Viharos gyorsasággal merülünk alá a biofizikai pokolba

Vágólapra másolva!
Gazdaságunk hernyója egyre kövérebbre hízik, és napról napra egyre többet nyel el biofizikai levelünkből – adja meg könyve alaphangját a neves pénzügyi tanácsadóból elkötelezett környezetvédővé avanzsált szerző, Angus Forbes. Formabontó kötetében nemcsak a bioszféra egyre gyorsuló pusztulására hívja fel a figyelmet, hanem erre megoldásként egy, a bolygónk globális kormányzására hivatott hatóság felállítását is sürgeti.
Vágólapra másolva!

A szerző érzékletesen fejtegeti, milyen hatalmas és összetett pusztító gépezetet építünk, és ha minden így marad, 2050-ig viharos gyorsasággal merülünk alá a biofizikai pokolba. Olyan világméretű problémával nézünk szembe, amelyet a független országok rendszere és multilaterális szervezeteik képtelenek kezelni. Elég csak arra gondolni, hogy bár az ENSZ 1972-es stockholmi nyilatkozata kimondta, hogy a Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni, mégis mekkora pusztítás érte azóta is legfontosabb globális erőforrásunkat, a bioszférát.

Noha a közelítő katasztrófa minden jelét észlelhetjük – és mind többen észlelik is –, jelenlegi irányítási rendszerünk teljesen alkalmatlan ennek kivédésére. De ennek nem kellene így lennie. Ma még megváltoztathatjuk a jövőnket. Ehhez létre kell hoznunk a Bolygó Globális Hatóságát (Global Planet Authority, GPA) – állítja Forbes. Hiszen a bioszféra élő rendszer, amely nem veszi figyelembe az országhatárokat.

Forrás: Pabooks

A GPA-t olyan globális szabályalkotási és adóbeszedési jogkörökkel kell felruháznunk, amelyek elegendőek ahhoz, hogy kijelöljék a valamennyiünk részéről betartandó biofizikai határokat. Forbes hisz abban, hogy az emberiség most a világméretű önrendelkezés első megnyilvánulásának küszöbén áll, és létrehozza bolygónk globális hatóságát. Mi, a Föld immáron egymással összeköttetésben álló népessége személyes szuverenitásunk egy részének átruházásával megvalósíthatjuk mindezt.

A mű célja éppen a meggyőzés, hogy mind többen csatlakozzanak a globális önrendelkezés e megnyilvánulásához. A szerző ehhez mindössze három óra figyelmet kér: úgy írta meg a könyvet, hogy nagyjából ennyi idő alatt végig lehessen olvasni. „Elég nagy utat kell bejárnunk 180 perc alatt. Készen áll, kedves Olvasó? Akkor induljunk!"