennek a programnak a lényege, hogy a bérek felét az állam, a másik felét a munkaadó állja, akiknek a program időtartama alatt járulékot sem kell fizetniük.

Ez összességében azt jelenti, hogy a munkaadók terhének kétharmadát az állam állja, mindeközben pedig felére csökken a kis- és középvállalkozások iparűzési adója is.

Történelmi bértámogatást kapnak az orvosok

Január elsején életbe lépett minden idők legnagyobb hazai orvosi bértámogatása. Ennek köszönhetően egy kezdő rezidens orvos az eddigi 255 ezer forint helyett 481 ezer forintot vihet haza, az összeg pedig 2023-ban már 687 ezer forintra emelkedik.

Egy 26 éves jogviszonnyal rendelkező orvos tavaly 529 ezer forintot keresett, ezentúl viszont már 1 millió 256 ezer forintot kap, amely 2023-ra eléri az 1 millió 794 ezer forintot.

Az első emelt béreket februárban folyósítják, a béremelés pedig az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, illetve a kormányrendeletben meghatározott munkakörben egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat is érinti.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

Mindez azt is jelenti, hogy a kormány nemcsak az orvosok bérét emelte meg nyugati szintre, hanem ezzel egyidejűleg megteremtette a hálapénzmentes, megfelelő orvosi szakmai munka lehetőségét. A kormány ezen döntését Lénárd Rita, a MOK alelnöke történelmi lépésnek nevezte.

Már megérkezett a visszaépített 13. havi nyugdíj első részlete

Korábban beszámoltunk róla, hogy már megérkezett a 13. havi nyugdíj első részlete, amely átlagosan 37 650 forint többletet jelent a nyugdíjasok számára.

A kormány a tervek szerint négy lépcsőben vezeti vissza a 13. havi nyugdíjat, a mostani volt az első lépcső, amelyre 70 milliárd forintot különítettek el.

Tállai András államtitkár korábban arról beszélt, hogy 2022 elején már félhavi összeget kapnak az időskorúak, ezután a 2023-as kifizetés már háromnegyed havi összegnek felel meg, és 2024-ben ér véget a folyamat, akkor a havi nyugdíj teljes összege eljut minden jogosulthoz.

Illusztráció Fotó: Csudai Sándor - Origo

Mindez jól mutatja a kormány válságkezelési elképzeléseit is, hiszen a krízis idején nem megszorításokra van szükség, hanem olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a gazdaság képes talpra állni.

A 25 éven aluli fiatalok jövedelemadó-mentességet kapnak

Orbán Viktor miniszterelnök január közepén jelentette be, hogy 2022-től a 25 éven aluli fiatalokat személyijövedelemadó-mentesség illeti meg. Az intézkedés az előzetes becslések szerint 130-150 milliárd forintos lesz, és százezres nagyságrendben érinti majd a fiatal munkavállalókat.

A program célja, hogy támogassa a foglalkoztatás további javulását, a fiatalok pedig az átlagfizetésig kapnának teljes szja-kedvezményt.

Korábban az Origo is beszámolt róla, hogy a 2020. októberi nemzetgazdasági átlagkeresetet alapul véve, a 15 százalékos személyi jövedelemadó kiesésével mintegy 59 610 forint marad a fiatal munkavállalónál, ha jövedelme eléri a nemzetgazdasági átlagkeresetet.

Illusztráció Forrás: Getty Images/Todor Tsvetkov/Todor Tsvetkov

Arányaiban szintén jelentősen több pénz marad a fiatalnál akkor, ha 20 év alattiként megkapja a bruttó 233 396 forintos átlagbért, ami egyébként egyáltalán nem kiemelkedő összeg, számos szakterületen jóval többet keresnek már a pályakezdők. Ebből levonások után most 155 209 forintra számíthat, viszont az szja kivezetésével 35 009 forinttal több lenne, azaz 190 218 forint.

Ez azt jelenti, hogy a fiatal mostani bruttó jövedelmének hozzávetőlegesen heted részével keresne többet, mint keresett 2020 októberében.

Ez nem pusztán azt jelenti, hogy több pénz marad a zsebükben, hanem egyben azt is, hogy többet költhetnek élelmiszerre, lakhatásra, közlekedésre, tanulmányokra is, de akár többet is tudnak majd spórolni, befektetni.

A lakosság körében is jelentős támogatottsága van a fiatalok szja-mentességének, hiszen egy felmérés alapján a lakosság 70 százaléka egyetért vele, míg az érintettek, tehát a 25 év alattiak körében ez az arány 90 százalék.

10 millió forintos kamatmentes kölcsön nyújtása a kisvállalkozóknak

Orbán Viktor február elején jelentett be egy új hitelkonstrukciót, amelynek lényege, hogy 10 évre 10 millió forintig kamatmentes hitelt nyújtanak a legkisebb vállalkozásoknak, 3 éves moratóriummal.

Az előzetes becslések szerint legalább 10 ezer olyan alkalmazás van, amely érdekelt lehet ebben a hitelkonstrukcióban.

Nemrég az ezzel kapcsolatos részletek is napvilágot láttak, amelyből kiderült, hogy a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön névre keresztelt hitelprogram keretösszegét 100 milliárd forintban határozták meg.

Illusztráció Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az Origo kérdéseire Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza azt mondta, hogy a bejelentett hitelkonstrukció egy nagyon fontos és sokak által várt intézkedés a kormány részéről, amely lélektani fontosságú lehet.

A szakértő szerint a kkv-k eddig is sok segítséget kaptak a kormánytól, azonban azok nem feltétlenül forrásbővüléssel jártak, hanem olyan intézkedések voltak, amelyek lehetővé tették a kiadások csökkentését, támogatták a munkavállalók megtartását. A mostani hitelkonstrukció egy olyan támogatás, amely segítségével a vállalkozások újraindíthatják az akár jelentős mértékben lelassult tevékenységüket.