Orbán Viktor: Minden változtatás kockázatot jelentene

2020.07.31. 07:35

Bár a környező országokban és Nyugat-Európában folyamatosan romlik a járványhelyzet, a magyar védekezés bevált, mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában. Kiemelte, hogy a magyar egészségügy Európában az egyik legjobban teljesített a járvány első hulláma idején, most pedig a járvány elleni védekezéshez minden eszköz rendelkezésre áll. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ezermilliárd forintból fejlesztik a teljes magyar vízvezetékrendszert, átalakítják a környezetvédelmi és energiarendszert is.

Az első, hogy a tervszerű, higgadt és kiszámítható védekezést nem szabad feladni. Nem szabad, hogy elragadjon bennünket a hév, a szív, a lelkesedés, a nyár, a Balaton, hanem legyen a fejünkben, hogy a vírus az itt van közöttünk.  Nincs még vakcina, nem tudunk tőle megszabadulni, együtt kell vele élnünk, és ha rosszul élünk vele együtt, akkor annak meglesznek a következményei - mondta Orbán Viktor, aki a járványügyi szabályok betartására is felhívta a figyelmet.

A kormányzati teendőkkel kapcsolatban elmondta, hogy a kormány megpróbál kiszámítható döntéseket hozni, ezért a szerdai kormányülésen hosszan tárgyaltak a járványügyi helyzetről, és úgy határoztak, hogy az Operatív Törzs, amely működik, van egy járványügyi akciócsoport is, valamint több száz ember áll készenlétben, tehát a háttérben „egy gépház megbízható módján működik egy védekezési rendszer”.

Az Operatív Törzs ülésezik, és minden kedden javaslatot tesznek a kormány számára, ha valamilyen módosítás szükséges, erről szerdán tud a kormány dönteni, a szabályok pedig péntektől lépnek hatályba - mondta a miniszterelnök. Hozzátette, ez elsősorban azoknak fontos, akik átlépik az országhatárt, mert a veszély most az, hogy behurcoljuk az országba a vírust. Orbán Viktor kérte az embereket, hogy figyeljék az egyes országok besorolását, amely azt mutatja, hogy azok a vírus szempontjából mennyire biztonságosak. Kiemelte, hogy itthon a legbiztonságosabb, itthon tudunk vigyázni egymásra, de „persze az emberek egy része megy külföldre, és ha megy, akkor mindenkit arra szeretnék kérni, a zöld jelzésű országokat válassza, ne a sárgát, ne a pirosat, mert ezzel nemcsak magára hozhat bajt, hanem bajt hozhat az itthon maradó, egyébként fegyelmezetten védekező emberekre is.” 

A járványhelyzettel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy sok helyen megindult a második hullám, a környező országokban, valamint Nyugat-Európában a helyzet romlik. „A magyar védekezés bevált, most úgy érzem, hogy jól van beállítva a védekezés intenzitása, az erőkifejtése, a szabályozottsága, tehát, ha tartjuk azt, ahogy eddig éltünk, és ahogy együtt éltünk a vírussal, akkor nem lesz baj”  - mondta Orbán Viktor.

„Nem abban a helyzetben vagyunk, mint voltunk a járvány első hullámakor. Magyarországon ma minden van, ami a védekezéshez kell. Jó okuk volt az embereknek a szokásosnál is nagyobb aggodalomra, félelemre március környékén, amikor az egész világ felkészületlenül állt egy ilyen járvány előtt, ideértve Magyarországot is. Utóbb kiderült, hogy a magyar egészségügyi rendszer, amit valamilyen rejtélyes okból folyamatosan leminősítünk, folyamatosan lekezelően beszélünk róla, a járványügyi vész esetén kiderült, hogy Európa egyik legjobban teljesítő egészségügyi rendszere volt”  - emelte ki a miniszterelnök. „Nem egyszerűen az ország teljesített jól, hanem ezen belül is az egészségügyi rendszer kiválóan teljesített. Nagyon jó orvosaink vannak, nagyon jó ápolóink vannak, nagyon jó nővéreink vannak, a kórházigazgatással ugyan nincsen minden rendben, de európai mércével mérve is igazgatott, rendezett módon működnek a kórházaink, és közben van egy egészségügyi iparunk, akiknek éppen most adtunk sok milliárd forintot, hogy eljussunk oda, hogy hosszabb távon, az egészségügyben használt eszközök minél szélesebb körét saját magunk tudjuk gyártani. Ami a járvány elleni védekezéshez kell, és a világban kószálva kellett begyűjteni a portyázóknak és a fürkészeknek, akik ezt sikerrel meg is tették, ezzel szemben most az a helyzet, hogy a védekezéshez szükséges eszközöket mi gyártjuk. Tehát van elég lélegeztetőgép, és mi gyártjuk. Van elég maszk, és annyit gyártunk, amennyi kell. Minden védőeszközből annyit gyártunk, amennyire szükség van”  - mondta Orbán Viktor.

„Ez egy más helyzet, egy sokkal biztonságosabb helyzet. Nagyon sok száz, de inkább több ezer ember sok havi munkája van abban, hogy ma magabiztosan beszélhetünk erről. De mit sem érnek az eszközök, ha a mindennapi élet szabályai nem jók, nem pontosak, illetve az emberek nem tartják be. Ezért is fontos a Nemzeti Konzultáció, hogy a következő hullámra való védekezésre úgy fussunk rá, hogy ne legyen vita semmiről sem, mert már minden kérdést megbeszéltünk, minden fontos kérdést eldöntöttünk, a kormány ez alapján hozta meg a döntést, és egyetlen dolog van a kormány és az állampolgárok esetében is, hogy ezeket konzekvensen betartsuk. Úgy látjuk, hogy a mostani állapot jó, stagnál a helyzet, és minden változás, amit esetleg tennénk, magával hordozhatja a helyzet romlásának kockázatát”  - mondta Orbán Viktor. Hozzátette, ezt nem szeretnék vállalni. Elmondta azt is, hogy minden reggel azzal kezdi a napját, hogy megnézi, halt-e meg magyar ember, utána, hogy fertőződött-e meg magyar ember.

„Továbbra is úgy áll a helyzet, hogy az idősek vannak a legnagyobb veszélyben, a szüleink és a nagyszüleink. Figyeljünk rájuk, törődjünk velük, ne essen bajuk.  Persze a fiatalok is megszenvedhetik a járványt, de ők kigyógyulnak belőle, az időseket meg elviheti. Nagyon fontos, hogy a szüleink és nagyszüleink iránti szeretet ne csak szép szavakban, hanem fegyelmezett viselkedésben is megnyilvánuljon” - tette hozzá. „Nem szeretnék olyan állapotot látni Magyarországon, hogy meghalnak olyan emberek, akik egyébként még élhetnének. Következésképpen azt javaslom, és kérek mindenkit, hogy ezt fogadja el, hogy miután most jól van beállítva a védekezés, és minden változás kockázatot jelentene, hogy ne kockáztassunk, minden maradjon úgy, ahogy van. Ez persze sok ember számára jelent komoly egzisztenciális, anyagi megterhelést, példaként a kulturális és művészeti szakmákban dolgozókat említette. A komolyzenének már korábban is adtak támogatást, „úgy látom, a túlélésnek a feltételei biztosítva vannak”, most pedig a könnyűzenével kell foglalkozni. A miniszterelnök kiemelte, hogy a kormány elkülönített több mint ötmilliárd forintot erre a célra. A Magyar Turisztikai Ügynökség kidolgozott egy programot, hogy „garázskoncerteket ajánlunk. Ezeket rögzíteni fogjuk, később a magyar média ezeket be tudja mutatni, tehát alkothatnak. Ez azért fontos, mert amikor könnyűzenészekről beszélünk, akkor csak a színpadon lévő embereket látjuk. Én is meglepődtem, hogy hány tucatnyi ember kell ahhoz, hogy egy ilyen produkció megszülethessen”. A miniszterelnök elmondta, külön segíteni fogják 800 millió forinttal a cigányzenészeket, akik szintén bajban vannak.

A járvány előtt 4,5 millióan dolgoztak, most harmincegynéhány ezerrel kevesebben dolgoznak. Többen dolgoznak most júliusban, mint dolgoztak januárban. „Ugyan megtört a lendületünk a dolgozó emberek számában, de ezt már sikerült visszaállítani. Szerintem kell még néhány hét, és azt tudom mondani önnek, hogy teljesítettük, amit vállaltunk. A kormány nagyon nagy vállalást tett, amikor azt mondta, hogy ahány munkahelyet tönkretesz a vírus, annyi munkahelyet fogunk létrehozni. Nem tudok róla, hogy Európában bárki vállalta volna ezt”  – mondta.

„Kanyarban kell előzni”

A miniszterelnök elmondta, hogy a gazdasági védekezés egy speciális ágazatát alakították ki. Azt mondta, hogy sokat segít Matolcsy György, akivel rendszeresen beszélnek az európai gazdaság helyzetéről. „Ő fogalmazta meg azt a mondatot, amit itt hordok a mellényzsebemben, hogy kanyarban kell előzni. Tehát ne érjem be azzal, hogy a sikeres intézkedések átvételével ne érjem be, hanem találjunk ki olyan intézkedéseket is, és olyan különleges magyar speciális válságkezelő lépéseket, amelyben előnyre tudunk szert tenni a válság időszakában, vagyis kanyarban tudunk előzni. Ezért a mi válságkezelési eszköztárunk nem teljesen azonos más országok eszköztárával. Nagyon fontos ponton vannak benne eltérések. A legfontosabb, hogy mi nagyon nagy összegeket eszközöltünk a beruházások területén. Ez a következő évben fantasztikus eredményeket fog produkálni. Több száz magyar vállalkozó a válság idején nem elbocsátott, bezárt, hanem vállalta, hogy ha az állam támogatást ad neki, akkor ő is mozgósít a megtakarított pénzéből, és gépet vásárol, beruház, munkahelyeket hoz létre. Szűk határidőt szabtunk nekik, ez is egy magyar specialitás, egy éven belül a beruházásoknak meg kell indulniuk, termelniük kell. 2021-ben olyan beruházási bumm mutatkozik a magyar gazdaságban, amelyre régen volt példa, és jobb állapotban fogunk kijönni a járványból, mint ahogyan belementünk.”  Ezt egy második hullám megakadályozhatja, ezért is fontos az alapvető szabályok betartása, mondta.

„A magyarok megvannak róla győződve, hogy miénk a világ legszebb országa. Szerintem nem is tévedünk. Az egy kicsit zavar bennünket, hogy ez a mi édes titkunk. Az, hogy 2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa, egy lehetőség arra, hogy megmutassuk ezt a gyönyörű országot a világnak.” Azt is mondta, hogy a történetiségében kell bemutatni. „Nem minden vadonatúj ebben az országban, de nem is baj, ha idős és megviselt, de legyen méltóságteljes, legyen nagyvonalú, és mutasson valami olyan sajátosan magyar érzést, esztétikumot, amit máshol nem lehet megtalálni. Veszprém alkalmas erre, egy fantasztikus város, egy ékszerdoboz.” Hozzátette, 100 milliárd forint megy összességében a térségbe fejlesztésekre.

Az uniós költségvetéssel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy „bár a magyar nyelv valamiért így rögzítette, hogy mi az Európai Uniótól pénzt kapunk. De ez nem igaz. Az innen, a nyugatiak által kivitt pénz egy részét szereztük vissza. Nagyon szeretném, ha a magyarok nem úgy gondolnának az európai uniós forrásokra, mint amit mi kapunk valakitől, aki nálunk gazdagabb és erősebb, hanem úgy, hogy mi 40 évnyi kommunizmussal a hátunk mögött, társultunk a szerencsésebb országokkal, megengedjük nekik, hogy védővámok nélkül idehozzák az áruikat, megengedjük, hogy beruházzanak, és versenyre kényszerítsenek bennünket, holott mi körhátránnyal indulunk.  Ezt mind vállaljuk, ezért cserébe viszont azt várjuk el, hogy az így létrejövő gazdasági nyereségből, profitból annak egy bizonyos, méltányos részét azt juttassák ide vissza, mert az a miénk, azért mi dolgoztunk meg, egyenlőtlen feltételekkel vállaltuk a versenyt, és ezért jár nekünk valamifajta, esélyegyenlőséget teremtő pénzügyi visszatérítés.”

Orbán Viktor egy korábbi tanulmányt említett, amely szerint 70-80 százaléka annak a pénznek, amit az EU visszatérít Magyarországnak, az valójában nyugati cégek által gyártott termékek vásárlására, nyugati cégek beruházásaira megy el. „Ezzel mi is jól járunk, mert ezek a beruházások itt maradnak, egy hidat és egy utat nem lehet összepakolni, mint egy batyut, az ember hátára dobni és elvinni. Mi is jól járunk, de ők is jól járnak. Az a beállítása az uniós pénzeknek, hogy ők méltóztatnak nekünk, szegény közép-európaiaknak lökni egy kis pénzt, ez megalázó, és nem fedi a valóságot.  Mi fantasztikus teljesítményt nyújtottunk az elmúlt évben, a magyarok jól dolgoznak, a világ legjobb munkásai közé tartoznak a magyar munkások, a világ legjobbjai közé tartoznak a magyar mérnökök, a modern gyárakat magyarok építették, ezeket a munkásokat magyar tanárok képezték ki.”

Elmondta, több mint 120 programot azonosított be a kormány, amelyek alkalmasak arra, hogy gyorsan megvalósítsák őket. Köztük van a teljes magyar vízvezetékrendszer megújítása, a környezetvédelmi és energiarendszer átalakítása. „Ezek 1000 milliárd forintos tételek, ezt most megszereztük a brüsszeli csatában.”