A magyar államiság szimbólumát tették tönkre a Margit hídi rongálók, amiért évekre börtönbe kerülhetnek

korona, kőkorona, rongálás, 2021, illusztráció
Budapest, 2020. november 9. A Margit-hídi kőkorona, háttérben a Mátyás templom és a Halászbástya esti kivilágításban. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Vágólapra másolva!
Egy fiatal pár novemberben letörte a Margit hídon lévő, kőből készült Szent Korona keresztjét. A rendőrség azóta is keresi őket, rongálás miatt nyomozást indított ismeretlen tettes ellen. Gerő András történész az Origónak elmondta, a Szent Korona milyen értékekkel bírt és bír a mai napig.
Vágólapra másolva!

A Margit híd egyik biztonsági kamerája vette fel a fiatal párt, ahogy kézen fogva sétálnak november 10-én, majd megállnak az egyik Szent Koronát ábrázoló műemlék mellett.

A felvételen jól látható, hogy először a lány mászik fel a híd oldalára, majd letöri a koronáról a keresztet. Ezek után a fiú visszafut egy másik szoborhoz, és arról töri le a kőkeresztet.

A rendőrség továbbra is keresi a lányt és a párját, rongálás gyanúja miatt indítottak nyomozást ismeretlen tettes ellen.

A magyar államiság szimbóluma

A Szent Korona az idők során több mindent fejezett ki szimbolikus értelemben.

– mondja az Origónak Gerő András történész.

A Margit hídi kőkorona, háttérben a Mátyás templom és a Halászbástya esti kivilágításban. Forrás: MTI/Róka László

A 19. század második felében pedig tartalmi jelentésében egyre inkább az ország egységét jelentette. A jelentősége akkora volt, hogy a dualizmusban és a két világháború között is

a bíróság a Szent Korona nevében hirdette ki az ítéleteket, a budai vár pedig a tulajdoni lapja szerint a Szent Korona tulajdona volt.

Összességében a magyar államiság szimbóluma.

A korona tetején a kereszt, amit a fiatal pár letört, egy mitológiai elemmel függ össze.

– magyarázza a történész, majd hozzáteszi, hogy

a kereszt gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Magyar Királyság betagozódott a keresztény Európába.

3 év is lehet a büntetésük

Borbély Zoltán ügyvéd az Origónak elmondta, hogy minden műemléknek számít, amit az arra jogosult hatóság annak nyilvánít. Ha rongálással valaki kisebb kárt okoz, akkor az 1 évig terjedő büntetést kaphat, ha viszont nagyobb értékű kárt okoz, vagy

egy műemléket rongál meg, akkor akár 3 évre is börtönbe kerülhet.

Ugyanez a büntetési tétel akkor is, ha például temetkezési helyet vagy régészeti lelőhelyet rongálnak meg.

Abban az esetben, ha teljesen megsemmisítik a műemléket, akkor a büntetés 1-től 5 évig terjedhet.

Már többször megrongálták a kőkoronákat. Forrás: MTI/Róka László

Korábban is rongáltak a Margit hídon

Két részeg, 19 éves fiú sétált a Margit hídon Pestről Buda felé 2018 szeptemberében, a hajnali órákban.

Az egyikük többször felmászott a kerítésre, és 8 kőkoronáról letörte a keresztet. A társa közben őrködött, nehogy valaki megzavarja őket.

A 8 letört keresztből ezek után kettőt magukkal vittek, a többit pedig bedobták a Dunába. A rongálással több százezer forintos kárt okoztak.