Erdő Péter bíboros, érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét Nagyboldogasszony napján

Budapest, 2020. június 1. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a pünkösdhétfő alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten a Budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén a Mátyás-templomban 2020. június 1-jén. MTI/Mónus Márton

Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délelőtt fél 11-kor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét - tájékoztatta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.

Ezen a szentmisén fogják átadni az egyházmegye Szent Adalbert-kitüntetéseit is. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata a közleményében azt írta:

Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz "a Szentséges Szűz elszenderülésének" neveztek.

A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Forrás: MTI/Mónus Márton

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a "Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe" - írták.

Az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába.

Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján halt meg. Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük.