Készüljön tökéletes szalagos fánkkal az idei farsangra!

A farsangi hagyományokhoz tartozó fánk ugyan csábítóan finom édesség, elkészítésére mégis általában csak a bátrabbak vállalkoznak. Napjainkban viszont jóval több időt töltünk otthon, családunk körében, így itt az idő, hogy amit eddig nem próbált ki, a rendhagyó farsang alkalmával megtegye.

A tél vége sokaknál az élelmiszerkészlet kimerülésével kéz a kézben jár, így minden bizonnyal praktikus oka is van annak, hogy a hagyomány szerint ilyenkor szokás tartani a böjtöt, mely hamvazószerdán kezdődik. Az előtte lévő néhány napban tartott karneválok és lakomák azonban segítettek könnyebbé tenni a rákövetkező nélkülöző időszakot.

A fánk alapesetben egy élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk, mégis keveseknek sikerül elsőre tökéletesen elkészíteni.

A farsang napjainkban is legismertebb és legkedveltebb étele a fánk, melyet számos változatban ismer a magyar gasztronómia: erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a palócok pampuskának nevezik, de a közös bennük, hogy könnyű, tojásos tésztából, bő zsírban, vagy olajban sütve készülnek, kivéve a burgonyás-, vagy csörögefánkot.

A farsangi hagyományokhoz tartozó fánk ugyan csábítóan finom édesség, elkészítésére mégis általában csak a bátrabbak vállalkoznak. Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Hazánkban számos babona fűződik a népszerű süteményhez; a Szerémségben például azért készítik, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt.

Közismert, hogy a szalagos fánk hagyományainak kialakulásakor a farsangi időszak a párkeresés időszaka volt; a lányok ilyenkor ezt adták kiszemeltjüknek, akik gyakran fánkocskának becézték kedvesüket.

Ha a pár együtt tört ketté egy fánkot, az házasságot jelentett: az oldalán körbefutó szalag pedig a karikagyűrű jelképének számított.

Más források szerint a farsangi finomság Olaszországból származik, s Beatrix közvetítésével került be Mátyás király udvarára.

Marie Antoinette nevéhez is köti egy legenda, aki állítólag megszökött egy udvari álarcosbálról és csatlakozott az utcán összegyűlt sokasághoz, míg éhségében vásárolt egy fánkot az egyik utcai árustól, ami nagyon megízlett neki, s úgy döntött, hogy az őt kísérő lovagnak az egész kosárnyi fánkot meg kell vásárolnia.

A finom étel olyannyira rabul ejtette a királynőt, hogy a fánkkészítőt udvarába rendelte és felvette a konyhába, így később a királyi lakomák részét képezte ez a finomság.

A farsang napjainkban is legismertebb és legkedveltebb étele a fánk. Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Egy másik, mókás anekdota szerint Bécsből származik a fánk. Krapfen, a híres bécsi pék halálával felesége vette át a pékség vezetését, aki rendszerint megváratta vendégeit, akik ennek egyszer hangot is adtak, melyre válaszként Krapfenné egy darab kenyértésztát valamelyik vendég fejéhez szeretett volna vágni. Azonban a tészta rossz irányba repült, és egyenesen a sistergő olajba esett, s így született meg a népszerű sütemény.

A legismertebb farsangi fánk hazánkban a szalagos fánk, amely nevét a barna fánkon körbefutó, kiválóságát jelző fehér csíkról kapta.

Ahhoz, hogy az oldaldísz és a fánk is tökéletes legyen, szükség van néhány, korábban féltve őrzött titokról is lerántani a leplet, úgy, mint a kiváló és szobahőmérsékletű alapanyagok, a megfelelő fánk méret, vagy a bőséges és kellő hőmérsékletű olaj.

Recept:

Elkészítési idő: 150 perc

Hozzávalók:
(fontos, hogy minden szobahőmérsékletű legyen)

• 1/2 kg finomliszt
• 3 – 4 dl tej (a liszt minőségétől és a tojások mennyiségétől függően)
• 4 – 6 db tojás sárgája
• 6 – 10 dkg vaj
• 3 dkg élesztő
• 1 evőkanál cukor
• 1 vaníliás cukor
• 1 evőkanál rum
• csipet só
• sárgabaracklekvár, porcukor, olaj a sütéshez

Elkészítés:
Szitálja a tálba a lisztet, s készítsen a közepébe mélyedést. Langyosítson meg 1,5 dl tejet, majd tegyen bele 1 kávéskanál cukrot és az élesztőt. Öntse az elkészült egyveleget a tészta közepébe, majd keverjen hozzá egy kevés lisztet (ez a kovász). Hagyja állni mintegy negyedórát, ez idő alatt az élesztő dolgozni kezd, habosodik, addig olvassza fel a vajat. A tojások sárgáját keverje össze a maradék cukorral, a vaníliás cukorral, a sóval, a vajjal és adja a liszthez, majd dolgozza össze az egészet kézzel vagy robotgéppel, miközben a maradék tejből vagy lisztből hozzáadja a szükség szerinti mennyiségeket. Az összekeverés után még kézzel jól ki kell dolgozni, hogy hólyagos legyen: érdemes a tészta alá nyúlni, felemelni és magunk felé húzni és ezt a mozdulatokat addig-addig végezni, amíg a tészta szálas és hólyagos nem lesz. Lisztezze be a tálat a tészta alatt is, tegye rá a fedelet vagy takarja le konyharuhával és kb. 40 -60 percig hagyja állni. Amikor a tészta megközelítőleg kétszeresére dagadt, borítsa a lisztezett munkalapra, s ütögesse meg, hogy kijöjjön belőle a sok levegő és nyújtsa ki kb. másfél ujjnyi vastagságúra, majd kerek szaggatóval szaggassa ki, s pihentesse további 20 percet. Sütés előtt 10 perccel vegye le a készülő fánkokról a konyharuhát! Forrósítson fel egy nagy lábosban vagy magas serpenyőben 4 ujjnyi olajat, majd a kiszaggatott fánkokat középen alul nyomja be az ujjával és a másik oldalával lefelé helyezze a forró olajba és tegyen rá fedőt. Amikor az alja megsült (a lábosból hallatszik a visszacsepegő víz hangja), vegye le a fedőt és fordítsa meg a fánkokat, majd fedő nélkül süsse tovább. Ha minden rendben volt, nagyon szép, szalagos farsangi fánk lesz az eredmény. Szűrőkanállal papírtörlőre szedje ki, ugyanis ez szívja fel a fölösleges olajat. Porcukorral megszórva, házilag készített baracklekvárral töltse meg a lyukakat a fánkok közepén, vagy adja melléjük egy kis tálkában!

Tippek:
- Szebb lesz a szalag a fánkon, ha a fánkok először olajba kerülő felszíne sütés előtt kérget kap, ezért kell közvetlenül a sütés előtt egy kicsit „meztelenül" pihentetni.
- Az olaj legyen kb. 160 fokos, így elég meleg, de nem túl meleg, hogy a fánk át is süljön, ne csak barnuljon. Az olaj hőmérsékletet az olajba tett fakanállal ellenőrizhetjük, ha buborék képződik a nyél körül, elég meleg. Érdemes próbasütést végezni.
- Ne hagyjuk felügyelet nélkül a fánkokat sütés közben!

Természetesen számos más típusú fánk is ismert itthon, így a vállalkozó kedvűek bátran fogjanak neki a ezek elkészítésének is!

Hazánkban ismert például a csöröge-, a forgács-, és a rózsafánk is, melyek elkészítése némileg egyszerűbb és szintén olajban történő sütést igényelnek.

Készüljön tökéletes szalagos fánkkal az idei farsangra! Forrás: Thinkstock

A farsangi receptet minőségi magyar alapanyagokat felhasználásával érdemes kipróbálni, mellyel egyrészt a magyar termelőket is segíthetik a családok ebben a nehéz helyzetben, másrészt a farsang is igazán különleges és valóban a hazai ízeket, hagyományokat megidéző lesz.

A cikk megjelenését a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.